Titkos nukleáris teszt végrehajtásával vádolta meg az Egyesült Államok Kínát. A nagy vihart kavaró bejelentésre egy múlt heti, nukleáris leszerelésről szóló genfi konferencián került sor, ahol az Egyesült Államok egy átfogó nukleárisfegyverzet-csökkentő egyezmény létrehozását sürgette, amibe az USA és Oroszország mellett Kína is be lenne vonva.

„Ma felfedhetem, hogy az amerikai kormányzat tud arról, hogy Kína nukleáris robbanásos teszteket hajtott végre, és több száz tonnás robbanóerejű teszteket készített elő” – mondta Thomas DiNanno, az amerikai külügyminisztérium fegyverzet-ellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkára a konferencián február 6-án.

DiNanno azt állította, hogy Kína 2020. június 22-én mérhető robbanóerőt kiváltó nukleáris tesztet hajtott végre. Ezt a Kínai Néphadsereg (PLA) a nukleáris robbanások szeizmikus megfigyelőrendszerek elől történő eltakarására szolgáló, szeizmikus leválasztásként (decoupling) ismert módszerrel próbálta szerinte eltitkolni – annak tudatában, hogy a teszt sérti az ország által vállalt tesztmoratóriumot.

A kínai kormány képviselője, Csien Sen (Shen Jian) a konferencián érdemben nem reagált a nukleáris tesztekre vonatkozó amerikai vádakra. „Kína tudomásul veszi, hogy az USA a nyilatkozatában továbbra is nagyobbnak láttatja a kínai nukleáris fenyegetést [a valósnál]. Kína határozottan ellenzi az ilyen hamis narratívákat” – mondta Csien, aki az Egyesült Államokat vádolta meg a fegyverkezési verseny élezésével.

A nukleáris fegyverek tesztelését megtiltó átfogó atomcsendszerződés (Comprehensive Test Ban Treaty, CTBT) 30 évvel azután, hogy az ENSZ Közgyűlése elfogadta, még mindig nem lépett hatályba. A szerződést az Egyesült Államok, Oroszország és Kína is aláírta, de nem ratifikálta. A szerződés betartásának ellenőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet, a CTBTO ennek ellenére az elmúlt években egy globális mérőhálózatot (International Monitoring System, IMS) épített ki, amely szeizmikus, hidroakusztikai, infrahang, valamint radioaktív izotópokat észlelő megfigyelőállomásokból áll.

„2020. június 22-én a CTBTO IMS-e nem észlelt olyan eseményt, ami összhangban állt volna egy kísérleti nukleáris robbanás jellemzőivel. Ezen a megállapításon a későbbi, részletesebb elemzések sem változtattak” – nyilatkozta a CTBTO ügyvezető titkára, Robert Floyd február 6-án. A szervezet közleménye szerint az IMS globális mérőhálózat 500 tonnányi TNT-nek megfelelő vagy annál nagyobb robbanóerejű nukleáris tesztek észlelésére képes, ennél alacsonyabb erejű robbanások észlelésére pedig csak akkor lenne lehetőség, ha a szerződés hatályba lépne.

Donald Trump amerikai elnök tavaly októberben arra utasította a Pentagont, hogy azonnal hatállyal kezdje meg a nukleáris fegyverek tesztelését „egyenlő alapon”. DiNanno szerint Trump ezzel arra utalt, hogy Oroszország és Kína is megsérti a nukleáris tesztek ellen általuk vállalt moratóriumot a mérhető robbanóerőt produkáló tesztjeikkel. „Az Egyesült Államokat több nukleáris hatalom is fenyegeti” – mondta DiNanno, aki szerint emiatt 2026-ban már nem realisztikus egy kétoldalú, egyetlen atomhatalommal kötött megállapodás megkötése. Az amerikai külügyi államtitkár egy nappal azután tette meg bejelentését, hogy lejárt az Egyesült Államok és Oroszország közti Új START nukleáris fegyverzetcsökkentő szerződés, ami 2011 óta a világ két legütőképesebb atomarzenáljának méretét szabályozta, fejenként 1550-ben maximalizálva a bevetésre kész stratégiai nukleáris töltetek számát.