A Puskás Akadémia kis híján végrehajtotta azt a csodát, hogy a liga harmadik legnagyobb büdzséjével kiesett, a Kisvárdától azonban az anyagi lehetőségeket nézve a bennmaradás is kisebbfajta csoda volt.
Az utóbbi években felrobbantak a teniszszövetség bevételei: 2010 és 2017 között meghuszonhétszereződött a pénz, amiből gazdálkodhat. Az állami támogatások az emberminisztériumtól érkeznek, és tavaly a teljes bevételek háromnegyedét tették ki.
A 2010-es összeg több mint tízszereséből gazdálkodhatott tavaly a Csányi Sándor vezette szövetség. Tavaly év végéig már közel 600 pályát adtak át, további 96 megépítését tervezik.
Nemzetközi szinten is nagyvonalú költségvetésből gazdálkodhattak tavaly a legjobb magyar női kézilabdaklubok, némelyik másfélszer annyi pénzből, mint az előző évben. Egyszeri támogatások és tao-pénzek nélkül azonban a legtöbben még a béreket sem tudnák kifizetni.
A korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is jelentős, 12,7 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kapott az államtól a Hungaroring Sport Zrt. – derül ki a társaság publikus beszámolójából. Erre szükség is volt, hiszen csak az autóversenyek jogdíjai 11,6 milliárd forintot vittek el, ezt pedig saját bevételeiből nem tudta volna fedezni az állami tulajdonban álló cég.
A legnagyobb összegből gazdálkodó Szolnoki Olaj szereplése negatív meglepetés. A klubok bérre költött összegének aránya pedig jóval kevesebb, mint például az a labdarúgásban megszokott.
Különböző gazdasági mutatókon keresztül szemléltetjük az NB1-es klubok gazdálkodását: mennyiből működhet ma egy magyar első osztályú fociklub, honnan származnak ezek a bevételek, és mire mennek el. Ahogy azt majd látni fogjuk, a grafikonok arról is árulkodnak, mennyiben tekinthető piaci alapúnak a magyar foci működése.
Miután a 2016-17-es idényben a férfi vízilabda Bajnokok Ligájának és az Európa-kupának a trónjára is magyar csapat ült fel, kíváncsiak lettünk, hogy kell-e vajon annyi pénz a nemzetközi sikerek eléréséhez vízilabdában, mint mondjuk a férfi kézilabdában. Röviden és tömören: a töredéke is elég. Mutatjuk a számokat!
A 2016-ban felhalmozott 95 millió forintos veszteség is nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Debreceni Hoki Klub nem indul a 2017/18-as Mol Ligában. A hajdúsági klub üzemeltetőjének, a DJ Team Jégkorongszervező Kft. beszámolójából próbáltuk megfejteni, hogy mekkora összegek hiányozhattak az induláshoz, illetve mekkora összegekből gazdálkodott eddig a klub. A Debrecen mellett mutatjuk a 2016/17-es Mol Liga többi magyarországi csapatának gazdálkodását is.
Az MTK mellett talán a Ferencváros volt a 2016/17-es szezon legnagyobb csalódása, legalábbis a fradistáknak biztosan. Egyrészt az NB1 elvileg legmagasabb költségvetésével a dobogóra sem fért fel a magyar kirakatcsapat, másrészt a zöld-fehérek játéka is hagyott maga után kívánnivalót. Kellemes meglepetés volt viszont a Vasas és a Honvéd szereplése, hiszen papíron egyik csapat sem a dobogós helyekért kellett volna, hogy harcoljon.
Kevésnek bizonyult a Veszprém 2,7 milliárd forintos bevétele, mert a kiadások még ezt az összeget is jóval meghaladták, így a 2015-ös évhez hasonlóan tavaly ismét több mint félmilliárdos veszteséget könyvelhettek el a bakonyiak. A Szeged a bevételeit tekintve elkezdte a felzárkózást a Veszprémre, és mivel a kiadásait is kordában tartotta, közel 300 milliós nyereséggel zárta a 2016-os évet.