Kaotikus körülmények között indult a tanév a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen

Teljes káoszról számolnak be a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói, akik jobb esetben csak a töredezett órarendjükre panaszkodnak, rosszabb esetben pedig arra, hogy nem tudnak jelentkezni a szakirányos tárgyaikra. A problémák hátterében többen az egyetem szervezeti és infrastrukturális átalakításait sejtik, amit az intézmény vezetése egyelőre sikerként kommunikál, miközben még legalább két év, mire a költözésnek valóban a hallgatók kényelmét szolgáló eredménye lesz, vagyis véget ér az Andrássy úti épület (a régi MÁV-székház) felújítása, és megtörténhet a volt ELMŰ-székház megvásárlása.

A költözés jelenleg a volt Kereskedelem és Vendéglátóipari Kar (KVIK), valamint a volt Külkereskedelmi Kar (KKK) hallgatóit érinti. Mára ezek a karok a nevükben is átalakultak; a KVIK már Nemzetközi Gazdálkodás Kar (NGK), a KKK pedig Marketing és Üzleti Kommunikáció Kar (MÜKK) néven fut. A volt KKK hallgatóit ugyanis a KVIK-eseknek eddig otthont adó gyakorlatilag legkisebb képzési helyszínre, az Alkotmány utcai épületbe zsúfolták be, a másik kar hallgatói mellé.

Iskola a peremkerületben

Mátyásföldön eddig a KKK tanszékei és órái voltak; a 16. kerületi védett épületegyüttest az ötvenes években katonaiskolának építették. 1956-ban itt tartották fogva Nagy Imrét, és a forradalom után ide költözött a magyarországi szovjet főparancsnokság is. Később itt működött a Külkereskedelmi Levelező Iskola, ami 1971-ben Külkereskedelmi Főiskolává alakult. 2000-ben integrálták az intézményt a Budapest Gazdasági Főiskolába (BGF). Az épület tehát évtizedekig felsőoktatási intézménynek adott helyet, bár most az egyik fő kritika vele szemben, hogy túl nagy, és nem gazdaságos az üzemeltetése oktatási célra.

A helyzetet bonyolítja, hogy miközben a volt KKK-t (már MÜKK-öt) a belvárosba, főleg az Alkotmány utcai oktatási épületbe költöztették, a korábbi Pénzügy és Számviteli Karból (PSZK) alapított karok, a Menedzsment Kar, illetve a Pénzügy és Számvitel Kar továbbra is a zuglói, Buzogány utcai kampuszon vannak. Igaz, ezek az épületek jóval közelebb esnek az M2 metróvonalhoz, mint a mátyásföldi épületegyüttes.

Külvárosból belvárosba

Az épületek elérése azonban csak az egyik oka a költözésnek az egyetem indoklása szerint. Közleményükben korábban azt írták, hogy közép- és hosszú távon már nem szolgálja az épületegyüttes az intézmény terveit és elképzeléseit, a fenntartása pedig költséges, miközben a hatalmas komplexumot ki sem használják.

Helyette egy Andrássy úti épületet és egy Váci úti házat vásárolnának, ahol a most otthontalanná vált tanszékeket helyeznék el, és ide szerveznék az oktatás egy részét is. A költözéssel viszont az a baj, hogy előbb zárták be maguk mögött a mátyásföldi ingatlant, mint hogy beköltözhetnének a belvárosba: az Andrássy úti volt MÁV-székházra még legalább kétévnyi felújítási munka vár, mielőtt megkezdődhetne a képzés, a volt ELMŰ-székházat pedig a Váci úton még meg sem vásárolták, csak tervezik a vételt. (Helyesbítés: az épületet idén nyáron nettó 6 milliárd forintért megvásárolta a BGE.)

Az egyetem rektora, Andor György 2024 novemberében arról tájékoztatta a 16. kerület polgármesterét, Kovács Pétert, hogy az ingatlan eladása egyelőre nem sürgős az egyetemnek – ezt a polgármester osztotta meg a kerületi újságban. Kovács el tudná képzelni, hogy az önkormányzat megszerezze legalább az épületegyüttes egy részét, ahol szerinte egészségügyi intézményt is lehetne létesíteni. A további hasznosításról azonban egyelőre semmi pontosat nem lehet tudni, mindenesetre az 5-6 ezer fő kiszolgálására alkalmas kampusz nyilvánvalóan hatott a környezetére, a hiányát pedig meg fogja érezni a környék is (befolyásolhatja a lakáskiadásokat és a kereskedelmet is).

A hallgatókhoz vadabb pletykák is eljutottak a mátyásföldi ingatlan jövőjével kapcsolatban, például az, hogy szállodát hoznának létre az épületben, amit a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Valton-Sec Zrt. őriz 2025 végéig. Az egyetemen tanulóknak ugyanakkor nemcsak az oktatás helyszínének változása jelenthet nehézséget, hanem az is, hogy Mátyásföld elhagyásával rengeteg kollégiumi férőhely is megszűnik. Ezt az egyetem más, a városközponthoz közelebb eső budapesti kollégiumi férőhelyek biztosításával igyekszik orvosolni a sajtóközlemények szerint.

Az igazi káoszt azonban nem az jelenti, hogy már nem HÉV-vel, busszal, esetleg autóval kell megközelíteni az egyetemet, hanem az, hogy a hallgatók jóformán nem férnek be az óráikra. Az egyébként is stresszes tárgyfelvételi időszakban ugyanis világossá vált, hogy sem elég tanterem, sem elég tanár nincs ahhoz, hogy minden órát úgy és akkora létszámmal tartsanak meg, mint eddig.

Emiatt egy, a Qubitnek nyilatkozó hallgató arra számított, hogy online óráik is lesznek, ami a 2020-as és a 2021-es év óta bevett gyakorlat volt. Csakhogy a tárgyfelvételnél szembesült vele, hogy egyáltalán nincsenek így meghirdetett órái, helyette viszont van egy tucat olyan, amit a létszám szűkössége miatt annak ellenére sem tud felvenni, hogy kötelező lenne ahhoz, hogy teljesítse az utolsó féléveit.

El sem tudják kezdeni feldolgozni a bővítési kérelmeket

Egy másik, szintén neve elhallgatását kérő, logisztika specializáción tanuló hallgató szeptember 8-án, vagyis az oktatás első hetének kezdetén a Kereskedelem és Logisztika Tanszéken érdeklődött egy tanulmányi ügyben, amikor az ügyintéző arról tájékoztatta, hogy dolgoznak a férőhely-problémán. Hozzájuk már több mint 570 kurzusbővítési kérelem futott be, amiknek jó részét még el sem tudták kezdeni feldolgozni. Ugyanezen a tanszéken csak a félév kezdetekor derült ki, hogy végül mégis sikerült megoldani, hogy az angol nyelvű képzésben tanulók tényleg angolul hallgathassák az óráikat.

Nem csoda, hogy százával érkeznek az e-mailek és a kérvények a tanszékekre, elsősorban a férőhelybővítések miatt. Azt ugyanakkor a hallgatók is érzik, hogy képtelenség ennyi levelet megválaszolni: volt, aki már augusztus második felében, illetve szeptember legelején igyekezett elejét venni a tárgyfelvételi nehézségeknek, mindhiába. A hallgatóknak eddig kiküldött tájékoztató levelekben az szerepel, hogy minden kötelező tárgyra lesz elég férőhely, de hiába kezdődött meg a félév, sokan várnak arra, hogy felvehessék egyes tárgyaikat. A Qubitnek nyilatkozó hallgatók egyike azt is megmutatta, hogy az összes általa beadott férőhelybővítési kérelmet elutasították.

Ő arról is beszámolt, hogy a Kereskedelem és marketing szakos társaival olyan tárgyakat nem tudnak felvenni, amik kötelezők lennének, mert eleve annyira kevés helyet hirdettek meg, hogy képtelenség rájuk beférni. „Van olyan tárgy, amit hetven embernek kellene felvennie, erre 27 férőhelyet hirdettek meg, ami addigra már betelt, mire a tárgyfelvételkor bejutottam a Neptunba” – mondta.

A probléma nem egyedi, 10-15 évvel ezelőtt is küzdöttek hasonló problémákkal az egyetemek, az viszont mindenképp érdekes, hogy a BGE-n ezidáig nem tapasztaltak hasonlót a hallgatók, míg most, a 2025/2026-os tanév első félévében igen. Csak egy dolog változott az eddigiekhez képest: az egyetem elköltöztette a mátyásföldi épületből az addig ott székelő szervezeti egységeit.

Új karok, régi szakok új mintatantervekkel

Nemcsak az oktatási helyszínek változnak ettől a félévtől az egyébként is több épületben, a város több részén működő BGE-n, hanem átalakult az egyetemi struktúra is: 4 kart létesítettek, amelyekhez 4-4 tanszék tartozik.

Ezek a

• Marketing és Üzleti Kommunikáció Kar – dékán: Dr. Zelena András
• Menedzsment Kar – dékán: Dr. Király Gábor
• Nemzetközi Gazdálkodás Kar – dékán: Dr. Kiss Kornélia
• Pénzügy és Számvitel Kar – dékán: Dr. Kardos Barbara

Az egyetem sajtóosztályának indoklása szerint az átalakítás során a „szakterületi tagozódású karok kialakításakor figyelembe vették a BGE tudományterületi erősségeit és az eddig kialakult munkatársi szakmai közösségeket is”. Így szakmailag is megalapozottnak látszik a változtatás. A szervezeti struktúraváltás új oktatási tartalmakkal párosul, a mintatantervek egy része is megújult.

A tantervek az újonnan felvételt nyert hallgatóknak újak, több szakon változott a tantárgyi összetétel is; a legtöbb bírálat a matematikaoktatás szűkítését érte. A szórótárgyaknak számító tantárgycsoportban jelentős egyszerűsítések történtek, ez a jelenség viszont nem egyedi és nem is magyar sajátosság – világszerte megfigyelhető, hogy a tanterveket annak megfelelően egyszerűsítik, hogy milyen hallgatói visszajelzéseket kapnak rájuk.

Mindenesetre a felsőbb évesek nem elégedettek azzal, hogy az őket követő évfolyamoknak szerintük egyszerűbb feltételeket kell teljesíteniük. Nekik ráadásul az is nehézséget jelent, hogy vannak olyan tárgyak, amik az ő mintatanterveik szerint nekik még kötelezők voltak, azonban mivel korábban nem sikerült teljesíteniük, a következő félévben szerették volna felvenni őket, erre pedig nem lesz lehetőség. A tárgy ugyanis nem indul el, másik tárgyat kell felvenni helyette, és elsőre az sem egyértelmű, hogy melyiket.

Anyagilag is fáj

A Qubitnek nyilatkozó hallgató nemcsak az utolsó évre sűrűsödő problémák miatt panaszkodik, hanem azért is, mert az órarendje miatt kevesebbet tud dolgozni gyakorlati helyén. „Nekem egyben 4 órát kellene benn lennem az irodában vagy gép előtt, szerencsére van home office, de így is sokkal kevesebbet tudok dolgozni, mint az előző félévben” – mondja. Ő ezzel havonta 70-80 ezer forintnyi bevételtől esik el, ami a képzésén, az angol nyelvű Kereskedelem és marketing szakon az 564 ezer forintos féléves tandíj miatt egyáltalán nem elhanyagolható.

Ráadásul ilyen képzési árak mellett a hallgatókat az is felháborodással töltötte el, hogy egészen a félév kezdetéig bizonytalan volt egy-egy tárgy esetében, hogy az angol nyelvű képzéseken tényleg lesz-e olyan oktató, aki meg tudja tartani az órákat idegen nyelven.

Egyetemi sikerkommunikáció

A BGE egyelőre kizárólag sajtóközleményeket tett közzé a költözésről és a szervezeti átalakításokról. Ezeket egyértelmű sikerként kommunikálják: a Mátyásföldről a belvárosba költözést a jobb megközelíthetőséggel és a fenntartási költségek csökkentésével indokolják, a karok átszervezését pedig szakmai érvekkel.

Még azt is pozitív hangvételben tették közzé, hogy mostantól nem lehet szabadon választható tárgyakat felvenni a Neptunban; azokra kizárólag egy másik rendszerben, a CooSpace-en keresztül lehet majd jelentkezni, és mindet az intenzív héten, tömbösítve tartják meg. A ritka kivételek egyike lehetett az az egyébként kötelezően választható tantárgy, amiből végül nemcsak az intenzív hétre hirdettek kurzust, hanem a regisztrációs hétre is, így több hallgató szeptember 3-án szembesült vele, hogy 4-én és 5-én az egyetemen kellene lennie, különben nem tudja teljesíteni a félévben a tárgyat.

Az is árnyékot vet a sikeres átalakulásra, hogy a hallgatók úgy érzik, őket semmiről nem tájékoztatják. Ha mégis kapnak tájékoztató üzeneteket a Neptunon keresztül vagy e-mailben, előfordul, hogy a levelezős hallgatóknak szánt szöveg érkezik meg a nappali tagozatosokhoz is.

A hallgatók panaszaira és az egyetem ingatlanhasznosítási terveire vonatkozó kérdéseinket elküldtük a BGE sajtóosztályának. Jövő hét elejére ígérték a választ.

Frissítés: a BGE rektora, Andor György szeptember 11-én, csütörtök reggel emailben reagált cikkünkre. Reakciójáról hamarosan beszámolunk.

* * *

Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.

Velünk lesz Huszár Ferenc mérnökinformatikus, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató, Ligeti-Nagy Noémi alkalmazott nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának vezetője, Jakovác Antal fizikus, a Wigner Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoport vezetője, Gáspári Zoltán bioinformatikus, a PPKE egyetemi tanára és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet az Amundi Alapkezelő Zrt. támogatja. Amundi-befektetésekkel Te is részese lehetsz az AI-forradalomnak! (x)