Az űrügynökség két új terven dolgozik, amelyek a korábban elvetett koncepcióhoz képest több milliárd dollárt spórolhatnak meg, és hamarabb meg is valósulhatnak.
Nemrég az amerikai űrügynökség egyik marsszondája lefotózta a két éve elbúcsúztatott leszállóegységet, hogy felmérje, mennyi por rakódott rá. A felvétel alapján elég sok.
A Perseverance 500 métert utazott felfelé, és páratlan látvány tárult elé. A kráterfenék fiatalabb kőzetei után most egy éven át a Mars legősibb formációit vizsgálhatja.
Spanyol kutatók szerint mélyen az Acidalia Planitia-nak nevezett marsi síkság alatt megfelelőek lehetnek a körülmények metántermelő mikrobáknak. A hipotézist nem lesz könnyű igazolni.
Donald Trump szereti a látványos eredményeket, és Musk állítólag megígérte neki, hogy 2028-ig embert juttat a Marsra. Ez a szakértők szerint gyakorlatilag lehetetlen, viszont az átszervezés rendesen felbolygatja majd a nemzetközi űripart, így az európait is.
Az űreszközök történetének legnagyobb hegymászását produkáló Perseverance a rétegzett kőzeteket rejtő peremhez igyekszik, és még azon is túl.
Vasárnap került sor a világ legnagyobb rakétarendszerének ötödik tesztrepülésére. Elon Musk vállalata újabb nagy lépést tett a Starship újrahasználhatósága felé.
A dél-afrikai vulkanikus eredetű kőzetdarabban primitív baktériumokra bukkantak, ami a kutatók szerint segíthet megérteni a földi élet eredetét.
A NASA Curiosity marsjárója által az utóbbi években gyűjtött egyes kőzetminták extrém felszíni párolgásra mutatnak egy friss kutatás szerint, és egy életnek egyre barátságtalanabbá váló környezet képét tárják elénk.
A NASA friss képei szerint a marsjáró egyik kerekén méretes lyukak tátonganak, de úgy tűnik, hogy a sérülés meg se kottyan neki.
Először sikerült földi laboratóriumban rekonstruálni a Mars déli sarkvidékén tavasszal kialakuló, pókszerű geológiai képződményeket.
A Mars légkörének speciális körülményei olyan mintázatokat eredményezhetnek, amiknek nincs párjuk a Földön. Köztük magas hegycsúcsok környékén porral keveredő orografikus felhőket, amik vulkáni hamufelhőkre emlékeztetnek.
Két év múlva indul az első ember nélküli misszió, hogy teszteljék a marsi landolást, majd a következő utazási ablakban, 2028-ban kezdődhet a kolóniaépítés.
A kőzetminták összevetésével azonosították a Mars öt kráterét, ahonnal elszabadultak a Földre hulló meteoritok.
Jég és vízgőz formájában már korábban is kimutatták a víz jelenlétét, de most kilométerekkel a felszín alatt annyi folyékony vizet észleltek, ami bőven megtöltötte volna a bolygó ősi óceánjait.