Magyarország az Európai Unió negyedik legszegényebb országa
Sokat dolgozunk, rosszul élünk, korán meghalunk – írtuk augusztus elején Magyarország helyzetéről az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adatai alapján. Most megjelent a részletesebb adatokat tartalmazó Regionális Évkönyv, ami az országosnál részletesebb, területi bontásban mutatja be, hogyan viszonyulnak egymáshoz a magyar régiók, és hogyan viszonyulnak a magyar régiók más uniós tagállamok egyes területeihez. Íme öt fontos mutató a csaknem 300 oldalas kötetből.
1. Egészségügy
Számtalan kritika éri a magyar egészségügy működését, de van egy olyan önbevallásos kérdőíven alapuló mutató, ami szerint nem is áll olyan nagyon rosszul az ország Budapesten kívüli része. Az Eurostat azt is vizsgálja, hogy az egyes régiókban az ott élők hány százaléka számol be kielégítetlen egészségügyi szükségletről, azaz az emberek mekkora aránya nem jut megfelelő ellátáshoz annak ellenére, hogy úgy érzi, szüksége lenne rá. Az adatokból az látszik, hogy Magyarország és főleg a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl és a Közép-Dunántúl kifejezetten jól áll ebből a szempontból.
A helyzet az Ionia Nisia nevű görög régióban a legrosszabb az EU-ban. Ott az emberek 14 százaléka számolt be kielégítetlen egészségügyi szükségletről 2022-ben. Magyarországon belül Budapesten van a legrosszabb állapotban az egészségügy ebből a szempontból: itt az emberek 4,6 százaléka számolt be hasonlóról, és ez az arány európai összevetésben kifejezetten rossznak számít. Ráadásul a helyzet egyre romlik: 2018-ban még a magyar fővárosban is csak 1,6 százalék volt az, aki nem jutott hozzá megfelelő egészségügyi ellátáshoz. A második legrosszabbul szereplő magyar régió Közép-Magyarország: itt 2022-ben 3,1 százalék volt a megfelelő egészségügyi ellátáshoz nem jutók aránya. Ez szintén durva emelkedés a 2018-as 1,3 százalékról.
A legjobb helyzetben lévő Dél-Alföldön a 2018-as 0,2 százalékról is csak 0,6 százaléka ment fel ez a mutató, és ezzel magyar régió nagyjából az osztrák vagy a luxemburgi szinten van (ez a mutató természetesen nem azt tükrözi, hogy milyen minőségű az ellátás).
Az viszont kifejezetten tragikus, hogy európai összevetésben a 100 000 lakosra jutó orvosok számában történt változásban a legrosszabb tíz között mind a nyolc magyar régió szerepel. Az európai sereghajtó Észak-Magyarországon például 2019-ről 2020-ra több mint 10 százalékkal csökkent a 100 000 főre jutó orvosok száma, miközben a teljes EU-ban összességében1 százalékkal, sőt egy spanyol régióban több mint 30 százalékkal nőtt ez az arány.
2. Oktatás
Kifejezetten megnőtt a gyakorlati oktatásban részt vevő diákok aránya a középiskolások körében. A kormányzat törekvéseivel összhangban a közismereti tárgyak helyett a középiskolákban inkább a gyakorlati tudás felé terelik a diákokat, és ez a törekvés a számokon is látszik. A nyolc magyar régió mindegyike benne van az európai top 10-ben abban a tekintetben, hogy hol nőtt a legjobban a gyakorlati oktatásban részt vevők aránya. Magyarországon belül is kiemelkedik a Nyugat-Dunántúl, ami az országban kifejezetten iparosodott régiónak számít. Meglepő, hogy nem Budapesten, hanem Pest megyében történt a legkisebb a növekedés abban, hogy a diákok mennyire vesznek részt gyakorlati oktatásban.
Nemrég a G7 számolt be arról, hogy miként alakul Magyarországon belül az egyes települések között a diplomások aránya. Érdemes ezt a mutatót európai szinten is áttakinteni. Az Eurostat azt vizsgálja, hogy az adott régióban élő 25-34 éveseknek mekkora aránya szerzett már diplomát 2022-ben.
Európában egyes román, olasz és bolgár régiók vannak a legrosszabb helyzetben. A dél-romániai régióban például a 25-34 éves lakosságnak kicsit kevesebb mint 14 százaléka szerzett csak diplomát. A legrosszabb helyzetű észak-magyarországi régióban ez az arány majdnem 20 százalék, az itthon a legjobb helyzetben lévő Budapesten viszont több mint 55 százalék. Ezzel egyébként a magyar főváros az európai top 10-be is belefért.
3. Munkaerőpiac
Az már közhelyszámba megy, hogy a magyar munkaerőpiac hasít: alacsony a munkanélküliség és magas a foglalkoztatottak aránya. Két szemponttal azonban érdemes ezt az állítást kiegészíteni a mostani adatok alapján.
Az egyik, hogy a nők és férfiak foglalkoztatottsági rátája közötti különbség még mindig jelentős: sokkal nagyobb arányban dolgoznak a férfiak, mint a nők.
Az ebből a szempontból legrosszabb helyzetű észak-magyarországi régióban például a 20-64 éves kor közötti férfiak 75,5 százaléka dolgozik, de az azonos korú nőknek csak 62,7 százaléka. Budapesten ebben a korosztályban a férfiak 82,3 százaléka, a nők 76,8 százaléka van munkában.
Mindeközben rendkívül alacsony a magas hozzáadott értékű szektorokban dolgozók aránya is.
Az Eurostat kategóriarendszerében ide sorolható munkákban nem teljesít jól Magyarországnak Budapesten és Pest megyén kívüli része. Az sem vigasztalhat bennünket, hogy Európában a legrosszabb helyzetben egyes görög, bolgár és román régiók vannak, hiszen a lengyel, a cseh vagy a szlovák régiók egyértelműen jobban állnak ebben a fejlődés szempontjából nagyon fontos mutatóban.
4. Életkörülmények
Az sem újdonság, hogy a relatív szegénység szempontjából Magyarország sokat lépett előre annak eredményként, hogy egyre többen tudtak munkába állni a 2012 és 2020 közötti gazdasági növekedés miatt. Ez viszont nem jelenti azt, hogy jól élnénk.
Ha azt nézzük, hogy ki az, aki nélkülöz, akkor más eredményre jutunk. Az úgynevezett materiális szegénység definíciója szerint szegény az, akinek az esetében az alábbi 13 dologból legalább 7 fennáll.
- évi egyhetes üdülés hiánya;
- váratlan kiadások fedezetének hiánya;
- nem engedheti meg magának, hogy lecserélje az elhasználódott bútorokat;
- nem engedheti meg magának, hogy rendszeres részt vegyen szabadidős tevékenységben;
- nem tud havonta egyszer találkozni a barátaival, családdal egy italra, étkezésre;
- nem jut kétnaponta húsételhez;
- anyagi okokból nincs személygépkocsija;
- nem engedheti meg magának, hogy elhasználódott ruhái helyett újat vegyen;
- nem tud hetente egy kisebb összeget magára költeni;
- lakással kapcsolatos fizetési hátraléka van;
- a lakás megfelelő fűtésének hiánya;
- nem rendelkezik otthon saját interneteléréssel;
- nem rendelkezik két pár cipővel, amiből az egyik minden évszakban hordható.
E szerint pedig a következő a helyzet.
Az ábrán az látszik, hogy a legjobb helyzetben lévő nyugat-dunántúli régiónkban csak az emberek 8,7 százaléka szegény e szerint a definíció szerint, de a legrosszabb helyzetű észak-magyarországi régióban csaknem 30 százalékuk szegénynek számít. Összességében Bulgária, Románia és Görögország után Magyarország az EU negyedik legszegényebb országa, annak ellenére, hogy 2017-től 2022-ig 25,6 százalékról 16,5 százalékra csökkent az országos szegénységi arány.
5. Gazdaság
Annak ellenére, hogy az elmúlt 10-12 évben mérhető felzárkózás ment végbe GDP-ben az EU átlagához, még mindig nagyon alacsony a munkavállalók által hazavitt jövedelem.
A legrosszabb helyzetű magyar régióban, az észak-magyarországiban például egy főnek átlagosan csak 6200 eurónak megfelelő összeg volt az éves jövedelme 2020-ban. Ennél kevesebből csak néhány görög és bolgár régióban kellett megélnie az embereknek. Ugyanebben az évben egyébként Budapesten 12 700 euró volt egy fő átlagos éves jövedelme, ami nagyjából a portugál országos átlagnak felel meg.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
