Magyar kutatók fedezték fel az agyban a negatív tapasztalatok feldolgozásában kulcsfontosságú sejteket
Az agykutatás mára nagyjából tisztázta, hogy milyen agyterületek játszanak szerepet abban a rendszerben, amely a korábbi negatív tapasztalatot köti össze a pillanatnyi, jelen idejű kontextussal. Eszerint a negatív tapasztalat, a kontextus és a viselkedés információcsomagját a hippokampusz segítségével raktározza el a memória.
Azonban arra a kérdésre mindeddig nem találták meg a választ, hogy mi hangolja össze ezeket az olykor egymás utáni, máskor egymással párhuzamosan zajló részfolyamatokat. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Szőnyi András és Zichó Krisztián, valamint Nyiri Gábor vezette kutatócsoportjának tanulmánya fordulatot hozott ezen a területen – számolt be az eredményről a Magyar Tudományos Akadémia honlapja.
A Science folyóiratban november 29-én megjelent cikkből kiderül, hogy a magyar kutatók különféle molekuláris jelölési módszerekkel követték, mely idegsejtek nyúlványai (axonjai) közvetítik e negatív tapasztalatok információit az agyi feldolgozás során. A nyomok az agytörzs egy medián raphe régió (MRR) nevű területére vezettek, ezen belül is egy korábban még nem ismert serkentő sejtpopulációhoz, amely egy bizonyos fehérjét (vezikuláris glutamáttranszporter 2, vGluT2) tartalmaz.
E sejtcsoport különlegessége, hogy rengeteg bemenetet kap a negatív tapasztalatokat közvetítő érzékszervi központoktól, az idegsejtek kimenő nyúlványai pedig éppen a negatív tapasztalatokat feldolgozó agyterületeket érik el. Ettől még persze lehet több ilyen központ is, azonban a kutatók élő egerek vizsgálatával kimutatták, hogy
e sejtcsoport aktiválása éppen azokat a reakciókat – agitált, agresszív, illetve depresszív, szorongó viselkedés – váltották ki, amit a teljes rendszer aktiválásától elvárnánk. Gátlása pedig meggátolta a negatív élmények megtanulását.
A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatók felfedezésére a gyógyszerkutatóknak is érdemes lehet odafigyelniük. A kísérletek ugyan egereken zajlottak, azonban meglehetősen alapvető funkciókról van szó, és az agy egy evolúciósan igen ősi területéről, az agytörzsről, így minden remény megvan arra, hogy ez a rendszer az emberi agyban is hasonlóan működik. Mivel e sejtcsoport tagjai helyzetük mellett genetikai jellemzőikben is hasonlítanak egymásra (valamennyi tartalmazza azt a bizonyos vGluT2 fehérjét), ez lehetőséget ad olyan gyógymódok kifejlesztésére, amelyek kifejezetten ezekre a sejtekre hatnak.
A negatív tapasztalatok feldolgozásának hibás működése számos hangulatzavar forrása, így e sejtek működésének szelektív befolyásolásával esély nyílhat ezek kezelésére, és talán a népbetegségnek számító depresszió új terápiás módszereinek kidolgozására is.
(Via MTA)
Korábbi kapcsolódó cikkeink: