memória

Keveset ér a tanulás, ha nem alszunk rá egy rendeset

Az alvás alatti memóriakonszolidáció jelenségét már eddig is ismerték az agykutatók, de a neves japán kutatóintézet, a RIKEN agytudományi központjának kutatói most azt tárták fel, miként támogatja az alvás a tanulást. Az eredmények alapján a hajnalig tartó magolás duplán megbosszulja magát.

Kimerítő egéredzések során tárták fel, hogyan védheti meg az agyat és javíthatja a memóriát a testmozgás

Testedzéskor olyan molekulák keletkeznek, amelyek a vérplazmába és végül az agyba kerülve javíthatják a memóriát és a tanulási képességet, derül ki a kísérletekből. A kluszterin és más fehérjék mindezt gyulladáscsökkentő hatásuk révén érik el. Az eredmények idővel új, a kognitív funkciókat javító emberi terápiákhoz vezethetnek.

Hol a határa az emberi agy befogadóképességnek?

Egyáltalán létezik határ? És ha igen, átléptük-e már? Mennyi ismeretet fogadhatunk be életünk során, és mennyit felejtünk el belőle? És mivel mérjük a tanulást és a feledést: bitekben vagy verssorokban? Az agy működése olyan komplex folyamat, hogy neurológusok százezrei sem jutottak közelebb a teljes megértéséhez.

Tudtam, de elfelejtettem – így működik a Titokzatos memória

Hilde és Ylva Østby magyarul nyáron megjelent könyvéből megtudhatjuk, hogy mi köze van a csikóhalnak és a norvég búvároknak az emlékezőtehetséghez, hol lehet az agyban az a rész, ami ezért felelős, és miért normális, hogy ha valamire rosszul emlékszünk. A norvég testvérpár egyik tagja irodalmár, és Proust felől támad, a másik neuropszichológus, és az érdekli, hogy mi történik az agyban, amikor emlékezünk.

Öl, butít, nyomorba dönt, vagy agyfrissítő csodaszer a kannabisz?

A legfrissebb kutatások tükrében a legvalószínűbb válasz az, hogy is-is. Sokat és gyakran kell marihuánát szívni ahhoz, hogy az emlékezet hosszú távon károsodjon, és vannak arra utaló jelek, hogy a folyamat visszafordítható. A tinédzserek kognitív képességeit és motivációját azonban nagy mértékben alááshatja a kannabisz fogyasztása.

Az edzés az agyat is fiatalítja

Egereken és embereken végzett kísérletek szerint a testmozgás hatására felszabaduló GPLD1 nevű fehérje nagyon jót tesz az agynak. Azt, hogy minek köszönhető a pozitív hatás, még nem tudják pontosan, mindenesetre azok, akik mozogtak, a kognitív teszteken is jobban teljesítettek.

Ott van a nyelved hegyén, de nem tudod kimondani? Nem vagy egyedül!

Mindannyiunkkal előfordul, hogy egy-egy teljesen hétköznapi szó kimegy a fejünkből, de már majdnem eszünkbe jut. A jelenség utalhat valami komoly bajra is, de nem kell rögtön aggódni: teljesen normális, hogy már megint tepsiütőnek hívtad a serpenyőt, sőt, ha tornáztatod egy kicsit az agyad, még jót is tehet az, ha egy szó a nyelved hegyén van, mégsem tudod kimondani.