20 perc testmozgás már mérhetően javítja a kognitív funkciókat
Az agyi aktivitás közvetlen rögzítésével először sikerült bizonyítani az eddig csak közvetett módszerekkel igazolt serkentő hatást.
neurobiológia
Az Alzheimer-tesztek többet és mást is megmutathatnak, nemcsak a kór jelenlétét
A PET-vizsgálatokhoz használt anyag néha nemcsak az Alzheimer-kór jeleit mutatja ki, de mindez nem jelenti azt, hogy haszontalan ez a tesztelési mód.
Fény derült az ásítás élettani funkciójára
Az evolúciósan konzervált viselkedést ausztrál kutatók vizsgálták.
A majmoknak is van ritmusérzékük, felismerik és képesek igazodni a tempóhoz
Makákó majmokkal végzett kísérlet mutatta meg, hogy képesek felismerni a zene ritmusát, mozogni rá és tartani a tempót.
Az amszterdami Rijksmuseumban azt vizsgálják, miként hat a művészet a Parkinson-kórban szenvedőkre
Nyolc Parkinson-kórban szenvedőnél már bevált a művészetterápia és a művészettel való találkozás, most 200 ezer dollárból indul nagy kutatás a legfontosabb holland múzeum bevonásával.
Sikerült láthatóvá tenni a Parkinson-kórért felelős toxikus molekulákat az agyban
Egy új képalkotó eljárással láthatóvá váltak azok az oligomerek, amelyek a Parkinson-kór kialakulásában játszanak szerepet. Így meg is tudjuk számolni őket.
Megdöbbentően hasonlít a macskák demenciája az emberi Alzheimer-kórra
Kutatók idős macskák agyában béta-amiloid plakkokat azonosítottak, amik az idegsejtek közti kommunikációért felelős szinapszisok károsodásához és demenciás tünetek megjelenéséhez vezettek.
A ketamin úgy segítheti a depresszió terápiáját, hogy átrendezi az agyi hálózatokat
Amerikai és brit kutatók 11 egészséges férfi önkéntes agyát vizsgálták orvosi képalkotó eszközökkel a disszociatív hallucinogén intravénás bejuttatása után.
Új őssejtterápiák hozhatnak áttörést a Parkinson-kór kezelésében, már csak elég hatásosnak kell bizonyulniuk
Egyre jobban értjük, hogy milyen biológiai folyamatok vezetnek a Parkinson-kór kialakulásához, és a klinikai vizsgálatok alapján ígéretesnek tűnő kezelések hamarosan könnyebbé tehetik a neurodegeneratív betegséggel élők mindennapjait.
Buzsáki György: Számomra a gondolat is akció
Mire jó egy szuperintelligens organizmus, ami mindent tud a világról, de a tudást nem fordítja át cselekvésre? Mi a baj a manapság népszerű MI-modellekkel? Mit ér a gondolat akció nélkül? A világhírű agykutatóval Moldvay Tamás matematikus-filozófus beszélget.
Kimutatták, hogy a rákok érzik a fájdalmat és felfogják a szenvedést, amit a leölésük során átélnek
Neurobiológiai vizsgálatok derítettek fényt arra, hogy a parti tarisznyarák és más rákfajok, amiket a jelenlegi szabályozások szerint akár élve is fel lehet darabolni étkezési céllal, erős fájdalomreakciókkal rendelkeznek.
Idegtudományi mérföldkő: hihetetlen részletességgel rekonstruálták egy ecetmuslica agyát
Évekbe telt a valaha egy agyról készített legteljesebb háromdimenziós térkép megalkotása. A FlyWire konnektómnak hála a kutatók egy virtuális ecetmuslica agyat is létrehoztak, ami sok esetben hasonlóan reagál a valódi agyhoz.
Magyar kutatók megtalálták a negatív élmények feldolgozásában kulcsszerepet játszó idegsejteket
Az egerek, ha tehetik, elkerülik az olyan ingereket, mint amikor levegőt fújnak az arcukba. Hogy ez a tanulási folyamat hogyan is játszódik le a bazális előagyban, arra most Hangya Balázs vezetésével Hegedüs Panna és kollégái derítettek fényt.
A felnőttek negyede nagyon magányosnak érzi magát, ami már az egészségükre is komoly veszélyt jelent
A magányosság jobban érintheti a 30 év alattiakat, mint az időseket, de ennek okait még kutatják. A problémát egyre komolyabban vizsgálják a tudósok, ami nem is csoda: a jelenség a WHO szerint a dohányzáshoz vagy az elhízáshoz hasonló szintű halálozási kockázattal jár.
Magyar neurobiológusok tárták fel, hogyan vezérli az agy az emlékek eltárolását és előhívását
Hangya Balázs és kollégái azonosították az emlékezetért felelős gyors agyhullámokat irányító agyi régiót; a felfedezés a skizofréniához hasonló betegségek jobb megértésében is segíthet.