Egyáltalán létezik határ? És ha igen, átléptük-e már? Mennyi ismeretet fogadhatunk be életünk során, és mennyit felejtünk el belőle? És mivel mérjük a tanulást és a feledést: bitekben vagy verssorokban? Az agy működése olyan komplex folyamat, hogy neurológusok százezrei sem jutottak közelebb a teljes megértéséhez.
Rágcsálókísérletben mutattak ki összefüggést a kamaszkori cukorevés és bizonyos emlékezetfunkciók későbbi gyengesége között. A háttérben a kártékony Parabacteroides baktériumok elszaporodása állhat.
Ugyanakkor a pszichológus kutatók azt is bemutatták, hogy bizonyos technikákkal azt is meg lehet tanítani az alanyoknak, hogyan különböztessék meg a hamis és a valós emlékeket. Ez a felfedezés például a bűnügyi vallomásoknál segíthet a szakértőknek.
Egy friss japán kutatás szerint érdemes elővenni a tollat és a jegyzetfüzetet, ha fontos információkat akarunk rögzíteni. Akik így tettek, erősebb agyi aktivitást mutattak, mint a tableten vagy mobiltelefonon jegyzetelő társaik.
Nem figyelmetlenség és nem feledékenység miatt nem tudjuk hova tenni az ismeretlen környezetben látott ismerősöket. Az asszociatív memóriánk nem személyekre és tárgyakra emlékszik, hanem arra, hogy milyen kontextusban ismerkedett meg velük.
Megdöbbentő eredményt hozott egy pszichológiai kutatás. A résztvevők többsége annyira elviselhetetlennek tartotta a mentális erőfeszítést, hogy inkább a fizikai fájdalomra szavaztak helyette.
Az emberiség mindössze 1 százaléka ismer fel bárkit, akit már egyszer látott, őket keresi most a Greenwichi Egyetem egy friss online kutatásban. Ha tíznél több arcot ismersz fel, lehet, hogy te is közéjük tartozol!
Hilde és Ylva Østby magyarul nyáron megjelent könyvéből megtudhatjuk, hogy mi köze van a csikóhalnak és a norvég búvároknak az emlékezőtehetséghez, hol lehet az agyban az a rész, ami ezért felelős, és miért normális, hogy ha valamire rosszul emlékszünk. A norvég testvérpár egyik tagja irodalmár, és Proust felől támad, a másik neuropszichológus, és az érdekli, hogy mi történik az agyban, amikor emlékezünk.
A legfrissebb kutatások tükrében a legvalószínűbb válasz az, hogy is-is. Sokat és gyakran kell marihuánát szívni ahhoz, hogy az emlékezet hosszú távon károsodjon, és vannak arra utaló jelek, hogy a folyamat visszafordítható. A tinédzserek kognitív képességeit és motivációját azonban nagy mértékben alááshatja a kannabisz fogyasztása.
Egereken és embereken végzett kísérletek szerint a testmozgás hatására felszabaduló GPLD1 nevű fehérje nagyon jót tesz az agynak. Azt, hogy minek köszönhető a pozitív hatás, még nem tudják pontosan, mindenesetre azok, akik mozogtak, a kognitív teszteken is jobban teljesítettek.
Egyetemisták és kisiskolások csaptak össze Griffinnel, az afrikai jákópapagájjal a Harvard kísérletében, ahol itt a piros, hol a pirost játszottak, hogy rájöjjenek, mikor és hogyan alakulhatott ki a vizuális munkamemória, amit az emberi intelligencia alapjának tartanak.
Tudatában vannak bizonyos cselekvéseiknek, derül ki az ELTE etológiai tanszékének Scientific Reportsban publikált kutatásából.
Kínai kutatók szerint a mikrogliasejtek kulcsfontosságú szerepet játszanak a memória megtartásában – legalábbis a laboregereknél. Amennyiben ugyanez a mechanizmus működik az emberi agyban is, akkor az amnézia, az Alzheimer-kór és a memóriát befolyásoló más betegségek terápiája is megoldódhat.
Milyen stratégiát kövessen, aki egyáltalán nem emlékszik rá, hogy milyen lapokat fordított meg? Segít a matematika!
Az azonosított sejtcsoport aktiválása egerekben éppen azokat a válságreakciókat váltotta ki, amit a teljes rendszer aktiválásától elvárnánk. Gátlása pedig meggátolta a negatív élmények megtanulását. Esélyes, hogy a mechanizmus embereknél is működik.
Csak motiválni kell őket, és türelem szükséges hozzájuk. Úgy tűnik, hogy a vízi ízeltlábúak meglepően fejlett kognitív képességekkel rendelkeznek, és két hét után is képesek visszaemlékezni az élelemhez vezető útra.
Egy pszichológus megmagyarázta, miért múlik el az új zenékre való nyitottság. Az egyik ok az agy változása, a másik pedig az, hogy idővel egyre kevesebb időnk jut zenehallgatásra.
Mi a legjobb stratégia annak, aki egyáltalán nem emlékszik rá, hogy milyen lapokat fordított meg?
Mindannyiunkkal előfordul, hogy egy-egy teljesen hétköznapi szó kimegy a fejünkből, de már majdnem eszünkbe jut. A jelenség utalhat valami komoly bajra is, de nem kell rögtön aggódni: teljesen normális, hogy már megint tepsiütőnek hívtad a serpenyőt, sőt, ha tornáztatod egy kicsit az agyad, még jót is tehet az, ha egy szó a nyelved hegyén van, mégsem tudod kimondani.
A hosszú távú memóriának több típusa is van, ezért lehetséges, hogy egy súlyosabb sérülés vagy betegség következtében a legszebb emlékeink is nyom nélkül elveszhetnek. De aki egyszer megtanult korcsolyázni vagy biciklizni, jó eséllyel sosem felejti el.
Javult a tejsavbacilusokkal beoltott rágcsálók memóriája, egy talajlakó baktérium pedig az egerek stressztűrő képességét fokozta jelentősen. Gyűlnek a tudományos eredmények az emésztőszervek és az agy közötti közvetlen kapcsolatról, a bélbaktériumok akár az orvoslás jövőjét is jelenthetik.
Mi az, hogy program, mire jó, és hol lakik? Kálmán Lászlótól, az MTA nyelvészétől jön a válasz.
Egy kanadai kutatás újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a hangos olvasás mennyivel hatékonyabb tanulási módszer a szöveg néma befogadásánál.