Jelentős nemzetközi visszhangot kapott az a magyar mintán végzett kutatás, amely szerint a hírességek imádata iskolai végzettségtől, életkortól és anyagi jóléttől függetlenül összefüggésben áll a kognitív teljesítménnyel. A közel kétezer felnőtt megkérdezésén alapuló vizsgálatról Zsila Ágnes, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa beszélt a Qubitnek.
A március 18-tól április 30-ig elérhető kérdőív modulokra bontva vizsgálja a szocio-demográfiai jellemzőket, a szerhasználati mintázatokat, a kábítószerekhez való hozzáférést, valamint a koronavírus járvány hatásait a szerhasználatra.
Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője és Király Orsolya, a tanszék adjunktusa a Magyar Tudományos Akadémia honlapján foglalta össze a pandémia alatt készült magyar és nemzetközi kutatások eddigi eredményeit.
Ki gondolta volna, hogy az ötvenes években Magyarország a hallucinogén szerekkel végzett kutatások úttörője volt? Miután Szára István a világon elsőként felismerte a dimetiltriptamin (DMT) pszichoaktív hatásait, kollégáival emberkísérletekbe kezdett az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben. Az 1956-os forradalom és Richard Nixon drogháborúja véget vetett a kísérleteknek, pedig a modern kutatások szerint a DMT-nek pozitív élettani hatásai is lehetnek.
Mentális betegeknél nem, de szomatikus betegeknél és stresszes élethelyzetekben a mindfulness típusú meditáció hatékonyan csökkentheti a kortizol nevű stresszhormon szintjét – derült ki annak a metaanalízisnek az előzetes eredményeiből, amelyhez több ezer tanulmányt fésült át a Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport három tagja.
Az esetek többségében az ember akarja azt, amit szeret, és szereti azt, amit akar, csakhogy a függőségeknél a két rendszer működése szétválhat, így a valaki egyre erősebb vágyat érezhet olyan dolgok iránt, amelyek egyre kevesebb örömet okoznak neki. Egy kérdőív kitöltésével most bárki hozzájárulhat az ELTE Pszichológiai Intézetének vágykutatásához.
200 milliónál is több regisztrált játékosával a világ legnépszerűbb online videójátékának számító Fortnite addikciós potenciálja akkora, hogy Amerikában a függővé vált kiskorúakat speciális játékelvonó kúrákra küldik a szüleik.
A videójáték-addikciónak fordítható gaming disorder önálló mentális zavarként kerülhet be az ENSZ jövőre frissülő globális betegségkataszterébe. A pár évvel ezelőtt még csupán szerfüggőségeket számon tartó hivatalos lajstrom szerkesztésének hátteréről a WHO szakmai tanácsadó testületének magyar tagját, Demetrovics Zsoltot kérdeztük.
A WHO jövőre frissülő betegségkatalógusában gaming disorder címen a viselkedési zavarok között kapna helyet az az új kórkép, amelynek diagnosztizálása még megoldatlan. Konszenzusos mérőeszköz híján jelenleg ugyanis csak az önbevallásos tesztek alapján indulhat a terápia.