Sikerült rávenni a földigilisztákat, hogy marsi talajban szaporodjanak

Közönséges földigiliszták vad nászából nemrég két kis bébigiliszta született a holland Wageningeni Egyetem kutatólaboratóriumában, Wieger Wamelink biológus felügyelete mellett, aki 2013 óta dolgozik a laborban.

Hogy ez miért érdekes? Azért, mert a giliszták nem földi földben, hanem az amerikai űrhivatal, a NASA által előállított mesterséges talajban születtek, ami összetételét tekitnve a marsi talaj majdnem szakasztott, szintetikus úton előállított mása. Ez pedig azért érdekes, mert a Földet borító talaj teli van ugyan a növények fejlődését elősegítő tápanyagokkal, baktériumokkal és gombákkal, de a különböző szondák és marsjárók által analizált marsi talajról bebizonyosodott, hogy steril, ráadásul teli van potenciálisan mérgező összetevőkkel. Ha az emberiség arra készül, hogy eljussson a Marsra, márpedig arra készül, ideje elgondolkodnia azon, hogy mit eszik majd, ha egyszer odaér.

Buja gilisztakolóniák a Marson?

A földigilisztáknak a Földön fontos szerepük van a talaj tápértékének fenntartásában: azáltal, hogy megeszik, majd kiürítik a talajban található szerves anyagokat, így a növényi maradványokat, lehetővé teszik, hogy ezt az ürüléket a baktériumok tovább bontsák. Ha nem így lenne, a talajból idővel elfogynának a tápanyagok – magyarázta a földigiliszták marsi jelentőségét Wamelink a National Geographicnak. És mivel az ember nem engedheti meg magának, hogy a zord marsi körülmények között bármilyen kis mennyiségű táplálék is kárba vesszen, a földigilisztáknak az ott létrehozandó ökoszisztéma fenntartásában is kulcsszerep juthat. Különösen úgy, hogy a kutató szerint a mostani gilisztaszületések arra utalnak: a marsi talajban a földigiliszták nemcsak hogy elélnek, hanem könnyen elképzelhető, hogy lelkes szaporodásba kezdenek.

A kísérlet eredménye (Wamelink a műföldet egyszerűen megtrágyázta, rukkolát ültetett bele, majd ráeresztette a gilisztákat) várható volt ugyan, de bizonyos szempontból magát a kutatót is meghökkentette: „Meglepett bennünket, hogy a szimulált marsi talaj túlteljesíti a földi homokot" – mondta Wamelink a Science Alertnek.

A további sikeres gilisztaszaporító kísérletekhez ugyanakkor fontos, hogy sikerüljön földi körülmények között előállítani a marsi talaj tökéletes mását, mert a NASA által létrehozott, Mars 1A nevű műtalajhoz még nem sikerült precízen hozzáadni egy fontos összetevőt, a perklorátokat. Ez a perklorátiont tartalmazó vegyület a Földön bizonyos ipari tevékenységek hatására keletkezik, és bár nem feltétlenül akadályozza meg a növények fejlődését, a perkloráttal szennyezett talajban termesztett növények fogyasztása az emberre nézve végzetes lehet.