Nem kell alkotmányos puccs, sőt kétharmad sem feltétlenül a választások utáni vagyoni igazságtételhez
Április 12-én országgyűlési választások lesznek Magyarországon. A rendszerváltás óta immár tizedszer, de a tét talán 1990 óta nem volt ekkora. Miközben a választási rendszert 2010 óta már számtalanszor módosította úgy a kormányzó párt, hogy az neki kedvezzen (vö. a győzteskompenzáció kitalálása, a választókerületek átrajzolása, a külföldön élők szavazásának megnehezítése, a külhoni szavazás bevezetése, a nemzetiségi szavazók kihasználása és persze az állami források kampánycélokra történő, nyakló nélküli felhasználása), most mégis sokat beszélnek arról, hogy Magyarországon esetleg (újabb?) alkotmányos puccs készülhet.
Mindeközben a szélesebb nyilvánosságban arról talán kevesebb szó esik, hogy milyen lehet a közjogi helyzet a választások után. Pedig komoly szakmai vita folyik arról is, hogy az esetleges nem kétharmados ellenzéki győzelem esetén felül lehet-e írni a szabályokat feles többséggel. És ha nem, lehetséges lesz-e egyáltalán a kormányzás? Ha pedig új rendszer jön, hogyan és milyen mértékben lesz lehetséges az állampárti működéssel és a korrupcióval okozott jogi és vagyoni károk reparációja és a társadalmi igazságtétel? Kivételes helyzetben van tehát a magyar alkotmányosság, és senki nem látja előre, hogy ha a jelenlegi szabályok szerint is tartják meg a választásokat, a különböző választási kimenetekből pontosan mi következik.
A Qubit legújabb, érdekes jogi eseteket elemző és fontos közéleti történések jogi aspektusait vizsgáló podcastsorozata, a Petrocelli első adásában Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt, egyetemi tanárt, a Nemdemokrácia című könyv szerzőjét faggattuk minderről. A beszélgetést Farkas Erika ügyvéd és Szabó Attila jogász, lapunk állandó szerzője vezette.
Szabad és tisztességes választások lesznek-e most Magyarországon?
Mit jelent az alkotmányos puccs? Hogyan kell egy ilyet elképzelni?
Mi van akkor, ha az új kormány nem szerez kétharmadot?
Mit és hogyan kellene átalakítani a demokratikus rend helyreállításához? Hogyan működne a vagyoni igazságtétel?
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
A címlapkép Botos Tamás munkája.
Hallgass bele ezekbe is:
Jaksity György: 2025 kényszerleszállás volt, nem repülőrajt
Mit jelent a vámok és a bizalom megingása a nemzetközi kereskedelemben? Mit rontottak el a németek? Jaksity György közgazdásszal beszélgettünk 2026 várhatóan legfontosabb globális folyamatairól és azok hatásairól a magyar gazdaságra.
„A magyar gazdaság rákfenéje a verseny hiánya”
Lesznek-e idén megszorítások? Van-e a kormánynak mozgástere? Milyen a jó adórendszer? Mik a magyar gazdaság legfőbb problémái? A Dollárpapa legújabb adásában Prinz Dániel közgazdász kutatóval beszélgettünk a 2026-os év legforróbb gazdasági kérdéseiről.
„Megakadt a magyar modell, most tudásalapú modellre kellene áttérni, de nincs rá politikai akarat”
Mik a legfontosabb trendek a világgazdaságban? Hogyan tudna kitörni az ország a stagnálásból? Miről szól az aktuális adó- és nyugdíjvita? A magyar gazdaság drámai helyzetéről Szabó Balázs befektetési szakemberrel, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
Kapcsolódó cikkek
