Tombol a majombűnözés egy lakatlan szigeten: a kölyökrablás lett az új hobbija a ragadozók híján unatkozó csuklyásmajmoknak
A Panama partjainál fekvő Jicarón szigetén egyedülálló kulturális szokás terjedt el a helyi csuklyásmajmok körében. A Max Planck Állati Viselkedéskutató Intézet kutatócsoportja dokumentálta, hogy az emberek által lakatlan, a majmoknak más ragadozótól is mentes szigeten élő fehérarcú csuklyásmajmok elrabolják és magukkal hordozzák a mellényes bőgőmajmok kölykeit.
Mivel úgy tűnik, ez a viselkedés nem szolgál túlélési funkciót, a kutatók arra következtetnek, hogy ez csak egyfajta társas hóbort – olyan nem funkcionális kulturális jelenségekhez hasonlít, mint amikor az orkák döglött lazacot viselnek a fejükön, vagy amikor a csimpánzok füvet dugnak a fülükbe.
A jelenséget először 2022-ben észlelték, amikor a Joker nevű hím csuklyásmajomról készített fotón meglátták, hogy egy bőgőmajombébi csüng rajta. A következő 15 hónapban öt hím kapucinust figyeltek meg, amelyek összesen 11 kis bőgőmajmot hordoztak. Mivel azonban nem játszottak velük, nem gondozták és nem is etették őket, a legtöbb elrabolt bőgőmajom elpusztult.
Érdekesség, hogy a kölyökrablás csak a hímek egy konkrét csoportjában terjedt el, ami arra utal, hogy a majmok egymástól tanulták el a viselkedést – ez a kutatók szerint megfelel az állati kultúra kritériumainak. A kutatók szerint így az elrabolt majombébik egyfajta státuszszimbólumként vagy egyszerű kiegészítőként szolgáltak, mintsem örökbefogadott utódként.
A kutatók szerint a jicaróni csuklyásmajmok életében kevés a kihívás, és ragadozók híján eljuthattak az unalom olyan fokára, hogy – például túlélési stratégiák kiötlése helyett – ilyen különleges szokásokhoz vezessenek az innovációra és kísérletezésre való ösztöneik. A tudósok mindenesetre úgy látják, a kapucinusok viselkedése tükröt mutat az embereknek, hiszen csak azt látjuk, hogy ahogy mi is képesek vagyunk olyan kulturális gyakorlatokat kifejleszteni, amelyek ártanak más fajoknak, úgy más intelligens állatok is képesek erre.
A Max Planck Intézet egy interaktív oldalt is szentelt a kutatásnak, ahol videókon lehet követni a szokás elterjedését.
* * *
Erős témát választottunk megint, az immár 105 éves trianoni béke körülményeit, traumáját, máig ható geo- és nemzetpolitikai következményeit, valamint modernizációellenes hatásait vizsgáljuk a júniusi, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, exkluzív tudományos estünkön, a tizenegyedik Qubit Live-on.
Velünk lesz Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár, lapunk állandó szerzője, Ablonczy Balázs történész, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, Hatos Pál történész és jogász, az NKE Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Intézetének vezetője és Török-Illyés Orsolya színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!