Ki gyűjtötte a legtöbb pénzt az atlétikai vb-n?

2017. augusztus 4. és augusztus 13. között került megrendezésre Londonban a 16. szabadtéri atlétikai világbajnokság, amelyen a nemzetközi szövetség az előzeteses tervek szerint 7,344 millió dollárnyi összeget osztott volna szét. Ez végül a döntőkben történt kizárások és holtversenyek miatt 7,33 millió dollárra módosult. Habár ez az összeg több mint a 2 évvel ezelőtti kínai, vagy a 4 évvel ezelőtti oroszországi világbajnokság összdíjazása, ez csupán annak köszönhető, hogy most Londonban 48 számban osztottak pénzdíjat, amíg a korábbi két világbajnokságon 47 számban. Londonban egy világrekord is született, a portugál Inês Henriques állított fel új csúcsot (női 50 kilométeres gyaloglás), amely a Toyota és a TDK szponzorációjának köszönhetően 100 ezer dollárt ért (férfi világrekordnál a TDK, női világrekordnál a Toyota állja a cechet). Ezzel a világrekorddal és az aranyérem mellé járó pénzdíjjal Inês Henriques egy másik lista csúcsára is felkerült, mégpedig, hogy ő kapta a legtöbb pénzt az eredményei alapján. A 160 ezer dolláros, több mint 41 millió forintos pénzdíj 70 ezer dollárral több, mint a lista második helyén holtversenyben szereplő sportolóknál. Az első kilenc helyezett összesen 821 ezer dollárt gyűjtött, amíg a 10. helyen több mint 20 sportoló osztozik, ők fejenként 60 ezer dollárt gyűjtöttek. A nemrég véget ért vizes vb-n a legtöbb pénzdíjban részesülő sportolók is 100 ezer dollár feletti pénzdíjban részesültek.

Az IAAF a versenyszámok első nyolc helyezettje között osztott ki pénzdíjat, az egyéni versenyszámoknál összesen 150 ezer dollárt, ahol az első helyezett 60 ezer dollárban részesült, amíg a csapatoknál (váltók) összesen 186 ezer dollárt osztott szét, ahol az első csapat 80 ezer dollárban részesült. Összehasonlítva ezeket az összegeket a vizes világbajnokság számaival, az atlétikai versenyszámok egyéni versenyszámaiban az első nyolc versenyző pénzdíja összességében, több mint a kétszerese a vizes vb-nek, ahol az első nyolc helyezett 60 ezer dollárt kapott (az első helyezett 20 ezer dollárt).

A magyar sportolók összesen 56 ezer dollárt gyűjtöttek, amelyet 3 sportoló, 3 különböző sportágban elért eredményéből adódik össze. Az IAAF adatbázisa szerint Magyarország az éremtáblázat 30. helyén szerepel (43 ország szerzett érmet), amíg a pontverseny táblázatán szereplő 66 ország közül a 27. helyet szerezte meg. A pénzdíjak rangsorában értelem szerűen, szintén 66 ország szerepel, azonban itt már picit hátrébb szorulva a 34. helyen szerepel Magyarország (Brazília és Ukrajna között).

Az országok rangsorát, a gyűjtött pénzdíjak tekintetében, torony magasan az Amerikai Egyesült Államok nyerte meg. Az amerikai színekben versenyző sportolók majdnem a teljes összdíj ötödét bezsebelték, nagyjából 345 millió forintot. A rangsor végén 4 ezer dollárral Írország és Moldova szerepel (egyéniben elért egy-egy 8. helyezés). A házigazda Nagy-Britannia sportolói, főleg a váltóknál elért jó eredményeiknek (egy első, két második és egy harmadik hely) köszönhetően felállhattak a dobogó harmadik fokára. Az első 12 helyezett a teljes pénzdíj 65 százalékát szerezte meg, amíg a maradék 35 százalékon 54 ország osztozott (Magyarország a teljes összdíj 0,75%-át kapta). Az első 12 helyezett között szerepelnek a Semlegesek/Függetlenek is, ami lényegében az orosz versenyzőket fedi le. 2015 végén a nemzetközi szövetség felfüggesztette az orosz szövetség engedélyét, az államilag támogatott doppingolás miatt. Mivel az orosz atléták engedélye is felfüggesztésre került, így a sportolóknak egyénileg kellett kérvényezniük, hogy a világbajnokságon elindulhassanak. Azok a versenyzők, akik megkapták az engedélyt semlegesként/függetlenként indulhattak el a vb-n.

Elképzelhető, hogy az országok szövetségei is díjazzák saját versenyzőiket egy-egy kiemelkedő helyezés után, azonban mi kizárólag a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) által közölt pénzdíjakkal számoltunk. A számításokhoz az IAAF hivatalos oldalán található eredményeket vettük alapul. Az összegek forintban történő átváltásakor 1 dollárt 260 forinttal váltottunk.

Mindent felzabálunk, mégis éhezik a világ

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jelentése szerint emelkedik az éhezők száma, a haszonállatok a kihalás szélén állnak, a túlhalászat pedig aggodalomra ad okot. Nem igazán jön össze a fenntartható fejlődés a világnak.