Szerdán jelent meg az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) friss kiadványa az európai polgárok életkörülményeiről, ami alapján az előző évekhez hasonlóan ismét képbe kerülhetünk, hogyan is áll Magyarország az EU-n belül. Bár volt felzárkózás, még mindig szegények vagyunk, és bár sokan dolgoznak, mégsem érezzük jól magunkat. Nagyjából ez a magyar realitás, amit tíz adaton keresztül mutatunk be.

1. A jövedelmi szakadék

2024-ben az Európai Unió polgárainak fele legalább 21 244 euró éves rendelkezésre álló jövedelemből élt. Magyarországon ugyanez csak 11 624 euró volt, vagyis majdnem pontosan az EU-átlag felénél ragadtunk, de például Románia már előz bennünket a maga 13 023 eurójával. Nálunk csak a szlovákok állnak rosszabbul, miközben például Ausztriában már 29 758 euró az átlagosan rendelkezésre álló jövedelem.

2. Felzárkózás? Volt, de…

Mégsem lehet azonban azt mondani, hogy nem történt felzárkózás. 2010-hez képest a magyar medián jövedelem több mint felével nőtt reálértéken. A legtöbb keleti uniós tagállam azonban sokkal többet javított a helyzetén, mint mi – Románia például 162 százalékkal ugrott előrébb, de kimagaslóan sikerült a jövedelmi felzárkózás a letteknek, litvánoknak, bolgároknak vagy a lengyeleknek is.

3. Szegénység érzésre

A komoly anyagi nélkülözést tekintve a magyar adat az EU legrosszabbjai közé tartozik: Románia, Bulgária és Görögország vezetik a listát, de mi rögtön utánuk jövünk a negyedik helyen. Déli szomszédaink a lista másik végén találhatók: Horvátországban 2, Szlovéniában pedig mindössze 1,8 százalék az anyagi nélkülözésben élők aránya.

Az adat egyébként egészen pontosan azt mutatja meg hogy ki az, akinek az esetében az alábbi 13 dologból legalább 7 fennáll:

• évi egyhetes üdülés hiánya;
• váratlan kiadások fedezetének hiánya;
• nem engedheti meg magának, hogy lecserélje az elhasználódott bútorokat;
• nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen részt vegyen szabadidős tevékenységben;
• nem tud havonta egyszer találkozni a barátaival, családdal egy italra, étkezésre;
• nem jut kétnaponta húsételhez;
• anyagi okokból nincs személygépkocsija;
• nem engedheti meg magának, hogy elhasználódott ruhái helyett újat vegyen;
• nem tud hetente egy kisebb összeget magára költeni;
• lakással kapcsolatos fizetési hátraléka van;
• a lakás megfelelő fűtésének hiánya;
• nem rendelkezik otthon saját interneteléréssel;
• nem rendelkezik két pár cipővel, amiből az egyik minden évszakban hordható.

E szerint tehát a következő a helyzet:

4. Hóvégi matek

Ha megkérdezik az uniós polgárokat, mennyire tudnak kijönni a fizetésükből, a görögök 86,2 százaléka és a bolgárok 77,2 százaléka azt mondja, hogy semennyire. A spektrum másik végén, Németországban ez alig 18,1 százalék.

A magyar adat azonban már szintén az uniós átlag felett van: a háztartások közel fele szerint nehéz vagy nagyon nehéz kijönni a pénzből.

5. Fűtés kontra valóság

A lakás megfelelő kifűtése Európában alapvető adottságnak számít, és éppen nemrégiben beszélgettünk arról Holoda Attila energiapolitikai szakértővel, hogy ezt az orosz gáz behozatalának önkorlátozása sem veszélyezteti. 2024-re néhány országban mégis romlott a helyzet.