Portugáliában és Észtországban sikerült az, amire Magyarországnak is szüksége lenne: az oktatási rendszer racionalizálása. Lannert Judit oktatáskutató a hatodik Qubit Live-on beszélt arról, hogy ehhez mit kellene tenni itthon.
Egy friss magyar kutatás szerint a gyerekekre szánt pénz és idő közötti különbség komoly következményekkel jár a jövőbeli társadalmi egyenlőtlenségekre és az ország hosszú távú fejlődési lehetőségeire nézve, hiszen a jobb körülmények között élő, jobban fizetett diplomások gyerekei egyre növekvő családi tőkével indulnak az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyerekeihez képest.
A tanárképzésnek a saját szakmai fejlődésükért felelősséget vállaló hallgatókat kellene kinevelnie – mondták pénteken a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának előadói, akik szerint kevesebb tanárral működő, hatékonyabb és korszerűbb iskolákra van szükség, és akkor több pénz jutna a tanárok fizetésére.
Lezárult a CEU és a Qubit második közös, felsőoktatási hallgatóknak meghirdetett esszépályázata, amelyben a Határtalan Tudás előadássorozat eseményein elhangzottakra reflektáló vagy azokat továbbgondoló írásokat vártunk. Íme a győztes esszé, Benza Málna munkája.
A roma fiataloknak a nemzetközi céges világban még mindig jobb lehetőségeik vannak, mint más területeken, de még ott is sújtja őket az előítélet: a romák a legtöbbször nem tartoznak bele a sokszínűséget támogató vállalati kultúrákba.
„Amíg az alkoholizmus okozta betegségek évtizedekig tartó folyamat következményei, addig a kábítószerek okozta elváltozások mind hatásukban, mind időbeli lefolyásukban robbanásszerűek" – áll a 2012-es Nemzeti Alaptanterv szerint fejlesztett tankönyvben.
A tantervek túlszabályozása, a tankönyvválasztási lehetőségek eltörlése és a tanári autonómia felszámolása együtt jár a munkakörülmények romlásával, az emelkedő tanítási óraszámmal és a fizetés nélküli helyettesítéssel – hangzott el a Bibó István Szabadegyetem szerdai rendezvényén.
Az iskolák sem feltétlenül a hívő tanárok miatt akarnak az egyházhoz tartozni, hanem azért, mert így szabadabbak maradhatnak, mint az állami intézmények. A felvételi szelekcióval ugyanakkor a szülők és az iskolák is megszabadulhatnak a környék nehéz sorsú gyerekeitől.
A két budapesti iskola több helyet rontott az előző évhez képest, de ez már az európai diákokat a korábbiakhoz képest hátrébb soroló Brexit hatásának is betudható.
A magyar és a lengyel rendszert számos közös autoriter vonás jellemzi, csakhogy míg ott az oktatás él és virul, a magyar diákok egyre rosszabbul teljesítenek a PISA-teszteken. Miért?
Van házi feladat, vannak tanórák és tankönyvek, cél az ismeretanyag átadása, és a diákok számot is adnak a tanultakról, Finnországban mégis mindenki szeret iskolába járni. Miért? Galambos Attila oktatásfejlesztő helyszíni beszámolója.
A kezdő tanári fizetések eltántorítják a pályától a jó pedagógusokat, a szülőket jobban érdekli az iskolák finanszírozása, mint az oktatás színvonala, a szabad iskolaválasztás pedig tökéletes táptalaja a szegregációnak – többek közt ilyenekről esett szó a közoktatás problémáit tárgyaló Qubit Live-on.
A Kúriáig jutott annak az ép értelmű kisfiúnak az ügye, akinek magatartászavarai miatt értelmi fogyatékkal élők oktatására kidolgozott tanrend szerinti iskolában kellett lehúznia öt évet. Mire képes a magyar iskolarendszer, és mire nem?
A robotika olyan szakma, amire már a következő évtizedekben is óriási szükség lesz, de Magyarországon a tehetséges gyerekek alig harmadát sikerül megragadni a foglalkozásokkal, amelyeket az általános és középiskolai pedagógusok sokszor a szabadidejükben tartanak meg.
A és B hétre osztva, váltott műszakban tanulnak majd a diákok az összevont iskolákban a fűtési szezon kezdetétől.
Egy 17 éves diák a Redditen kérkedett azzal, hogy az 5-ös esszéit is géppel íratja meg, sőt néhány hét alatt 100 dollárt keresett azzal, hogy mások házi feladatát is elkészíttette. A tanárok gyanakodnak és rettegnek.
Az Állami Számvevőszék sokat kritizált jelentésére reagáló hazai oktatáskutatók szerint hiába szülnének továbbtanulás helyett a nők, a férfiak attól még nem jutnának előrébb. Ők azért teljesítenek rosszabbul a felsőoktatásban, mert nem elég jók szövegértési és kommunikációs képességeik.
Hét év után megszűnik a CEU budapesti székhelyű startup-inkubátora, az InnovationsLab, már nem fogadnak új jelentkezőket, a programban jelenleg résztvevő diákok 2022 októberében végeznek majd.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint a polgári engedetlenség morális szempontból káros a tanulóknak, akik esetleg nem tanulnak meg zökkenőmentesen beilleszkedni a társadalomba. Van ennek az állításnak jogi, pedagógiai, társadalmi alapja?
Miután évtizedeken át hiába próbálták elérni a tanárok tisztességes megfizetését, a 20. század elejére radikalizálódtak a pedagógus-szakszervezetek, de a Horthy-korszakban még nagyobb ellenállással szembesültek. A nemzetellenes tanárok üldözését levezénylő Zilahi Kiss Jenő végül nem zsidózó papagájának hírébe, hanem a korrupcióba bukott bele.
Sztrájkok és polgári engedetlenségi mozgalom a lehetetlenül alacsony tanári fizetések miatt, elszabadult rezsiárak, csökkentett üzemmód vagy elszállt árakon fenntartott működés, dráguló menza és Pintér Sándor belügyminiszter titokzatos mérőmódszere – ez vár a tanárokra és a diákokra a ma induló tanévben.
Az egyéni verseny mellett a csapatok között is rendkívül jól szerepelt Magyarország: mindkét hazai csapat ezüstéremmel zárta az augusztus 16–21. között Budapesten megrendezett 5. Nemzetközi Kémia Tornát.
Egy amerikai tanulmány szerint a a szülői beavatkozás terheli az otthoni érzelmi környezetet, nem segíti a gyerekek problémamegoldó képességeinek kialakulását, és az áthárított felelősség érzetét kelti a kisiskolásokban.
Lelkes önkéntesek két héten át hipermodern eszközökkel tanították a fonyódi gyermeküdülőben a háború elől Magyarországra menekült kárpátaljai roma gyerekeket, akik áprilisban érkeztek, és szeptemberig maradhatnak. Hogy utána mi lesz velük, azt még senki nem tudja.
Évről évre diákok tízezreinek életpályáját dönti el, hogy felveszik-e őket a megcélzott egyetemi szakra. De vajon igazságos-e a felvételi rendszer? A felvételi pontszám akkor működik, ha megbízhatóan előre jelzi a későbbi egyetemi teljesítményt – két kutató most azt vizsgálta, mennyire működik ez a mérőszám Magyarországon.
Neves brit botanikusok dörgedelmes véleménycikkben hívták fel az oktatási és politikai szféra figyelmét arra, hogy a növényekkel foglalkozó tudományág kikopott a kötelező tananyagból. Az ismerethiány szerintük a klímakatasztrófa elkerülését célzó társadalmi összefogást is gátolja.
Ha maga a távirányítóhoz hasonlító interaktív eszköz nem is terjedt el a magyarországi előadásokon, az azt kiváltó alkalmazásokat több intézményben, köztük a BME-n és az ELTE-n is használják, derül ki klikkerbarát olvasóink leveleiből.
Az átlagos magyar felnőtt annyira ért egy szöveget, mint egy francia, olyan jól számol, mint egy német, és úgy számítógépezik, mint egy észt. Nálunk ugyanakkor jobban befolyásolja a problémamegoldási készségeket a felnőttek társadalmi helyzete, mint más országokban.
Az előadások több száz fős hallgatóságát nehéz interakcióra bírni, pedig létezik csodafegyver: a klikker, amivel a tanárok azonnali kérdéseket tehetnek fel a diákoknak, vagy megszavaztathatják őket. Az eszközt az USA legmenőbb egyetemein is használják, Magyarországon viszont ritka, mint a fehér holló. Ha volt már a kezedben klikker, akár itthon, akár külföldön, írd meg tapasztalataidat a Qubitnek!
A hazai iskolák csak a hiányosságokat és a lemaradást látják a külföldről visszatérő gyerekekben, és egyáltalán nem ismerik fel azokat a készségeket, amiket kint szereztek meg. Az oktatási rendszer merevsége miatt a hazatérők nehezen illeszkednek be, és sokszor osztályt kell ismételniük, ami lemorzsolódáshoz vezethet. Nem csoda, hogy a legtöbb gyerek a rossz itthoni iskolaélmények hatására külföldön képzeli el az életét – olvasható egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet Magyarországról szóló fejezetében.
A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.
Aáry-Tamás Lajos szerint többek között azért sérülnek az iskolások jogai, mert a közoktatási rendszer működtetőinek és az oktatásban részt vevő szereplőknek nincs egységes válaszuk arra a kérdésre, hogy mi a közoktatás célja.
A pedagógusképzés során nem kötelező megtanulni a gyerekjogokat, és a diákokat sem ismertetik meg velük, a társadalomban pedig még mindig széles körben elfogadott nézet, hogy a gyereknek csak kötelességei lehetnek, jogai aligha. A Qubit által megkérdezett diákok és gyerekjogi szakértők szerint a tudatlanság miatt a tanárok nagy része nem kommunikál erőszakmentesen, és ennek a gyerekek isszák meg a levét.
Az elmúlt tíz évben a megalázó bérekhez drasztikusan megnövelt munkaterhelés és egyre csökkenő szakmai autonómia társult. Egy oktatáskutató szerint a Fidesz-kormány szabadságuktól megfosztott szellemi szakmunkások szintjére süllyesztette a pedagógusokat.
A 25–34 éves magyarok fiatalok alig 33 százalékának van felsőfokú végzettsége, és ezzel csak Olaszországot és Romániát előzzük az Eurostat szerint – az uniós átlag 41,2 százalék. 2010-ben még 30,7 százalékon állt a mutató, de akkor nyolc EU-s államot előzött Magyarország.
A közép- és emeltszintű magyarérettségin idén 73 ezer diák vesz részt. A diákok két év után idén lazább járványügyi szabályok mellett kezdték meg a vizsgáikat. Magyarból egy Szabó Magda-novellát és egy-egy Janus Pannonius-, illetve Juhász Gyula-verset is elemezniük kellett az érettségizőknek.
Magyarországon a lányok tantárgy- és pályaválasztását még mindig nem az érdeklődésük határozza meg, hanem a társadalmi elvárások, az iskolák pedig nehezen tudják felvenni a harcot a gendersztereotípiák ellen – derül ki egy tegnap bemutatott nemzetközi kutatásból.
A Fidesznek nincs sem választási, sem kormányprogramja, csak ereje van. Ebben a helyzetben azt elvárni az ellenzéktől, hogy a hatalom birtokában majd még a szükséges előkészítés után meghozandó döntésről mint határozott programpontról szóljon a kampányban, enyhén szólva felszólítás az öngyilkosságra, írja Ercse Kriszta és Nahalka István oktatáskutató.
Ingyen laptop, tankötelezettség 18 éves korig, megemelt tanári fizetések – sokat ígér oktatáspolitikai programjában az egyesült ellenzék, de nemcsak az a kérdés, hogy ebből mi válhatna valóra, hanem az is, hogy az ígéretek valóban átfogó reformot hoznának-e.
Magyarországon a tanárok a diplomás bérek mindössze 60 százalékát keresik, miközben túlterheltek és elavult rendszerben dolgoznak – hangzott el az országos pedagógussztrájk napján, szerdán szervezett online fogadóórán.
Az első jelentést független magyar értelmiségiek állították össze, hogy tájékoztassák a közvéleményt arról, milyen súlyos károkat okozott Magyarországon a 2010 óta regnáló Orbán-rendszer az oktatás, a tudomány, a kultúra és a média területén. A munka folytatását az indokolja, hogy „a magyarországi helyzet időközben tovább súlyosbodott”.
Szerda reggeltől több száz állami és egyházi fenntartású intézményben nem vették fel a munkát a pedagógusok Magyarországon. A budapesti Kossuth téren középiskolások fejezik ki szolidaritásukat.
Az ellen, hogy a közoktatási intézmények legyenek a következő covidhullámok melegágyai, a szakértők szerint a hibrid oktatás bevezetése lenne a legjobb megoldás. Csakhogy a hazai iskolákban sem a módszertani tudás, sem a legalapvetőbb eszközök nem állnak ehhez rendelkezésre. A kormányzati oldalról a legkevésbé sem támogatott újításoktól pedig a pedagógusok, a szülők és a diákok is idegenkednek.
A második esély iskolának nevezett budapesti Belvárosi Tanodában és a romáknak első esélyt nyújtó miskolci Dr. Ámbédkar Gimnáziumban az a közös, hogy elérik, ami a hagyományos középiskoláknak nem mindig sikerül: érettségihez juttatják a kudarcot vallott vagy nehéz sorsú diákokat. Módszereikből az állami iskoláknak is lenne mit tanulniuk.
Hogyan alakítják át a modern mezőgazdaságot a precíziós technológiák? Mi a szerepe a csúcstechnológiának a modern gazdálkodásban? Hogyan mérsékelheti a digitalizáció a klímaváltozás vagy a termőtalaj-kizsákmányolás káros hatásait? Aki válaszol: Koen van Ginneken, Hollandia magyarországi nagykövetségének mezőgazdasági tanácsadója.
Az európai férfiak nem azért szavaznak a nőkhöz képest nagy arányban a szélsőjobbra, mert eltűnőben lévő privilégiumaikat féltik, hanem mert frusztráltak attól, hogy miként alakul az életpályájuk, nem mernek időben családot alapítani, le vannak maradva az oktatásban a nőkhöz képest, és ha vidékiek, sokszor a falujukat sem bírják elhagyni, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.
Tündérmesébe illő álom vagy ezoterikus, már-már szektás különcség? A kreativitást serkentő csodarendszer vagy a szülőket terrorizáló menekültképző? Pedagógusok, szülők, volt diákok mutatják be Magyarország legismertebb alternatív iskolája, a Waldorf napos és árnyékos oldalát.
Egy dél-alföldi kisvárosban, Jánoshalmán adták át a múlt héten Magyarország első teljes értékű VR (virtuális valóság) tantermét, ahol a helyi mezőgazdasági szakképző iskola diákjai mostantól anélkül is megtanulhatják az MTZ traktor karbantartását, hogy nyakig összezsíroznák magukat. Az oktatás így biztonságosabb, olcsóbb, ráadásul a virtuális traktorhoz egyszerre több tanuló is hozzáfér.
A közel 730 ezer hazai általános iskolás csupán 3 százaléka, 22 ezer tanuló jár olyan intézménybe, aminek a fenntartója nem az állam vagy az egyház. A miniméretű magániskolai szektor mégis azért ilyen látványos, mert ide járatják gyerekeiket a leggazdagabb magyarok, és ide tartoznak a híres reformpedagógiai irányzatokhoz tartozó alternatív iskolák.
Az Európai Egyetemek Szövetségének legutóbbi értékelése szerint a szervezeti szabadságot tekintve a magyar egyetemek 29 országból a 23. helyen állnak, hangzott el az Eötvös József Csoport szerdai vitaestjén, ahol Polónyi István oktatáskutató és Rónay Zoltán oktatásjogász beszélt a felsőoktatási autonómiáról és az akadémiai szabadságról.