Az egy dolog, hogy idővel élhetetlenné változik a Föld, egymást követik a természeti katasztrófák, villámáradások és tűzvészek, a városokban megfővünk, a gleccserek pedig elolvadnak, de egy friss kutatásból kiderült, hogy a jövő még annál is sokkal borúsabb, mint eddig hittük: veszélyben van a sör.

Az a sör, ami miatt az embernek egyáltalán eszébe jutott letelepedni és földet művelni, az ital, ami a civilizált lét nélkülözhetetlen kelléke, ami embert faragott a babilóniai Enkiduból, amiről Bart Dániel sörfőző Az arany folyam című könyvében azt írja, hogy a kőkorszaki ember számára is ez tette lehetővé, hogy egy olyan univerzumot képzelhessen maga köré, amiben egyáltalán érdemes élni.

Romló komló

Pontosabban nem is maga a sör, hanem a komló van veszélyben, ami csak a nyolcadik század környékén került az italba, de így is elég nagy a baj: a komló adja a sör karakteres, kesernyés ízét és illatát. A cseh és brit együttműködésben született kutatásban megvizsgálták, hogy hogyan alakult a jelentősebb komlótermő vidékek terméshozama, és arra jutottak, hogy egyes helyeken akár 20 százalékkal kevesebb komló terem, mint régebben. A csökkenő termés fő oka a klímaváltozás és az ezzel járó aszályos, forró nyarak.

A kutatók előrejelzései szerint 2021 és 2050 között a termés 4,1-18,4 százalékkal csökken majd az 1989 és 2018 közötti időszakhoz képest. A komló minősége is romlik, sőt, romlani is fog: az aromájáért felelős alfasavtartalom 20 és 30,8 százalék között csökken majd 2050-ig.

Martin Mozny, a tanulmány egyik szerzője szerint a trendek jelentős komlódrágulást vetítenek előre romló minőség mellett. A kutatók szerint az öntözés ugyan segíthet a problémán, de önmagában még nem jelent megoldást: ahhoz, hogy legyen elég komló, 20 százalékkal nagyobb területen kellene termelni, hogy a csökkenő termés mellett is ki lehessen elégíteni a söripar és a fogyasztók igényeit.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: