oktatás

Letolt gatyával a negyedik ipari forradalomban: több százezer digitálisan felkészült munkavállaló hiányzik Magyarországról

Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.

A magyar oktatási rendszer hegymenetben futott neki a digitális átállásnak, és meg is látszott az eredménye

A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudni, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást. „Nem történt paradigmaváltás, de hogyan is történhetett volna, ha nem volt felkészítve senki efféle fordulatra” – mondja Galambos Attila tanulásszervező.

A végletesen elavult oktatási módszerek és a motiváció hiánya miatt nem beszélnek a magyarok idegen nyelveket

A magyarok több mint fele egyetlen idegen nyelvet sem beszél, ezzel az EU-ban az utolsó előtti helyen állunk. Ami még szomorúbb, a fiatalok 38 százaléka nem is akar nyelveket tanulni. A helyzeten csak egy nyelvoktatási, sőt átfogó oktatási reform segíthetne, de mivel annak csak tízéves távlatban lenne eredménye, a politikának nem érdeke a változás.

Egy előítéletes társadalomban az iskola is előítéletes

Abban, hogy kit vesznek fel középiskolába vagy egyetemre, a kutatások szerint szerepet játszik, hogy fiú-e vagy lány, milyen a bőrszíne, tájszólásban beszél-e, diplomások-e a szülei, vagy hogy hol él. A felvételi rendszer igazságtalansága nem elsősorban a tesztek értékelésében, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekben rejlik.

Kötelező iskolai klímaoktatást sürget az UNESCO

A klímaváltozásról szóló kötelező oktatás bevezetését szorgalmazza az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Ha elfogadják a javaslatot, a diákok 2025-től már mindenhol tanulnának a témáról, szakértők szerint ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy 2050-re elérhetővé váljon a zéró emissziós célkitűzés.

Miért kínozzák a kisiskolásokat olyan nyelvtani feladatokkal, amik még a hivatásos nyelvészeken is kifognak?

Az iskolai nyelvi nevelés a maga abszurditásaival egyetlen hatalmas darázsfészek, aminek majdnem minden részlete megkérdőjelezhető. Ezt miért kell tudniuk a gyerekeknek? Ez a feladat milyen képességüket fejleszti? Minek? Hát nem utálják még eléggé az iskolát, hogy ezzel inzultálják őket? És ha már itt tartunk, mi a töve annak a szónak, hogy kisfiát?

Felfalhatja az autonómiájuktól megfosztott magyar egyetemeket a Budapestre készülő kínai egyetem, a Fudan

Kína-ügyi és oktatáspolitikai szakértők szerint a kommunista párt iránt elkötelezett Fudan megadhatja a kegyelemdöfést a romokban lévő magyar felsőoktatásnak. A budapesti campus 2024-es nyitása körül még sok a kérdés, de annyi szinte biztos, hogy a Fudan a diákok és a tanárok jó részét is elszipkázza majd a rövid pórázon tartott magyar felsőoktatási intézményektől.

Hogy kerül Krisztus a magyar iskolákba?

Kásler Miklós, az ország oktatásügyért felelős minisztere karácsonyi köszöntőjében krisztusi parancsok szellemében tevékenykedő tanárokról és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránk szellemében létrejövő iskolarendszerről beszélt. Hogy micsoda?

A középosztálynak is kárt okoz az iskolák joga a szabad tanulóválasztáshoz

Magyarországon az iskolarendszer sajátosságai miatt a társadalmi háttér alapján dől el, melyik gyereket veszik fel egy-egy általános iskolába. Ezért a szülők és a pedagógusok sem hibáztathatók, a rendszerben van a hiba, de amíg nem változik a szelekciós mechanizmus, nem várható, hogy a hátrányos helyzetből indulók jobb életkörülményekhez juthatnak az iskola által, és számos társadalmi szintű hátrány keletkezik.

A Minecraft-táborban nem szégyen a kockulás, hanem egyenesen kötelező

A Creative Science nyári táboraiban a gyerekek Budapest legizgalmasabb építményeit, a Nyugati pályaudvart, a Sziklakórházat vagy épp a ferihegyi 1-es terminált modellezik a számítógépes játékban úgy, hogy előtte be is járják a helyszíneket. A kurzusok célja a rejtett helyek felfedezése, a valóság virtuális megépítése és az együttműködés erősítése.

Mindjárt kezdődik a tanév, de a vírus nem alszik. Újranyithatnak az iskolák szeptemberben?

Nem pusztán tudományos, hanem érzelmi és erkölcsi kérdés is, hogy biztonságosan megnyílhatnak-e az iskolák szeptemberben. Ha nem akarjuk, hogy a gyerekeket behozhatatlan hátrány érje, először a koronavírus közösségi terjedését kell hathatós intézkedésekkel visszaszorítani, kordában tartva a szórakozásra, utazásra és vásárolgatásra ácsingózó felnőtteket – érvel egy epidemiológus, egy virológus és egy oktatáskutató.

Kell-e rendőr az iskolába?

Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor egy oktatási-nevelési intézményben karhatalmi beavatkozás szükséges. De vajon hogyan befolyásolja az iskola légkörét az állandó vagy gyakori rendőri jelenlét? Hogyan hat a külső kontroll a diákok, pedagógusok, szülők között felmerülő vitás helyzetek hosszú távú rendezésére?

Így tűnnek el a magyar közoktatásból a hátrányos helyzetű és roma gyerekek a járvány idején

Van, ahol internet híján a falugondnok vagy a postás kézbesíti a házi feladatot a gyerekeknek, de egy friss hazai kutatás szerint a megfelelő infrastruktúra hiánya nem kizárólagos oka annak, hogy a hátrányos helyzetű és roma diákok jelentős része kiesik az oktatásból. Az egzisztenciális gondok mellett sok helyen a szülői háttér sem áll rendelkezésre az új helyzethez való alkalmazkodáshoz.

Azért zárok be, mert félek

Miközben a magyar kormány szerint indokolatlan az óvodák, az általános és középiskolák bezárása, a magánintézmények egymás után döntenek arról, hogy felfüggesztik a falaik között zajló oktatást a koronavírus-járvány miatt. Az állami és önkormányzati fenntartású iskolákban ugyanakkor egyre nagyobb a tanácstalanság.

Ezért igazságtalan az oktatási rendszer Magyarországon

Az oktatás igazságtalanságairól szóló médiavitákban gyakran úgy tűnik, mintha a többség sérelmeit a kisebbségek okoznák, akár Magyarországról, akár Ausztriáról vagy Hollandiáról van szó. A média nagyfokú központosítása ugyanakkor nem mindenhol vezet igazságtalansághoz – derült ki a magyar részvételű ETHOS kutatás oktatásra és médiára vonatkozó részéből.

Magyarul is elindult a világ egyik legjobb tanulási oldala

A 10 éve indult Khan Academy pontgyűjtős, videós, önálló tanulást támogató platformja a gamifikációt használja a tanulók motiválására. Támogatók híján a magyar oldalon egyelőre sovány az átböngészhető anyag, és a hazai oktatás állapota is kérdésessé teszi, mennyire egészítheti ki ez a szolgáltatás az iskolai munkát.

Mit taníthatna a magyar iskolásoknak Usagi, a szamuráj nyúl?

Magyarországon járt Stan Sakai, az egyedi stílusú Usagi képregénysorozat alkotója. Képregénykultúrában Magyarországon van némi lemaradás, de itthon is érezhetően nő az igény a minőségi munkák iránt. Attól azonban még messze vagyunk, hogy a minőségi képregényt oktatási eszközként is bevessék, pedig sokféleképpen segíthetné a tanulást.