Április 12-én országgyűlési választások lesznek Magyarországon. A rendszerváltás óta immár tizedszer, de a tét talán 1990 óta nem volt ekkora. Miközben a választási rendszert 2010 óta már számtalanszor módosította úgy a kormányzó párt, hogy az neki kedvezzen (vö. a győzteskompenzáció kitalálása, a választókerületek átrajzolása, a külföldön élők szavazásának megnehezítése, a külhoni szavazás bevezetése, a nemzetiségi szavazók kihasználása és persze az állami források kampánycélokra történő, nyakló nélküli felhasználása), most mégis sokat beszélnek arról, hogy Magyarországon esetleg (újabb?) alkotmányos puccs készülhet.

Mindeközben a szélesebb nyilvánosságban arról talán kevesebb szó esik, hogy milyen lehet a közjogi helyzet a választások után. Pedig komoly szakmai vita folyik arról is, hogy az esetleges nem kétharmados ellenzéki győzelem esetén felül lehet-e írni a szabályokat feles többséggel. És ha nem, lehetséges lesz-e egyáltalán a kormányzás? Ha pedig új rendszer jön, hogyan és milyen mértékben lesz lehetséges az állampárti működéssel és a korrupcióval okozott jogi és vagyoni károk reparációja és a társadalmi igazságtétel? Kivételes helyzetben van tehát a magyar alkotmányosság, és senki nem látja előre, hogy ha a jelenlegi szabályok szerint is tartják meg a választásokat, a különböző választási kimenetekből pontosan mi következik.

A Qubit legújabb, érdekes jogi eseteket elemző és fontos közéleti történések jogi aspektusait vizsgáló podcastsorozata, a Petrocelli első adásában Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt, egyetemi tanárt, a Nemdemokrácia című könyv szerzőjét faggattuk minderről. A beszélgetést Farkas Erika ügyvéd és Szabó Attila jogász, lapunk állandó szerzője vezette.

• Szabad és tisztességes választások lesznek-e most Magyarországon?

• Mit jelent az alkotmányos puccs? Hogyan kell egy ilyet elképzelni?

• Mi van akkor, ha az új kormány nem szerez kétharmadot?

• Mit és hogyan kellene átalakítani a demokratikus rend helyreállításához? Hogyan működne a vagyoni igazságtétel?

Hallgasd alább: