Tojáskrízis tört ki a tomboló madárinfluenza miatt az Egyesült Államokban
„Oltassuk be a baromfikat” – írta kedden Rick Bright amerikai immunológus és volt egészségügyi tisztségviselő az X-en, miután egyre inkább úgy tűnik, hogy a hagyományos járványügyi intézkedések nem képesek megfékezni az Egyesült Államokban tomboló madárinfluenza-járványt, ami miatt az utóbbi hetekben tojáskrízis tört ki az országban.
A helyzet január végén odáig fajult, hogy a New York Times szerint egy Missouri állambeli Walmart áruházban meghökkent vásárlók álltak körbe szinte kiürült polcokat, amelyek normál esetben tele vannak karton tojástartókkal. Szerte az országban egyre több vásárló hasonlóan üres polcokkal és elképesztő tojásárakkal találkozott, amikor a nem is olyan rég még könnyen megfizethető élelmiszert keresték a boltokban.
A tojás ára mindössze egy hónap alatt, novemberről decemberre 14 százalékkal nőtt, és az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) szerint idén további 20 százalékkal emelkedhet. A CNN hétfőn azt írta, hogy egyes étteremláncok, mint a Waffle House tojásonként 50 centes felárat vezettek be az ételeikre. A Fox Business kedden arról számolt be, hogy az ellátási hiányra és a tojáskészleteket megrohamozó vásárlókra hivatkozva egyes nagy áruházláncok, köztük a Costco, a Kroger és a Whole Foods korlátozták, hogy egy ember hány karton tojást vásárolhat.
Az Amazon tulajdonában álló Whole Foodsban például egy vásárló egyszerre csak három tucat tojást vihet haza. „Jelenleg nehezünkre esik olyan tojásokat beszerezni, amik megfelelnek a szigorú állatjóléti szabványainknak” – áll a polcokra ragasztott indoklásban. Bár a tojások ára az infláció miatt is ingadozott az utóbbi években, a mostani krízisért a baromfik körében terjedő és a legveszélyesebb kórokozók között számon tartott H5N1 madárinfluenza felelős. Az elmúlt hetekben kibontakozó tojáskrízis egyelőre közegészségügyi kockázattal nem fenyeget. A New York Times által idézett szakértők szerint valószínűtlen, hogy madárinfluenzával szennyezett tojások kerülhetnének a boltok polcaira, és az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint a főtt tojás fogyasztása biztonságos.
Az elmúlt évek legsúlyosabb madárinfluenza-járványa tombol
Amint tavalyi cikkünkben összefoglaltuk, a H5N1 2.3.4.4b csoportba tartozó változatai három évvel ezelőtt, 2022-ben érkeztek meg Észak-Amerikába, ahol eddig 157 millió madár fertőződését és pusztulását okozták. A járványhelyzet az elmúlt hónapokban nemhogy javult volna, hanem tovább romlott: a minisztérium adatai szerint csak az elmúlt harminc napban 150 baromfiállományt és 23 millió madarat érintett a vírus országban. A helyzet jelenleg Ohióban tűnik a legsúlyosabbnak, ahol 53 állományban észleltek járványkitörést, amikben együttesen több mint 10 millió baromfi élt.
„Ez a legsúlyosabb madárinfluenza-járványhullám, amit eddig láttunk, amióta [a vírus] három évvel ezelőtt elkezdett terjedni – mondta a New York Timesnak Karyn Rispoli, az Expana piaci elemzőcég tojások árának követésével foglalkozó szakértője. –Ezúttal a kiskereskedelmi szektort ellátó gazdálkodók érintettek aránytalanul nagy mértékben, ami egy nagy, tátongó űrt hagy maga után.”
A Farms.com iparági portál keddi cikke szerint annak ellenére, hogy mostanában a gazdálkodók jelentős pénzt fordítottak a járványvédelmi intézkedésekre, nehezen tudják megfékezni a vírus terjedését. A tojástermelők szigorú protokollok szerint dolgoznak: ellenőrzik a belépő dolgozókat és fertőtlenítik a szállításhoz használt teherautókat. És bár ez együtt jár az olyan hagyományos járványügyi intézkedésekkel, mint az érintett állományok teljes leölése, a vírus tovább terjed. „Nem lehet elképzelni a munkatársainkra nehezedő mentális terhet, amit az elpusztult állatok okoznak” – mondta Greg Herbruck, a Herbruck’s Poultry Ranch vezetője, akinek egy járványkitörés miatt nemrég 6,5 millió baromfi leölésére kellett utasítást adnia.
Minden eszközre szükség van a járvány megfékezéséhez
A járvány megállíthatatlan terjedése miatt már komolyan felmerült az ötlet, hogy a baromfiállományokat beoltják a madárinfluenza ellen. Ettől sokáig tartózkodtak az USA-ban, a gazdálkodók ugyanis félnek a nemzetközi exportkorlátozásoktól, amik akár több milliárd dollár kárt okozhatnak. A helyzet ugyanakkor már annyira súlyos, hogy több iparági szereplő szerint sincs más választás. „Kétségbe vagyunk esve, és minden lehetséges eszközre szükségünk van” – mondta Emily Metz, az amerikai tojásszövetség vezetője.
A baromfiknak adható madárinfluenza-oltásokkal a Vox tavalyi cikke szerint sokáig vegyes volt a tapasztalat, de egyes országokban, mint Egyiptom és Kína, mára rutinszerűen alkalmazzák őket. 2023 őszén Franciaország Európában elsőként elkezdte a kacsaoltási kampányát, aminek során 64 millió állatot kívántak beoltani. A francia mezőgazdasági minisztérium szerint a vakcinálás hozzájárult ahhoz, hogy a 2023-2024-es szezonban mindössze 10 járványkitörést észleltek a megelőző év 315 esetéhez képest.
Januárban az amerikai mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy a járványhelyzetre válaszul H5N1 elleni baromfi oltóanyagkészletet hoz létre. A Reuters cikke szerint már a 2014-2015-ös járvány során is volt hasonló kezdeményezés, de azokat az oltásokat végül nem használták fel. „A USDA úgy véli, hogy bölcs dolog ismét létrehozni egy oltáskészletet, ami passzol a jelenlegi járványt okozó vírusváltozatokhoz” – idézték a minisztériumi közleményt.
Zajlik a felkészülés egy emberi H5N1-járványra
A baromfikat érintő járvány mellett az USA-nak a tejgazdaságokban terjedő madárinfluenzával is meg kell küzdenie, ami a minisztérium adatai alapján az elmúlt harminc napban két államban összesen 41 szarvasmarha megbetegedését okozta. A kórokozó 2023 decemberében ugrott át madarakról szarvasmarhákra, és 2024 márciusáig észrevétlenül terjedt a tejgazdaságok között.
A baromfi-, szarvasmarha- és vadmadár-populációkat tömegesen fertőző vírus az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint 2024 eleje óta 68 emberi madárinfluenzás megbetegedést okozott, köztük 38-at Kalifornia, 11-et Washington, 10-et pedig Colorado államokban. A betegséget legutóbb egy nevadai tejgazdasági dolgozó kapta el, akinek az Associated Press (AP) hétfői beszámolója szerint enyhe tünetei vannak. Az eset annyiban ugyanakkor figyelemre méltó, hogy nem a szarvasmarhák körében eddig terjedő B3.13, hanem a vírus egyes baromfi- és vadon élő madárállományok között keringő D1.1 változata okozta a megbetegedést.
A CDC továbbra is alacsonyra értékeli a H5N1 lakosságra jelentett kockázatát, és a szervezet szerint nincs bizonyíték arra, hogy a kórokozó képes lenne emberről emberre terjedni. Tavaly egy kanadai kislány esete okozott aggodalmat, akit a vírus november elején fertőzött meg Brit Columbiában. A tinédzsert hetekig kritikus állapotban kezelték, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy a H5N1 2.3.4.4b változatai is képesek súlyos emberi megbetegedést okozni. Nem sokkal később egy, a kanadai esethez hasonló vírusváltozat az Egyesült Államokban egy idősebb páciens halálát okozta – ő volt a járvány első áldozata az országban.
A Biden-kormányzat, mint januárban összefoglaltuk, tavaly 40 millió dózis emberi H5N1-vakcinát rendelt, és több tízmillió dollárt juttatott a különböző gyógyszercégeknek a madárinfluenza elleni vakcinagyártásra. Az USA-ban ennek köszönhetően hamarosan 5 millió ember beoltására elegendő (10 millió dózisnyi) vakcina áll majd rendelkezésre arra az esetre, ha a H5N1 elkezdene emberek között terjedni. „Lesznek újabb influenza-vilájárványok, és ezek sokkal súlyosabbak lehetnek, mint amit a covidjárvány esetében láttunk. Tudjuk, hogy ketyeg a pandémiás óra, csak nem látjuk még, hogy mennyi időt mutat” – mondta tavaly az AP-nek Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kapcsolódó cikkek
