Több mint 10 milliárdjába került tavaly Magyarországnak a Forma-1

Évről évre a Hungaroring Sport Zrt. felel a Forma-1 Magyar Nagydíj szervezéséért, emellett a cég bonyolítja le a Red Bull Air Race-et, a magyar DTM- és WTCC-futamokat. Most a hétvégi F1-futam apropóján a társaság tavalyi gazdálkodását néztük meg.

A cég üzleti árbevétele tavaly 4,9 milliárd forint volt, ami 9,1%-kal haladta meg a 2015-ös összeget. Ebből 1,6 milliárd forintot tettek ki az engedménnyel csökkentett jegybevételek, 2,5 milliárdot pedig a közvetítési díj és továbbszámlázott gyártási költség. azonban nem fedezte volna a kiadásokat, ezért szükség volt 12,7 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatásra.

Azt már megszokhattuk, hogy a társaságnak évről évre vissza nem térítendő állami támogatásra van szüksége, ennek összege az elmúlt években többszörösére emelkedett:

A támogatás növekedése egyrészt annak volt betudható, hogy a Forma-1 jogdíja évről évre emelkedett a többéves megállapodás alapján, jelenleg 2026-ig évente 5 százalékkal növekszik a száguldó cirkusz jogdíja, emellett vállalta a magyar fél, hogy 25 milliárd forintból felújítja a Hungaroringet. Vagyis egy tavalyi kormányhatározat szerint tíz év alatt összesen 146 milliárd forintot fizet ki a magyar cég jogdíjként a tulajdonosoknak. A másik ok, hogy egyre több versenyt rendeznek Mogyoródon és Budapesten, hiszen a Red Bull Air Race és a WTCC az utóbbi években jelentek meg Magyarországon.

A fentiekből következik, hogy a Hungaroring tavaly mintegy 17,6 milliárd forintnyi teljes bevételből gazdálkodhatott. Ezzel szinte hajszálra megegyezett a kiadások összege, melyeken belül a legnagyobb tételt az anyagjellegű ráfordítások tették ki 16,7 milliárd forinttal. Szerencsére ezt a tételt külön részletezte a cég kiegészítő melléklete, így kiderül az is, mire költöttek pontosan:

Jól látszik, hogy a legnagyobb összeget a már említett jogdíjak tették ki. A már idézett tavalyi kormányrendelet a Forma-1 kapcsán 10,9 milliárdos összeget említett, ha ennek lehet hinni, akkor a többi verseny jogdíja összesen mintegy 700 millió forint lehetett.

A fentiek mellett az üzemi eredmény 10,5 millió forintos profitot mutatott a Hungaroringnél a 2015-ös 16,4 milliós veszteség után, míg az adózott eredmény a pénzügyi műveletek eredménye miatt 42,2 millió forintra rúgott.

Vagyis önmagában valószínűleg nem lehetne nyereségesen megrendezni évről évre a Magyar Nagydíjat, hiszen a több mint 10 milliárdos állami támogatás nélkül a bevételek nem fedeznék a kiadásokat. Az állam szempontjából a kérdés az, hogy ez az összeg megéri-e a befektetést. A mogyoródi versenynek egyrészt vannak közvetlen hasznai, mint például a turizmus élénkítése, illetve vannak nehezebben megfogható és számszerűsíthető előnyök, mint az országimázs, illetve Budapest és Magyarország reklámozása. A közvetlen hatásokról a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége készített egy felmérést még 2014-ben, eszerint a legtöbb válaszoló szálloda 90 százalék feletti kihasználtsággal futott a három nap alatt. Érdekesség még a felmérés megállapításai közül, hogy a foglalások döntő része az utolsó napokban érkezett, illetve nőtt az egyéni utasok részaránya a szervezett utakkal szemben.

Egy másik, 2012-es felmérés szerint a Magyar Nagydíj ideje alatt 223 ezren keresték fel a Hungaroringet, 85 százalékuk külföldi volt. Ezek a külföldiek mintegy 150 ezer vendégéjszakát töltöttek el a budapesti szállodákban.

A közvetett hatásokat ahogy említettük, jóval nehezebb számszerűsíteni, valamekkora szubjektív tényező is szerepet játszik abban, hogy a kormánynak megér-e évről évre bő 10 milliárd forintnyi költségvetési forrást az, hogy néhány napig a világon mindenki Magyarországról és Budapestről beszél. Direkt eurókra és dollárokra lefordítva valószínűleg jó üzlet a rendezés, nem tudna az ország hasonló mennyiségű reklámot vásárolni ekkora összegből.