
Az agyatlan baktériumoknak is van memóriája
Egy friss amerikai kutatás szerint az Escherichia coli a következő négy bacilus-nemzedéknek is képes átadni emlékeit.
Egy friss amerikai kutatás szerint az Escherichia coli a következő négy bacilus-nemzedéknek is képes átadni emlékeit.
Hangya Balázs és kollégái azonosították az emlékezetért felelős gyors agyhullámokat irányító agyi régiót; a felfedezés a skizofréniához hasonló betegségek jobb megértésében is segíthet.
Német és dán kutatók a tanulás biológiai evolúciójának fontos mérföldkövét fedezték fel.
Egy friss kutatásban a deepfake emlékekre gyakorolt hatását vizsgálták. Kiderült, hogy az emberek többsége egy trailer megnézése után simán emlékszik még a film részleteire is.
Német kutatók azt vizsgálták, hogy az egymástól hosszú időre elválasztott tehenek és borjaik emlékeznek-e egymásra.
Egérkísérletekben kimutatták, hogy a Daxas márkanéven forgalmazott roflumilast gyógyszer vagy a fényérzékeny fehérjéket termelő neuronok stimulálása segít felidézni az alvásmegvonás következtében nehezen előhívható emlékeket.
A Bázeli Egyetemen 1418 önkéntes bevonásával végzett kísérletsorozat szerint az eddig a mozgáskoordináció központjának tartott cerebellum nevű agyterület meghatározó szerepet tölt be az evolúciós túlélést szavatoló idegrendszeri folyamatban.
A Dartmouth Egyetem kutatói okosórák adataiból arra jutottak, hogy a fizikai aktivitás általában pozitív hatással van a memóriára, az edzés intenzitásának mértéke azonban a memória más-más típusát befolyásolja.
Bár azoknak a memóriája javult a leglátványosabban, akiknek korábban a legtöbb gondjuk volt az emlékezéssel, a kísérletbe csak egészséges embereket vontak be, így azt nem lehet tudni, hogy demenciában is segítene-e az eljárás.
Az alvás alatti memóriakonszolidáció jelenségét már eddig is ismerték az agykutatók, de a neves japán kutatóintézet, a RIKEN agytudományi központjának kutatói most azt tárták fel, miként támogatja az alvás a tanulást. Az eredmények alapján a hajnalig tartó magolás duplán megbosszulja magát.
Az RRAM–PIM architektúra nem tranzisztorokra, hanem ellenállásokra épül, egyesítve a processzort és a memóriát. Az ilyen elvre épülő számítógépek jóval több számítást végezhetnek el, mint a neumanni, digitális elvekre épülő számítógépek.
Testedzéskor olyan molekulák keletkeznek, amelyek a vérplazmába és végül az agyba kerülve javíthatják a memóriát és a tanulási képességet, derül ki a kísérletekből. A kluszterin és más fehérjék mindezt gyulladáscsökkentő hatásuk révén érik el. Az eredmények idővel új, a kognitív funkciókat javító emberi terápiákhoz vezethetnek.
Egyáltalán létezik határ? És ha igen, átléptük-e már? Mennyi ismeretet fogadhatunk be életünk során, és mennyit felejtünk el belőle? És mivel mérjük a tanulást és a feledést: bitekben vagy verssorokban? Az agy működése olyan komplex folyamat, hogy neurológusok százezrei sem jutottak közelebb a teljes megértéséhez.
Rágcsálókísérletben mutattak ki összefüggést a kamaszkori cukorevés és bizonyos emlékezetfunkciók későbbi gyengesége között. A háttérben a kártékony Parabacteroides baktériumok elszaporodása állhat.
Ugyanakkor a pszichológus kutatók azt is bemutatták, hogy bizonyos technikákkal azt is meg lehet tanítani az alanyoknak, hogyan különböztessék meg a hamis és a valós emlékeket. Ez a felfedezés például a bűnügyi vallomásoknál segíthet a szakértőknek.