A 10 éve indult Khan Academy pontgyűjtős, videós, önálló tanulást támogató platformja a gamifikációt használja a tanulók motiválására. Támogatók híján a magyar oldalon egyelőre sovány az átböngészhető anyag, és a hazai oktatás állapota is kérdésessé teszi, mennyire egészítheti ki ez a szolgáltatás az iskolai munkát.
Ha egy átlagos diákot a legrosszabb tanteremből a legjobba helyezünk, várhatóan 16 százalékkal többet fog fejlődni egy év alatt, mint ha a rossz tanteremben tanult volna, derül ki egy brit kutatásból. De hogy néz ki egy jó tanterem, milyenek a falak, a berendezés, és mi az ideális hőmérséklet a tanuláshoz?
Magyarországon járt Stan Sakai, az egyedi stílusú Usagi képregénysorozat alkotója. Képregénykultúrában Magyarországon van némi lemaradás, de itthon is érezhetően nő az igény a minőségi munkák iránt. Attól azonban még messze vagyunk, hogy a minőségi képregényt oktatási eszközként is bevessék, pedig sokféleképpen segíthetné a tanulást.
Ha odáig jutna a tudomány, hogy a gyerekek egyedi genetikai adottságaira építve lehetne egyéni fejlesztési tervet összeállítani minden tanuló számára, akkor elméletileg az egyenlőtlenségeket is nagyban lehetne csökkenteni. Csakhogy ez mégsem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik.
Az etnikai különbségeket áthidaló barátságok igenis léteznek, és elősegíthetik, hogy a hátránnyal induló fiatalok felnőtt korukban megtalálják a helyüket a társadalomban. Három közgazdász vidéki iskolákban mérte fel, hogyan határozza meg a roma gyerekek teljesítménye ezeket a barátságokat.
Az egyszeri szülő oda próbálja menekíteni a gyerekét, ahol érzése szerint a rosszul működő oktatási rendszer a legkevésbé fog fájni neki, de nem számol azzal, hogy a szelekció minden egyes kimenekített gyerekkel csak erősödik, ami tovább rombolja az egész rendszer minőségét.
Megváltozik-e a tanár szerepe, ha lemondunk az oktatással kapcsolatos mítoszokról? Milyen új oktatási módszerek hozzáférhetők máris a tanárok számára? Mi lehet a civilek szerepe az oktatásban? Egy házibulival felérő tudományos konferencián adtak választ a kérdésekre a Gólyában.
Oktatásról, szülésről, újszülöttellátásról, a gondozó szakmák válságáról, de elsősorban a tudomány és a társadalom kölcsönhatásáról lesz szó a március 2-i konferencián, amit az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma szervez.
Szabad oktatás, MTA-botrány, gonosz Facebook, elfuserált GDPR, őrült Elon Musk, vészesen melegedő Föld – íme a témák, amelyek meghatározták a 2018-as évet a Qubiten.
Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora szerint a magyar állam jogi bizonytalanságban tartja az intézményt, ezért az egyetem a budapesti megtartása mellett az intézmény Bécsben is nyit egy új kampuszt. A 2019-20-as tanév mesterszakos és doktori hallgatói már Ausztriában tanulnak, az egyetem kuratóriuma 2018. december elsejével hagyta jóvá a költözést.
Bár a faji vagy etnikai kisebbségek iskolai elkülönítésének káros hatásai lassan évszázadok óta ismertek, Magyarországon folyamatosan nő a roma gyerekeket szegregáló iskolák és osztályok száma. Pedig továbbra is az integráció az egyetlen lehetőség arra, hogy a romák emberi méltósága ne sérüljön, a magyar oktatási rendszer eredményesebb legyen, és a társadalmi egyenlőtlenségek ne nőjenek tovább.
Az európai OECD-tagállamok közül Magyarországon befolyásolja leginkább az iskolai teljesítményt a tanulók és az oktatási intézmény társadalmi-gazdasági státusza. Bulgáriában is kevésbé bebetonozott az egyenlőtlenség.
Heves viták előzték meg az OECD szakbizottságában a globális kompetencia mérésének bevezetését a 2018-as PISA-teszteken, és a tagállamok többsége végül nem is vett részt benne. Nem mintha az ide tartozó készségek mérése ne lenne fontos és aktuális; a módszertannal volt a gond.
Jól lehúzzuk az EU-s átlagot: csak a románok és a britek beszélnek kevésbé idegen nyelveken. A magyar középiskolások adatai még lesújtóbbak: elenyészően kevesen tanulnak legalább két nyelvet.
A Times Higher Education legfrissebb rangsorát a brit Oxford és Cambridge vezeti az amerikai Stanford előtt, de a kiadvány a Brexit miatt visszaszoruló mobilitás mellett a Magyarországéhoz hasonló populista kormányok tevékenységétől is félti az európai egyetemi élet virágzását.
A nyomornegyedben kihelyezett számítógépekkel végzett kísérlete tette ismertté Sugata Mitra indiai oktatáskutatót. Jól felépített rendszerben kritizálja a hagyományos oktatás szerinte elavult struktúráit, az ő radikális megközelítésében még a tanár is kihagyható.
Két PISA-teszt között is monitorozza a tagországok oktatási rendszereit a gazdasági és fejlesztési szervezet. Nálunk a bruttó hazai termék 3,8 százaléka jut az oktatásra, az OECD-átlag 5, az EU-23 átlaga pedig 4,5 százalék.
A Bevezetés az e-sportba nevű, szabadon választható tárgyat 3 kreditért vehetik fel a harmadéves gazdaságinformatikusok. Közben indul a hivatalos magyar e-sport bajnokság is.
A programban részt vevő iskolák 9. osztályos 15 éves tanulói jobbra áttal, balra áttal és hátra arccal kezdenek, aztán eljutnak a földharctól a kézigránáton át egészen a népirtásig. Érettségizni is lehet belőle.
A gyermekgyógyászati akadémia szerint túl nagy hangsúlyt fektetünk az intézményes, didaktikus oktatásra, miközben játékos tanulással és szabad játékkal sokkal többet fejlődnek a gyerekek.
Az ELTE tisztában van azzal, hogy a minisztérium jogosult dönteni arról, hogy mit tanítanak az ELTE-n.
A világ legtöbbre tartott egyetemein az 1970-es évek óta folyik a genderszemléletű kutatás és oktatás. Egy év sem telt el azóta, hogy Magyarországon egy közintézményben, az ELTE-n is elindulhatott a társadalmi nemek tanulmányozása. A magyar kormány viszont nem akar genderszakokat a magyar egyetemekre.
Van, aki a gyereke beilleszkedése miatt aggódik, mások fiuk ösztöndíjába fektetnek be egy húszdolláros órabérért dolgozó online edző bevetésével.
A Parlament, az Operaház, a Lánchíd és az egri vár is helyet kapott Minecraftország 100 négyzetkilométeres területén, amit november óta építgetett több tucat magyar iskola diákja.
Az iskolák értékelése ma nem a relatív fejlődés, hanem a végzett diákok abszolút eredményei alapján történik, és ez hiba. A május 27-i Hackathon egyik csapata ezt orvosolná egy új appal. Más versenyzők az egyenlőtlenség és tanárhiány szemléltetésére alkalmas eszközöket készítettek.
Karrierszempontok vezethetik a részrehajló hivatalnokokat, szigorúbbak a feketékkel a republikánus kötődésű bírók, és ha rossz értékelést kap egy iskola, az igazgatók nagyon odateszik magukat. Jelentkezik a Közgázhíradó.
Az angol elitegyetemeken egyre gyakoribb a magyar, szerb vagy lengyel szó. De mi szükség van Angliában a külföldi diákokra, és hogyan illeszkednek be a hagyományosan zárt és elitista felsőoktatási rendszerbe?
A világ egyik legjobb egyetemén a magyarok a legsikeresebbek, ami a felvételi arányokat illeti. A legfrissebb adatok szerint a magyarok nemcsak az összes többi külföldit, de még az angol diákokat is lekörözték.
Az óvodásoknak mesekönyv-olvasás közben igenis szükségük van az illusztrációkra, ám akkor hatékony az összhatás, ha a képek szorosan kötődnek a szöveghez – derül ki egy friss magyar kutatásból.
Majdnem teljes titok lengi körül a kínai oktatás digitalizálására irányuló törekvéseket. Annyi bizonyos, hogy 120 millió diák kapja az osztályzatai egy részét egy önfejlesztő géptől.
2-4 fős csapatok jelentkezhetnek; mentort kapnak, és ha nyernek, díjakat is.
Miért elégedetlenek a pedagógusok? Miért beszélnek a szakma válságáról? És ami még fontosabb: milyen lehetőségeik maradtak, hogy jobb legyen nekik is, a gyerekeknek is?
Már vannak köztünk olyanok, akik 150 évig fognak élni, állítja a Harvard Egyetem öregedéskutatója. Ami a jövő matuzsálemjeinek oktatását illeti, tévedés, hogy csak készségekre, nem pedig tudásra van szükség, és túl elnagyoltan beszélünk a jövő munkaerőpiacáról is.
Hogyan működnek az iskolai felvételi rendszerek? Mikor érdemes őszintének lenni, szabad-e hazudni, hogyan játszanak a kifinomult játékosok, mennyit számít az irigység, és melyik iskolák működnek a leghatékonyabban? Idén a nepáli származású amerikai közgazdász kapta a legjobb fiatalnak járó Clark-érmet.
Az Egyesült Királyságban a tankötelezettség korhatárának megemelésével csökkent a tiniterhességek száma, Németországban a javuló közlekedés felvirágoztatja a vidéket. Közgázhíradó.
Sem az innováció, sem annak terjesztése nem része már a speciális nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó intézmények mindennapjainak – gyakorló gyógypedagógus mondja el, hogyan működik a rendszer belülről.
A poroszos rendszer évtizedei után elképzelhetetlennek tűnik a demokratikus iskolai nevelés néhány alapelve, pedig ezek segíthetnének a tanítást a korszak kihívásaihoz igazítani. Nemrég konferenciát rendeztek a témában Budapesten.
A széles körű lexikális tudás szép, de kevésbé számít, mint valaha: újfajta készségeket kellene kialakítani a gyerekekben, hogy boldoguljanak a technológiai forradalom által újrarajzolt globális munkaerőpiacon. Az OECD és az EU szakértői lázasan dolgoznak, hogy meghatározzák a kompetenciákat, amik segíthetnek a jövő munkavállalóin. Mit lép erre a magyar oktatás?
Az iskolai bántalmazás, a bullying jelenségével sokszor nem tud mit kezdeni se a tanár, se a szülő, nem beszélve a gyerekekről. Gyakori kényszermegoldás, hogy kiemelik a bántalmazottat a közösségből, holott léteznek módszerek, amelyek ugyan idő- és empátiaigényesek, de a folyamat végén érett, konfliktuskezelésre képes gyerekeket kaphatunk.
A gimnáziumokba egyre nehezebb bejutni, a szakközép- és szakiskolákban óriási a lemorzsolódás, és az oktatási rendszer továbbra sem képes csökkenteni a velünk született hátrányokat. Lehangoló adatokat közölt az MTA a magyar közoktatás mélyrepülésről.
Jó hír: ha egy nő tanítja egy lánynak a matekot az általánosban, akkor sokkal jobb lesz a gimiben. Rossz hír: a nyugdíj öl. Heti közgázhíradónkat hallják.
A Jánosba vagy a Lászlóba menjek a fülzsírgyulladásommal? Honnan tudja egy lagosi kereskedő, hogy milyen az áru Kantonban? Mi történik a diákhiteleddel, ha okosabb és ügyesebb a bankod? Heti közgázhíradónkat hallják.
Az IT-piac szomjazza a munkaerőt, az egyetemi informatikusképzés pedig sok sebből vérzik, így felvirágoztak a gyorstalpaló programozókeltetők Magyarországon. A karrierváltást viszonylag gyorsan véghez lehet vinni, de kőkemény munkával jár.
A PISA-felmérés friss elemzésének egyik legnyomasztóbb adata szerint az OECD-országok közül Magyarországon befolyásolja leginkább az iskolai teljesítményt a tanulók társadalmi-gazdasági háttere. Egy korábbi javaslat szerint Lengyelország mintájára javíthatnánk az egyre romló helyzeten.
A háromévente végzett világszintű kompetenciafelmérésben szinte mindig az OECD-átlag alatt teljesít Magyarország. A november 21-én publikált, kollaboratív problémamegoldást vizsgáló modulban a régióban is az utolsók között végeztek a magyar iskolások.