oktatás

Amíg a Föld kerek, mindig lesznek klikkerek!

Ha maga a távirányítóhoz hasonlító interaktív eszköz nem is terjedt el a magyarországi előadásokon, az azt kiváltó alkalmazásokat több intézményben, köztük a BME-n és az ELTE-n is használják, derül ki klikkerbarát olvasóink leveleiből.

How do yo do, fellow kids, ti jártatok iskolába? És klikkert láttatok-e már?

Az előadások több száz fős hallgatóságát nehéz interakcióra bírni, pedig létezik csodafegyver: a klikker, amivel a tanárok azonnali kérdéseket tehetnek fel a diákoknak, vagy megszavaztathatják őket. Az eszközt az USA legmenőbb egyetemein is használják, Magyarországon viszont ritka, mint a fehér holló. Ha volt már a kezedben klikker, akár itthon, akár külföldön, írd meg tapasztalataidat a Qubitnek!

A magyar iskolarendszerben kutyavilág vár a külföldről hazatérő gyerekekre

A hazai iskolák csak a hiányosságokat és a lemaradást látják a külföldről visszatérő gyerekekben, és egyáltalán nem ismerik fel azokat a készségeket, amiket kint szereztek meg. Az oktatási rendszer merevsége miatt a hazatérők nehezen illeszkednek be, és sokszor osztályt kell ismételniük, ami lemorzsolódáshoz vezethet. Nem csoda, hogy a legtöbb gyerek a rossz itthoni iskolaélmények hatására külföldön képzeli el az életét – olvasható egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet Magyarországról szóló fejezetében.

Olyan gyerek, akinek közmunkások a szülei, hát olyan itt nincs

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.

A testi fenyítés már nem divat, de a gyerekek érzelmi bántalmazása mindennapos a magyar iskolákban

A pedagógusképzés során nem kötelező megtanulni a gyerekjogokat, és a diákokat sem ismertetik meg velük, a társadalomban pedig még mindig széles körben elfogadott nézet, hogy a gyereknek csak kötelességei lehetnek, jogai aligha. A Qubit által megkérdezett diákok és gyerekjogi szakértők szerint a tudatlanság miatt a tanárok nagy része nem kommunikál erőszakmentesen, és ennek a gyerekek isszák meg a levét.

Gyáva ellenzék? Vakmerő médiamunkások?

A Fidesznek nincs sem választási, sem kormányprogramja, csak ereje van. Ebben a helyzetben azt elvárni az ellenzéktől, hogy a hatalom birtokában majd még a szükséges előkészítés után meghozandó döntésről mint határozott programpontról szóljon a kampányban, enyhén szólva felszólítás az öngyilkosságra, írja Ercse Kriszta és Nahalka István oktatáskutató.

A magyar kormány nem támogatja a hibrid oktatást, de a tanárok kénytelenek így tanítani

Az ellen, hogy a közoktatási intézmények legyenek a következő covidhullámok melegágyai, a szakértők szerint a hibrid oktatás bevezetése lenne a legjobb megoldás. Csakhogy a hazai iskolákban sem a módszertani tudás, sem a legalapvetőbb eszközök nem állnak ehhez rendelkezésre. A kormányzati oldalról a legkevésbé sem támogatott újításoktól pedig a pedagógusok, a szülők és a diákok is idegenkednek.

„Itt nincs okod lázadni” – minden gyerekre ráférne egy olyan iskola, ahová most a kudarcra ítélt fiatalok járnak

A második esély iskolának nevezett budapesti Belvárosi Tanodában és a romáknak első esélyt nyújtó miskolci Dr. Ámbédkar Gimnáziumban az a közös, hogy elérik, ami a hagyományos középiskoláknak nem mindig sikerül: érettségihez juttatják a kudarcot vallott vagy nehéz sorsú diákokat. Módszereikből az állami iskoláknak is lenne mit tanulniuk.

A férfiak problémáiról alig esik szó, pedig, ha értenénk őket, tenni lehetne azért, hogy ne a szélsőjobbra szavazzanak

Az európai férfiak nem azért szavaznak a nőkhöz képest nagy arányban a szélsőjobbra, mert eltűnőben lévő privilégiumaikat féltik, hanem mert frusztráltak attól, hogy miként alakul az életpályájuk, nem mernek időben családot alapítani, le vannak maradva az oktatásban a nőkhöz képest, és ha vidékiek, sokszor a falujukat sem bírják elhagyni, állítja egy nemrég megjelent tanulmány.

Waldorfos vagyok, de tudok olvasni

Tündérmesébe illő álom vagy ezoterikus, már-már szektás különcség? A kreativitást serkentő csodarendszer vagy a szülőket terrorizáló menekültképző? Pedagógusok, szülők, volt diákok mutatják be Magyarország legismertebb alternatív iskolája, a Waldorf napos és árnyékos oldalát.

Lacika, markold meg a kontrollert, és teleportálj oda a traktorhoz!

Egy dél-alföldi kisvárosban, Jánoshalmán adták át a múlt héten Magyarország első teljes értékű VR (virtuális valóság) tantermét, ahol a helyi mezőgazdasági szakképző iskola diákjai mostantól anélkül is megtanulhatják az MTZ traktor karbantartását, hogy nyakig összezsíroznák magukat. Az oktatás így biztonságosabb, olcsóbb, ráadásul a virtuális traktorhoz egyszerre több tanuló is hozzáfér.

Magyarországon alig létezik a magániskolai szektor, az elitizmusa miatt mégis nagy feltűnést kelt

A közel 730 ezer hazai általános iskolás csupán 3 százaléka, 22 ezer tanuló jár olyan intézménybe, aminek a fenntartója nem az állam vagy az egyház. A miniméretű magániskolai szektor mégis azért ilyen látványos, mert ide járatják gyerekeiket a leggazdagabb magyarok, és ide tartoznak a híres reformpedagógiai irányzatokhoz tartozó alternatív iskolák.

Kiemelkedő oktatók, motivált hallgatók és a pénz mellett autonómia is kellene ahhoz, hogy világhírűek legyenek a magyar egyetemek

Az Európai Egyetemek Szövetségének legutóbbi értékelése szerint a szervezeti szabadságot tekintve a magyar egyetemek 29 országból a 23. helyen állnak, hangzott el az Eötvös József Csoport szerdai vitaestjén, ahol Polónyi István oktatáskutató és Rónay Zoltán oktatásjogász beszélt a felsőoktatási autonómiáról és az akadémiai szabadságról.

Most döbbennek rá az iskolákban, mi mindent nem tanultak meg a gyerekek az online oktatásban

A magyar oktatási rendszer egyik sarokköve, hogy a diák azért dolgozik, hogy elkerülje a büntetést, ez egyáltalán nem érvényesült a pandémia idején. A magyar szülők, ha tehetik, képességgé transzformálják a pénzüket, a közoktatásban uralkodó egyenlőtlenség a koronavírus-járványban tovább növekedett – hangzott el a CEU Határtalan tudás idei első beszélgetésén.

Összeomlanak vagy megújulnak? Az oktatási rendszerek dilemmái kerülnek terítékre a CEU Határtalan tudás sorozatának péntek esti vitáján

Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.

Letolt gatyával a negyedik ipari forradalomban: több százezer digitálisan felkészült munkavállaló hiányzik Magyarországról

Facebookozásban ugyan a magyarok a legjobbak az EU-ban, de a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét tekintve az utolsók között vagyunk. Az elmúlt néhány évben inkább visszafejlődtek a digitális kompetenciák, az oktatás pedig az ötven évvel ezelőtti valóságra készít fel. A munkaerőpiac digitális átalakulását fénysebességre gyorsította a világjárvány, így még sürgetőbbé vált a beavatkozás.

A magyar oktatási rendszer hegymenetben futott neki a digitális átállásnak, és meg is látszott az eredménye

A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudni, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást. „Nem történt paradigmaváltás, de hogyan is történhetett volna, ha nem volt felkészítve senki efféle fordulatra” – mondja Galambos Attila tanulásszervező.

A végletesen elavult oktatási módszerek és a motiváció hiánya miatt nem beszélnek a magyarok idegen nyelveket

A magyarok több mint fele egyetlen idegen nyelvet sem beszél, ezzel az EU-ban az utolsó előtti helyen állunk. Ami még szomorúbb, a fiatalok 38 százaléka nem is akar nyelveket tanulni. A helyzeten csak egy nyelvoktatási, sőt átfogó oktatási reform segíthetne, de mivel annak csak tízéves távlatban lenne eredménye, a politikának nem érdeke a változás.

Egy előítéletes társadalomban az iskola is előítéletes

Abban, hogy kit vesznek fel középiskolába vagy egyetemre, a kutatások szerint szerepet játszik, hogy fiú-e vagy lány, milyen a bőrszíne, tájszólásban beszél-e, diplomások-e a szülei, vagy hogy hol él. A felvételi rendszer igazságtalansága nem elsősorban a tesztek értékelésében, hanem a társadalmi egyenlőtlenségekben rejlik.

Kötelező iskolai klímaoktatást sürget az UNESCO

A klímaváltozásról szóló kötelező oktatás bevezetését szorgalmazza az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Ha elfogadják a javaslatot, a diákok 2025-től már mindenhol tanulnának a témáról, szakértők szerint ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy 2050-re elérhetővé váljon a zéró emissziós célkitűzés.

Miért kínozzák a kisiskolásokat olyan nyelvtani feladatokkal, amik még a hivatásos nyelvészeken is kifognak?

Az iskolai nyelvi nevelés a maga abszurditásaival egyetlen hatalmas darázsfészek, aminek majdnem minden részlete megkérdőjelezhető. Ezt miért kell tudniuk a gyerekeknek? Ez a feladat milyen képességüket fejleszti? Minek? Hát nem utálják még eléggé az iskolát, hogy ezzel inzultálják őket? És ha már itt tartunk, mi a töve annak a szónak, hogy kisfiát?

Felfalhatja az autonómiájuktól megfosztott magyar egyetemeket a Budapestre készülő kínai egyetem, a Fudan

Kína-ügyi és oktatáspolitikai szakértők szerint a kommunista párt iránt elkötelezett Fudan megadhatja a kegyelemdöfést a romokban lévő magyar felsőoktatásnak. A budapesti campus 2024-es nyitása körül még sok a kérdés, de annyi szinte biztos, hogy a Fudan a diákok és a tanárok jó részét is elszipkázza majd a rövid pórázon tartott magyar felsőoktatási intézményektől.

Hogy kerül Krisztus a magyar iskolákba?

Kásler Miklós, az ország oktatásügyért felelős minisztere karácsonyi köszöntőjében krisztusi parancsok szellemében tevékenykedő tanárokról és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránk szellemében létrejövő iskolarendszerről beszélt. Hogy micsoda?