20 perc testmozgás már mérhetően javítja a kognitív funkciókat
Az agyi aktivitás közvetlen rögzítésével először sikerült bizonyítani az eddig csak közvetett módszerekkel igazolt serkentő hatást.
Az agyi aktivitás közvetlen rögzítésével először sikerült bizonyítani az eddig csak közvetett módszerekkel igazolt serkentő hatást.
Egy friss kutatás szerint a zeneválasztás nagyban befolyásolja az emberi agy emlékezőképességét fontos életesemények vagy memóriát igénylő tevékenységek végzése, például tanulás után.
Egy hajóval és egy mentőcsónakkal navigálunk a hipotéziseink tengerén – Orbán Gergő és kollégái megfejtették, miért hagynak mély nyomot az agyban a meglepő élmények, és hogyan segítik ezzel az emlékezet elsődleges feladatát, a minket körülvevő világ törvényszerűségeinek kiismerését.
A BME kutatóinak kísérlete szerint a pupilla tágulásának mértékéből meg lehet állapítani az emlékek részletességét és pontosságát.
Egy kísérletben asszociációs gyakorlattal és alvás közben lejátszott hangfelvételekkel sikerült a negatív emlékeket pozitívakra cserélni.
Az Oxfordi Egyetem kutatói által felfedezett agyi mechanizmus azt is megmagyarázhatja, hogy egyes emberek miért nem képesek új környezetekhez alkalmazkodni.
Egérkísérletek szerint az idegsejtek saját DNS-üket károsítják, hogy aztán azok helyreállításával bebetonozzák az emlékeket.
Német kutatók azt vizsgálták, hogy az egymástól hosszú időre elválasztott tehenek és borjaik emlékeznek-e egymásra.
Egérkísérletekben kimutatták, hogy a Daxas márkanéven forgalmazott roflumilast gyógyszer vagy a fényérzékeny fehérjéket termelő neuronok stimulálása segít felidézni az alvásmegvonás következtében nehezen előhívható emlékeket.
Bár azoknak a memóriája javult a leglátványosabban, akiknek korábban a legtöbb gondjuk volt az emlékezéssel, a kísérletbe csak egészséges embereket vontak be, így azt nem lehet tudni, hogy demenciában is segítene-e az eljárás.
Az orosz–ukrán konfliktus emlékezetpolitikai előzményei több évtizedre nyúlnak vissza. Erről beszélt Mélyi József művészettörténész és Romsics Gergely történész a Glossza podcast legújabb adásában.
Kell-e aludni a megtanult információk rögzítéséhez? Át lehet-e programozni egy dohányos agyát, hogy ne akarjon cigarettázni? A Qubit podcastjának vendége az Emlékezet, nyelv és idegtudomány kutatócsoportot vezető Németh Dezső pszichológus.
Kedden a Millenárison megnyílt a tudomány- és technikatörténeti kiállítás, amely a világhírű magyar vagy annak tartott innovációkat mutatja be az elmúlt 20 év eredményeivel és tudósaival kiegészítve.
Az emberek 2,6 százaléka él hiperrealisztikus képeket közvetítő képzeletvilággal, míg körülbelül 0,7 százalékuk tapasztalja az afantáziát. Ez az az állapot, amikor valaki előtt nem egy piros alma képe jelenik meg, ha arra gondol, hanem csak érzi a sötétben az alma alakját.
Rágcsálókísérletben mutattak ki összefüggést a kamaszkori cukorevés és bizonyos emlékezetfunkciók későbbi gyengesége között. A háttérben a kártékony Parabacteroides baktériumok elszaporodása állhat.