Az elmúlt években egyre többen és egyre többet foglalkoznak az egészséges, hosszú élettel, az úgynevezett longevityvel és azzal, hogy hogyan függ össze a születési osztályhelyzet a foglalkozástípussal és a munkabérrel. Ugyanilyen izgalmas kérdés, hogy miként kapcsolódik az osztályhelyzet által nagyban meghatározott foglalkozás a várható élettartamhoz, vagyis léteznek-e olyan szakmák, amelyek képviselő tovább élnek, illetve korábban halnak, mint a többiek.

A kutatások alapvetően öt tényezőt vesznek figyelembe, amelyek megalapozhatják a foglalkozás és az élettartam összefüggéseit.

• Az első, amire talán a legtöbben gondolnának: a mozgás. A mozgásszegény munkák nem tesznek jót a testnek, így rombolhatják az egészseget.

• Jelentős faktor a stressz is.

• Bizonyos munkák veszélyesek vagy egészségtelenek. Az ipari alpinisták vagy a veszélyes vegyi anyagokkal dolgozók több kockázatnak vannak kitéve, mint a biokertészek.

• Ezek mellett a szociális kapcsolatok gazdagsága vagy hiánya is erősen összefügg a várható élettartammal, és részben ez is a foglalkozás típusán múlik: egy lelkész jellemzően több és mélyebb emberi kapcsolatot ápol, mint egy biztonsági őr.

• Amire viszont talán a legkevesebben gondolhatnak: a várható élettartam erősen korrelál azzal is, hogy mennyi autonómiája van valakinek a munkájában.

Erdésznek kellett volna menni

Egy 2025-ben publikált, amerikai kutatók által készített tanulmány az amerikai halálozási nyilvántartások alapján arra jutott, hogy az egyes foglalkozási csoportok között több éves különbségek vannak a várható élettartamban, még akkor is, ha a kutatók kiszűrik a jövedelem, a lakóhely, a nem, a rassz és az etnikum hatását. A különbségek nagysága eléri, sőt meghaladja még a nemek között meglévő élettartam-különbségeket is. A kutatás eredménye magyar szemmel meglepő lehet, de az alább felsorolt szempontok segítenek megérteni azokat a mechanizmusokat, amelyek a munkával összefüggésben befolyásolják a várható élettartamot.

A vizsgálat szerint a legkedvezőbb életesélyekkel a mezőgazdaságban, a halászatban és az erdészetben dolgozók rendelkeznek. Ebben a csoportban az élettartamelőny 4,5–5 év, ami kiugróan magas a teljes mezőnyhöz képest. Ezt követik az épülettakarítással és -karbantartással foglalkozók, valamint a személyes törődéssel kapcsolatos foglalkozások, amelyeknél nagyjából 3 évnyi előny figyelhető meg.