Itt a jó idő, ideje vakációzni, és ahogy azt a Pa-dö-dő is megénekelte annak idején, ilyenkor illik fogyasztani is (a szöveg zseniális AI-összefoglalója szerint: „A szövegben a nyári időszakot és a strandolást hangsúlyozza a szerző, ahol a nap sugara hívogatja az embereket. A kínálatban hot-dog, kávé és sült limonádé is szerepel, amiket a jelenlévők megvehetnek”).

No de mi ilyenkor a sláger, és meddig lesz az? Mit fogunk 2050-ben a medence partján nyalogatni, pisztáciafagyit vagy hideg salakot? És a legfontosabb, lesz-e sör? Kerül-e Nutella a palacsintába, és mi lesz a friss, forró, amerikai csemegekukoricával? Megnéztük.

1. Sör

Kezdjük a legfájdalmasabbal: hiába esik jól a melegben a sör, a sörnek nem esik jól a meleg. Egy brit-cseh közös kutatás 2023-ban már arra figyelmeztetett, hogy a sör jellegzetes ízét adó komlónak nem tesz jót a hőség: amellett, hogy a melegben kevesebb is terem belőle, a minősége is romlik: csökken az aromájáért felelős alfasav-tartalma.

A korábbi kutatásokban még nem tudták pontosan megjósolni, hogy mennyivel, de a BBC egy idei cikke szerint a sörkutatók arra számítanak, hogy a jelenleg ismert és népszerű nemes komlófajtákban 2050-re 31 százalékkal kevesebb lesz az alfasav, mint most. És ha ez még nem lenne elég, a sör másik alapanyaga (a víz mellett), az árpa sem bírja a hőséget: egy 2018-as nemzetközi kutatás szerint van olyan hely, ahol 2050-re 3, máshol 17 százalékkal kevesebb árpát tudnak majd termelni.

Steve Davis, a Kaliforniai Egyetem klímakutatója szerint 2050 környékén már érezhetőek lesznek a változások, az árpa, így a sör ára pedig kétszeresére-háromszorosára is emelkedhet. A megoldás persze a károsanyag-kibocsátás mielőbbi csökkentése lenne, illetve új, reziliensebb árpa- és komlófajták alkalmazása.

2. Bor

Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot, mondta állítólag Marie Antoinette (nem mondta), ennek a mintájára pedig akinek nem jut sör, igyon fröccsöt. Igen ám, de a klímaváltozás a borászokat sem kíméli, sőt, a bor még siralmasabb helyzetben van, mint a sör: Thomas Shellhammer, az Oregoni Állami Egyetem fermentációkutatója szerint míg a sörfőzők több különféle komló használatával megpróbálhatják kikerülni azokat a fajtákat, amelyek kevésbé tűrik a meleget és a szárazságot, a bor (jobb esetben) csak szőlőből készül.

Ezt a meleget pedig már a szőlő sem viseli el, legalábbis nem mindenhol: egy 2024-es kutatás szerint a jelenleg ismert borvidékek akár 70 százaléka is alkalmatlanná válhat a szőlőtermesztésre, ha a felmelegedés meghaladja az ipari forradalom előtti szinthez képest mért két fokot. Bár ez eléggé aggasztónak hat, nem jelenti azt, hogy végleg búcsút kell intenünk a bornak: a mostani borvidékek helyett olyan helyeken is lehetőség nyílik majd a szőlőtermesztésre, ahol eddig nem voltak kedvezőek ehhez a felvételek, ráadásul ahogy Greg Gambetta, a Bordeaux-i Agrártudományi Egyetem szőlészetprofesszora is felhívta rá a figyelmet, a szőlő sok mindent kibír és sokfelé megterem, így ő nem látja annyira borúsan a dolgot. Legfeljebb a magyar olaszrizling helyett jön majd a svéd.

3. Nutella

A világ kedvenc mogyorókrémét az ág is húzza: a fő alapanyagául szolgáló török mogyoró 70-75 százalékát (nem túl meglepő módon) Törökországban termelik, ami egyrészt Törökországnak gazdaságilag előnyös, másfelől pedig a bokrok különösen ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak, a hőhullámoknak, az aszályos időszakoknak és az egyre gyakoribb heves viharoknak.

A Rainforest Alliance 2020-as jelentése szerint a török mogyorótermelőknek nemcsak az aszállyal, hanem a hőség miatt megszaporodó betegségekkel és a talaj eróziójával is meg kell küzdeniük, a jövőben pedig a magasabban fekvő régiókban is termő, rosszabb talajhoz is alkalmas fajtákat is kell telepíteniük – miközben a Ferrero, a Nutella gyártója új beszállítók után is néz, például azt is vizsgálják, hogy lehetne-e Ausztráliában is mogyorót termelni.

A nyersanyagok közül további problémát jelent a kakaó drágulása, ami szintén a klímaváltozásra vezethető vissza, de ez már egy másik problémás luxuscikk, a csoki témájához vezet.

4. Csokoládé