oktatás

„Itt nincs okod lázadni” – minden gyerekre ráférne egy olyan iskola, ahová most a kudarcra ítélt fiatalok járnak

A második esély iskolának nevezett budapesti Belvárosi Tanodában és a romáknak első esélyt nyújtó miskolci Dr. Ámbédkar Gimnáziumban az a közös, hogy elérik, ami a hagyományos középiskoláknak nem mindig sikerül: érettségihez juttatják a kudarcot vallott vagy nehéz sorsú diákokat. Módszereikből az állami iskoláknak is lenne mit tanulniuk.

A férfiak problémáiról alig esik szó, pedig, ha értenénk őket, tenni lehetne azért, hogy ne a szélsőjobbra szavazzanak

Az európai férfiak nem azért szavaznak a nőkhöz képest nagy arányban a szélsőjobbra, mert eltűnőben lévő privilégiumaikat féltik, hanem mert frusztráltak attól, hogy miként alakul az életpályájuk, nem mernek időben családot alapítani, le vannak maradva az oktatásban a nőkhöz képest, és ha vidékiek, sokszor a falujukat sem bírják elhagyni, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.

Waldorfos vagyok, de tudok olvasni

Tündérmesébe illő álom vagy ezoterikus, már-már szektás különcség? A kreativitást serkentő csodarendszer vagy a szülőket terrorizáló menekültképző? Pedagógusok, szülők, volt diákok mutatják be Magyarország legismertebb alternatív iskolája, a Waldorf napos és árnyékos oldalát.

Lacika, markold meg a kontrollert, és teleportálj oda a traktorhoz!

Egy dél-alföldi kisvárosban, Jánoshalmán adták át a múlt héten Magyarország első teljes értékű VR (virtuális valóság) tantermét, ahol a helyi mezőgazdasági szakképző iskola diákjai mostantól anélkül is megtanulhatják az MTZ traktor karbantartását, hogy nyakig összezsíroznák magukat. Az oktatás így biztonságosabb, olcsóbb, ráadásul a virtuális traktorhoz egyszerre több tanuló is hozzáfér.

Magyarországon alig létezik a magániskolai szektor, az elitizmusa miatt mégis nagy feltűnést kelt

A közel 730 ezer hazai általános iskolás csupán 3 százaléka, 22 ezer tanuló jár olyan intézménybe, aminek a fenntartója nem az állam vagy az egyház. A miniméretű magániskolai szektor mégis azért ilyen látványos, mert ide járatják gyerekeiket a leggazdagabb magyarok, és ide tartoznak a híres reformpedagógiai irányzatokhoz tartozó alternatív iskolák.

Kiemelkedő oktatók, motivált hallgatók és a pénz mellett autonómia is kellene ahhoz, hogy világhírűek legyenek a magyar egyetemek

Az Európai Egyetemek Szövetségének legutóbbi értékelése szerint a szervezeti szabadságot tekintve a magyar egyetemek 29 országból a 23. helyen állnak, hangzott el az Eötvös József Csoport szerdai vitaestjén, ahol Polónyi István oktatáskutató és Rónay Zoltán oktatásjogász beszélt a felsőoktatási autonómiáról és az akadémiai szabadságról.

Most döbbennek rá az iskolákban, mi mindent nem tanultak meg a gyerekek az online oktatásban

A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.

Összeomlanak vagy megújulnak? Az oktatási rendszerek dilemmái kerülnek terítékre a CEU Határtalan tudás sorozatának péntek esti vitáján

Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.

Letolt gatyával a negyedik ipari forradalomban: több százezer digitálisan felkészült munkavállaló hiányzik Magyarországról

Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.

A magyar oktatási rendszer hegymenetben futott neki a digitális átállásnak, és meg is látszott az eredménye

A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudni, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást. „Nem történt paradigmaváltás, de hogyan is történhetett volna, ha nem volt felkészítve senki efféle fordulatra” – mondja Galambos Attila tanulásszervező.

A végletesen elavult oktatási módszerek és a motiváció hiánya miatt nem beszélnek a magyarok idegen nyelveket

A magyarok több mint fele egyetlen idegen nyelvet sem beszél, ezzel az EU-ban az utolsó előtti helyen állunk. Ami még szomorúbb, a fiatalok 38 százaléka nem is akar nyelveket tanulni. A helyzeten csak egy nyelvoktatási, sőt átfogó oktatási reform segíthetne, de mivel annak csak tízéves távlatban lenne eredménye, a politikának nem érdeke a változás.

Egy előítéletes társadalomban az iskola is előítéletes

Abban, hogy kit vesznek fel középiskolába vagy egyetemre, a kutatások szerint szerepet játszik, hogy fiú-e vagy lány, milyen a bőrszíne, tájszólásban beszél-e, diplomások-e a szülei, vagy hogy hol él. A felvételi rendszer igazságtalansága nem elsősorban a tesztek értékelésében, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekben rejlik.

Kötelező iskolai klímaoktatást sürget az UNESCO

A klímaváltozásról szóló kötelező oktatás bevezetését szorgalmazza az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Ha elfogadják a javaslatot, a diákok 2025-től már mindenhol tanulnának a témáról, szakértők szerint ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy 2050-re elérhetővé váljon a zéró emissziós célkitűzés.

Miért kínozzák a kisiskolásokat olyan nyelvtani feladatokkal, amik még a hivatásos nyelvészeken is kifognak?

Az iskolai nyelvi nevelés a maga abszurditásaival egyetlen hatalmas darázsfészek, aminek majdnem minden részlete megkérdőjelezhető. Ezt miért kell tudniuk a gyerekeknek? Ez a feladat milyen képességüket fejleszti? Minek? Hát nem utálják még eléggé az iskolát, hogy ezzel inzultálják őket? És ha már itt tartunk, mi a töve annak a szónak, hogy kisfiát?

Felfalhatja az autonómiájuktól megfosztott magyar egyetemeket a Budapestre készülő kínai egyetem, a Fudan

Kína-ügyi és oktatáspolitikai szakértők szerint a kommunista párt iránt elkötelezett Fudan megadhatja a kegyelemdöfést a romokban lévő magyar felsőoktatásnak. A budapesti campus 2024-es nyitása körül még sok a kérdés, de annyi szinte biztos, hogy a Fudan a diákok és a tanárok jó részét is elszipkázza majd a rövid pórázon tartott magyar felsőoktatási intézményektől.

Hogy kerül Krisztus a magyar iskolákba?

Kásler Miklós, az ország oktatásügyért felelős minisztere karácsonyi köszöntőjében krisztusi parancsok szellemében tevékenykedő tanárokról és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránk szellemében létrejövő iskolarendszerről beszélt. Hogy micsoda?

A középosztálynak is kárt okoz az iskolák joga a szabad tanulóválasztáshoz

Magyarországon az iskolarendszer sajátosságai miatt a társadalmi háttér alapján dől el, melyik gyereket veszik fel egy-egy általános iskolába. Ezért a szülők és a pedagógusok sem hibáztathatók, a rendszerben van a hiba, de amíg nem változik a szelekciós mechanizmus, nem várható, hogy a hátrányos helyzetből indulók jobb életkörülményekhez juthatnak az iskola által, és számos társadalmi szintű hátrány keletkezik.

A Minecraft-táborban nem szégyen a kockulás, hanem egyenesen kötelező

A Creative Science nyári táboraiban a gyerekek Budapest legizgalmasabb építményeit, a Nyugati pályaudvart, a Sziklakórházat vagy épp a ferihegyi 1-es terminált modellezik a számítógépes játékban úgy, hogy előtte be is járják a helyszíneket. A kurzusok célja a rejtett helyek felfedezése, a valóság virtuális megépítése és az együttműködés erősítése.

Mindjárt kezdődik a tanév, de a vírus nem alszik. Újranyithatnak az iskolák szeptemberben?

Nem pusztán tudományos, hanem érzelmi és erkölcsi kérdés is, hogy biztonságosan megnyílhatnak-e az iskolák szeptemberben. Ha nem akarjuk, hogy a gyerekeket behozhatatlan hátrány érje, először a koronavírus közösségi terjedését kell hathatós intézkedésekkel visszaszorítani, kordában tartva a szórakozásra, utazásra és vásárolgatásra ácsingózó felnőtteket – érvel egy epidemiológus, egy virológus és egy oktatáskutató.

Kell-e rendőr az iskolába?

Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor egy oktatási-nevelési intézményben karhatalmi beavatkozás szükséges. De vajon hogyan befolyásolja az iskola légkörét az állandó vagy gyakori rendőri jelenlét? Hogyan hat a külső kontroll a diákok, pedagógusok, szülők között felmerülő vitás helyzetek hosszú távú rendezésére?

Így tűnnek el a magyar közoktatásból a hátrányos helyzetű és roma gyerekek a járvány idején

Van, ahol internet híján a falugondnok vagy a postás kézbesíti a házi feladatot a gyerekeknek, de egy friss hazai kutatás szerint a megfelelő infrastruktúra hiánya nem kizárólagos oka annak, hogy a hátrányos helyzetű és roma diákok jelentős része kiesik az oktatásból. Az egzisztenciális gondok mellett sok helyen a szülői háttér sem áll rendelkezésre az új helyzethez való alkalmazkodáshoz.