Magyarországon nyilvános helyen tilos ingyen játékgépet üzemeltetni, de ha mégis megtörténik, jön a 100 ezer forintos bírság
Akinek játékgépe van, az jobb, ha gyorsan betolja a spájzba, mert egy friss bírósági ítélet szerint a NAV alá tartozó Szerencsejáték Felügyelet biztos kézzel szabhat ki minden engedély nélkül működő masinára 100 ezer forint bírságot. Persze rend a lelke mindennek, a gond csak az, hogy az olyan ingyenesen működő játékgépeket, mint a Pacman, a Space Invaders és társai, Magyarországon egyszerűen nem lehet engedélyeztetni.
A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 1991-ben lépett hatályba., de az akkor megfelelőnek tűnő szövegrész felett (29/A §) mára eljárt az idő. A játékgépek 25 évvel ezelőtt lényegében csak pénzzel működtek, egyszerűen elképzelhetetlen volt, hogy bárkinek is megérje ingyen használatra kirakni bármilyen gépet – magyarázta a Qubitnek Kaptás András, az Insert Coin Egyesület elnöke. Fontos volt szabályozni, hogy a pénzes gépek szabályozott körülmények között működhessenek, ezért azok beállítását engedélyhez kötötte a jogszabály. Az engedélyezést a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mérésügyi Hatósága végzi el.
Ez addig teljesen rendben is volt, amíg el nem kezdtek terjedni az ingyenes gépek. Ahogy egyre olcsóbbak lettek, egyre gyakrabban kerültek szórakkozóhelyekre, bevásárlóközpontokba. Kaptás szerint ma már százezer forintért be lehet szerezni egy gépet, amelyet aztán akár évekig is nyüstölhetnek a játékosok. Az üzletekben így lehet kipróbálni a videojátékokat, vagyis bőven megéri beállítani néhány darabot, és a szórakozóhelyeken is feldobhatja a hangulatot egy-egy gép.
Vigyázat, csapda!
A hatályos jogszabályok értelmében játékgépnek minősül az a szórakoztató célzattal, elektromos árammal működő berendezés, amely monitorral rendelkezik, és van rajta legalább egy gomb, amelynek hatására történik valami (azon túl, hogy ki-bekapcsoljuk). Az engedélyezés során a gép működéséről, felépítéséről és mindenfajta tulajdonságáról részletes tájékoztatást kell adni. Egyebek mellett kötelezően bemutatandó a játékterv, „amely magába foglalja: a játékjog megszerzésének módját, így a (pénz-) érmék fajtáinak leírását. Ha a játékjog kulccsal, vagy más eszközzel is megszerezhető, akkor annak leírását”.
A rendszer nem fogadja el azt a lehetőséget, hogy a gép egyszerűen csak működik, és nem kell hozzá pénzt beledobálni. Ezek alapján az ilyen gépek üzemeltetői úgy tekintettek a szabályozásra, hogy mivel ahhoz nem lehet engedélyt beszerezni - mert a hatóság nem adja ki a nem pénzes automatákra az engedélyt -, ezért az nem is minősül engedélykötelesnek. A szerencsejáték-felügyelet azonban nem így gondolta, ezért például Kaptás egy a Dürer Kertbe engedély nélkül beállított gépe miatt idén nyáron 100 ezer forint bírságot szabott ki.
Kaptás üzemeltetőként bírósághoz fordult. Szerinte ugyanis nonszensz, hogy az elavult szabályozás miatt gépek tömkelege után szakmányban lehet bírságot kiszabni. Így gyakorlatilag minden játékautomata, amelyik nyilvános helyen van, illegálisnak minősül. Nemcsak kocsmákról van szó, hanem közösségi helyekről, úgyhogy akár az óvodásoknak kitalált lövöldözős repülős játékok után is jöhet a 100 ezer forint bírság – állítja Kaptás.
Gordiuszi csocsó
A felügyelet eddig nem foglalkozott különösebben ezzel a kérdéssel, és amíg a hatóság nem piszkálta meg a kérdést, a rossz szabályozással együtt lényegében félillegálisan működtek az automaták. Az első ellenőrzés és bírságkiszabás meglehetősen nagy port kavart, akkor a Flippermúzeum gépeit ítélte szabálytalannak a felügyelet. A Dürer Kertben felállított gépénél az volt a kérdés, elfogadja-e a bíróság azt az érvelést, miszerint itt maga a szabályozás rossz.
Nem fogadta el: az ítélet múlt heti kihirdetésekor készült hanganyagból kiderül, hogy teljesen mindegy, milyen a jogszabály, azt a bíróságnak vagy a hatóságnak nincs lehetősége értelmezgetni vagy felülbírálni. Ha pedig ez a helyzet, akkor abban az esetben is a jogszabály szerint kell eljárni, ha az éppenséggel ökörség. Ez pedig azt jelenti, hogy a felügyelet teljesen szabályosan jár el, ha az ingyenes, emiatt engedélyeztethetetlen játékautomaták után rendre kiszabja a bírságot. Így az üzemeltetők vagy kitolják a raktárba a gépeiket, vagy belekalkulálják a költségeikbe a rendszeres bírságot.
Ezzel azonban elvileg a több ezer géppel működő gamertalálkozók is nagyot kockáztatnak, hiszen elvileg akár súlyos tízmilliók megfizetésére is kötelezheti a hatóság a szervezőket. Valójában fel sem lehet becsülni, hogy hány automatát kellene kihúzni a konnektorból. A megoldás az volna, hogy a jogszabályt módosítják, és vagy kiveszik az ingyenesen működő automatákat a törvény hatálya alól, vagy pedig olyan engedélyeztetési szabályt alakítanak ki, amely külön rendezi az ingyenes és a pénzbedobós gépekre vonatkozó teendőket.