A magyar sajtóban nem kapott különösebb figyelmet az a június 7-i találkozó, amire a brit miniszterelnök, a német kancellár, a francia és az ukrán elnök részvételével Londonban került sor. Tárgyalásuknak az adott kitüntetett jelentőséget, hogy közös nyilatkozatban foglalták össze az ukrajnai háború lezárásának azokat a feltételeit, amelyek teljesítését elvárják Vlagyimir Putyint orosz elnöktől. Keir Starmer, Friedrich Merz, Emmanuel Macron és Volodimir Zelenszkij állásfoglalása azt követően látott napvilágot, hogy Putyin a múlt héten elutasította az ukrán elnök nyílt levelében tett ajánlatát, amelyben személyes találkozót javasolt annak érdekében, hogy a háború mielőbb befejeződhessék.

Az európai vezetők londoni találkozóján kiadott közlemény szerint Oroszországnak öt feltételt kell elfogadnia a háborút lezáró majdani megállapodásban azért, hogy „igazságos és tartós béke” születhessen. A nyilatkozat első pontja arra szólítja fel Moszkvát, hogy azonnal és feltételek nélkül fejezze be a harcokat. A második pont azt az elvárást fogalmazza meg, hogy Oroszországnak el kell fogadnia, hogy a jelenlegi frontvonal lesz a tárgyalások kiindulópontja, miközben a nyilatkozat arra is emlékeztet, hogy a nemzetközi határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni. Ez a kitétel arra utalhat, hogy Kijev a majdani tárgyalások eredményeképpen ugyan de facto tudomásul veszi majd, hogy az orosz hadsereg által elfoglalt területeket vagy azok jelentős részét katonai eszközökkel most nem tudja visszaszerezni, de azokról de jure nem mond le, vagyis fenntartja azt a jogát, hogy azokat a sajátjának tekintse. A közös nyilatkozatnak ez a pontja azt is leszögezi, hogy Ukrajna szuverén joga annak eldöntése, hogy akar-e valamely szövetségi rendszerhez, jelen esetben a NATO-hoz csatlakozni, vagy sem. Ukrajnának ezt a szuverén egyenlőség elvéből fakadó jogát senki, így Oroszország sem vonhatja kétségbe.