Nem elég, hogy mind meghalunk a melegben, még a sör ára is a duplájára nő

Rettenetes áremelkedésre számíthatnak a világ sörfogyasztói, és erről is a globális felmelegedés tehet, ráadásul a legnagyobb csapást épp a kulcsfontosságú sörös nemzetek szenvedik majd el. Világszerte nagyjából 17 százalékkal kevesebb árpamalátára lehet majd számítani, ennek következtében pedig akár duplájára is emelkedhet a sör ára. Azokban az országokban, ahol már eleve drága a sör, még nagyobb a baj, így például Írországban akár háromszorosára is emelkedhet az ára, de nem ússza meg Csehország és Belgium sem, itt is komoly áremelkedésre lehet majd számítani.

Kevesebb maláta, kevesebb sör, magasabb ár

A probléma az egész világot érinti; magában a kutatásban kínai, brit és amerikai tudósok vettek részt, és az elkövetkezendő nyolcvan évet tekintették át több klímaváltozási modell mentén. Arra jutottak, hogy a legkevésbé veszélyeztetett helyeken mindössze 3 százalékkal kevesebb malátát fognak termelni, de lesz majd olyan hely is, ahol az aszály miatt 17 százalékkal esik vissza a termelés, ez egyfelől az árak emelkedéséhez vezet majd, másfelől pedig a sörfogyasztás mérséklődésével is jár. 

A sör a világ legnépszerűbb alkoholos itala, ezért is koncentráltak erre a kutatók: a gyászos előrejelzéssel azt akarták üzenni a nagyvilágnak, hogy a klímaváltozás hatásait hamarosan mindnyájan a saját bőrünkön érezzük majd. Lewis Ziska, az Egyesült Államok földművelésügyi minisztériumának kutatója is egyetért az üzenet fontosságával: úgy érzi, hogy kevesebben kapnák fel a fejüket arra a hírre, hogy irtózatosan megdrágul majd a kelbimbó, mint a sörrel kapcsolatos veszélyre.

Betakarítják az árpát, a kétharmadát sörfőzésre használjákFotó: Zhao Yuhe/XINHUA

Ha eljön az apokalipszis, sör nélkül jön el

A sör alapanyagául szolgáló árpa az egyik legfontosabb gabonaféle a hideg mérsékelt égövön, egyúttal pedig az egyik legérzékenyebb gabonánk, ha már a hőmérsékletről van szó – ezért is jó példa a globális felmelegedés hatásaira. A sörkészítés mellett az árpa értékes takarmányként is szolgál, szóval azok sem lélegezhetnek fel, akiket hidegen hagy a sör, hiszen az árpahiány a húsevőket és a tejfogyasztókat is érinti.

Steve Davis, a Kaliforniai Egyetem klímakutatója szerint (aki maga is lelkes sörfogyasztó) körülbelül 2050 környékén fordul majd igazán cudarra a helyzet, ezért pedig a szárazság, a hőhullámok és a globális vízhiány lesznek felelősek – a kutatók ezeket a tényezőket vették figyelembe az előrejelzéshez, a globális felmelegedés egyéb hatásait nem. 

A megoldás, ahogy a legtöbb hasonló kérdésben, a károsanyag-kibocsátás mérséklésében keresendő: ha ez összejön, nem csupán a világméretű éhínséget és a part menti településeket elöntő áradást kerülhetjük el, hanem még 2040-ben is nyugodtan bonthatunk egy sört is.