A NASA InSight leszállóegysége (becenevén: vakond vagy robotvakond) nem tudta befúrni magát a Mars felszínébe, az amerikai űrhivatal hivatalosan is elismerte, hogy ez most nem sikerült. A küldetés azért nem volt hiábavaló, a megszerzett tapasztalatokat a következő leszállóegység tervezésénél hasznosítják majd, az InSight pedig további szeizmológiai és meteorológiai megfigyeléseket végez.
Az idei év valóban fantasztikus és néha erősen vitatott eredményeket hozott az űrkutatásban és a csillagászatban. 2020-ban sokkal közelebb kerültünk a Naprendszer és az univerzum más szegleteinek megértéséhez.
A marslakók gyerekei odavannak a Földről sugárzott műsorokban látott Mikulásért, ezért a Mars vezetői elrabolják a pirosruhás öreget sarkvidéki otthonából. Zöldre festett arcú sufnimarslakók, vödörfejű kockarobot, játékpisztollyal lefagyasztott Mrs. Claus – az 1964-es A Mikulás leigázza a marslakókat nem véletlenül vált azonnal kultfilmmé.
Az autó méretű, nukleáris meghajtású szonda az elmúlt másfél évben feltárta a Mars éghajlatának múltbeli gyökeres változását, tovább mélyítette a légköri metán rejtélyét, köveket fúrt, hegyet mászott, és közben rengeteg szelfit készített.
Egy friss kutatás előzetes eredményei 53-210 ezer évvel ezelőtti vulkáni tevékenységre utalnak a Mars egy régiójában, a NASA felszínen dolgozó InSight szondája pedig nemrég ugyanerről a helyről származó rengéseket érzékelt.
Négymilliárd évvel ezelőtt annyi jég olvadt ki a Marson egy meteor becsapódását követően, hogy a masszívan zúduló áradások csatornákat vájtak a domborzatban, és teljesen átalakították a bolygó felszínét.
A hatályos szerződések szerint az űrt és az égitesteket egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki magának, de nem világos, hogy mi a helyzet az olyan magáncégekkel, mint Musk űrvállalata, a SpaceX. A fél évszázados rendeletek szövegeiben több a joghézag, mint a használható rendelkezés. Mi történne, ha egy marsi kolónián Káin megölné Ábelt egy pneumatikus fúróval?
A techguru a Mars Társaság idei közgyűlésén beszélt arról, hogy 2023-ra elkészül a következő generációs Csillaghajó, amellyel akár már 2024-ben is indulhat a Mars-misszió.
Az Európai Űrügynökség szerint a kövekkel borított felszín alatt több millió, sőt akár több milliárd éves tórendszerek húzódhatnak meg, amelyek az élet jeleit rejthetik magukban.
Közeledik a nyár a NASA marsjárójának leszállóhelyén, ezzel együtt kezdenek feltűnni a látványos portölcsérek is.
Japán kutatók szerint a Deinococcus radiodurans 1 milliméternél nagyobb átmérőjű kolóniái akár nyolc évig is képesek életben maradni a nyílt világűrben.
66 marsi völgyrendszer részletes tanulmányozása után a kutatók arra jutottak, hogy a völgyek egyharmadát nem folyók vagy óriási áradások, hanem gleccserek hozhatták létre. Újabb nagy lépéssel kerültünk közelebb ahhoz, hogy megértsük, milyen volt az ősi Mars környezete, és kialakulhatott-e a bolygón az élet.
A Perseverance marsjáró gyomrában utazó apró helikopter feltöltése és beindítása nyolc órát vett igénybe, a lítiumionos akkumulátorokat 35 százalékra töltötték. A NASA bizakodó a sikeres feltöltés miatt.
Már Obama elnöksége idején elmérgesedett a viszony a NASA és a kínai űrügynökség között, de Trump alatt tetőzik csak igazán az űrverseny. A kék sarokban: a SpaceX-szel és más magáncégekkel felturbózott NASA (amerikai, 68 éves). A piros sarokban: az állam korlátlan támogatását élvező CNSA (kínai, 27 éves).
2020. július 30-án kezdetét veszi az űrkutatás történetének egyik legambiciózusabb vállalkozása: a NASA ütvefúróval lyukakat fúr a Mars talajába, kőzetmintákat gyűjt, oxigént állít elő a szén-dioxidból, és még egy Mars-helikoptert bevet, hogy felderítse a bolygót. Hét hónapig tart az út, a szonda jövő februárban landol a Marson.
A londoni Természettudományi Múzeumban őrzött, pénzérme méretű marsi bazaltkő a héten indul vissza a vörös bolygóra a Perseverance marsjáró fedélzetén. A műszerek beállításában segít majd.
A Nemzetközi Űrállomáson nemrég sikerrel tesztelték a sugárzást elnyelő gombafajt, így a tudósok szerint a jövőben ebből készülhetnek az űrhajósokat a radioaktív sugárzástól védő pajzsok.
A Tienven-1 küldetés keretében marsjárót, űrszondát és leszálló egységet juttatnak a Marsra. Néhány nap múlva a NASA is fellövi a Perseverance marsjárót.
Az államszövetség a héten szondát küld a Marsra, hogy minden eddiginél átfogóbb képet alkosson a bolygó légköréről. De az űrprogramnak társadalmi céljai is voltak: a tudományos és műszaki pályákat igyekeznek népszerűbbé tenni, hogy ne mindenki az olajiparban akarjon elhelyezkedni.
A bordeaux-i műegyetem kutatója kiszámolta, hány ember tudná ellátni a marsi civilizáció kialakításához szükséges kezdeti munkákat, és egy kisebb ütemtervet is azok elé tárt, akik epekedve várják a Mars meghódítását.
Újra felbukkant a sajtóban az a Curiosity marsjáró által készített fotó, amelyen sokan egy emberi combcsontot véltek felfedezni. Az ismerős alakzatok felismerése végigkíséri a Mars-expedíciók történetét.
Egyre sűrűbbek a Hold- és Mars-utazások főpróbái, most éppen a hosszú űrexpedíciók során tapasztalt elszigeteltséget igyekeznek szimulálni. A jelentkezőkre nyolc hónapos karantén vár.
A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek szerint a rukkola csak egy kicsivel nő lassabban az űrben, mint a Földön, a kutatók ezért azt remélik, hogy a jövőben meghódítható bolygókon is lehet majd zöldséget termeszteni.
A NASA szondájának célja a Mars belső aktivitásának és szerkezetének vizsgálata, ami segíthet a kőzetbolygók, így a Föld kialakulásának megértésében is.
A júliusban útnak indítandó marskutató elnevezésére az amerikai űrügynökség pályázatot írt ki, a szerencsés keresztapa esszéjét 770 ezer másik közül választották ki. Kitartásnak (Perseverance) nevezte el a kutatóeszközt.
A NASA egy zoomolható felületen és egy 2,25 gigabájtos képfájlban is elérhetővé tette a valaha készült legnagyobb felbontású marsi tájképet.
Kezd összeállni, pontosan hogyan kerülnek majd vissza a Földre 2031-ben a NASA következő marsjárója által gyűjtött kőzetminták. Az ember első holdra szállását célzó Apollo-programhoz hasonló léptékű küldetés végre választ adhat a kérdésre, hogy van-e, vagy volt-e valaha élet a szomszédban.
Tavaly a Marson, a Nap közelében és itt a Földön is közelebb jutott az emberiség az univerzum titkainak megismeréséhez. Itt vannak a legjelentősebb felfedezések.
William Romoser, az Ohiói Egyetem entomológusa szerint nyilvánvaló, hogy a vörös bolygón hüllők és méhek is élnek. Romoser több évet szánt a marsjárók felvételeinek elemzésére, szerinte fosszíliák és élő rovarok is találhatóak a Marson.
A Földről jövő nyáron útnak induló kínai Mars-expedíció első eredményei 2021-ben érkezhetnek meg Kínába.
A jövőre induló Mars 2020 misszió landolási helyszíne egy 3,6 milliárd évvel ezelőtt létező folyó helye lesz, ahol a marsi élet szempontjából kulcsfontosságú üledékeket keres majd a NASA marsjárója.
A Curiosity mérései szerint a Mars légkörének oxigénszintje olyan szezonális változásokat mutat, amelyre az ismert geofizikai és -kémai folyamatok nem adnak magyarázatot.
Az amerikai marsjáró navigációs kamerájának fekete-fehér fotói elképesztő részletességgel mutatják meg a bolygó felszínét.
A 3.5 milliárd éves kőzetmintákból kiderült, hogy a korábbi, nagy kiterjedésű édesvízi tavat sós, sekély pocsolyák váltották, ahogy a Mars egyre szárazabb lett.
21 marsrengést és furcsa mágneses jelenségeket figyelt meg a NASA Mars-szondája működése első időszakában. A szonda által begyűjtött egyéb adatok pedig felvetik azt a szenzációs lehetőséget, hogy egy globális víz- vagy jégréteg húzódik mélyen a Mars felszíne alatt.
A NASA következő marsjárójával 2021-ben egy helikopter is leszáll a Marson, és forradalmasíthatja a módszert, amivel más bolygókat vizsgálunk. Ha minden jól megy, a Mars Helikopter lesz az első levegőnél nehezebb eszköz, amely valaha felszállt egy másik bolygón.
A kozmikus sugárzás hatására károsodhat az asztronauták agya, az űrhajósoknak hosszabb űrbéli tartózkodás után memóriazavarokra és hangulatingadozásokra kell számítaniuk.
Az űrkutatás egyik szent grálja a Marson a földiéhez hasonló üvegházhatás kialakítása. Harvardi kutatók most az üvegházként és ózonrétegként is funkcionáló marsi burok ötletével álltak elő.
A valaha mért legmagasabb szint után pár nappal a határértéknél is kevesebb metánt detektált a NASA Curiosity szondája a Marson. A kutatók nem értik, de vizsgálják a jelenséget.
2021 márciusában landolhat a Marson az ESA első marsjárója, hogy a múltbeli és egy esetleges jelenlegi élet lehetőségeit kutassa. A magyar közreműködők a víz utáni kutatáshoz szolgáltattak földi adatokat, az Alföldön is fúrtak. Kereszturi Ákos előadása az áprilisi Budapest Science Meetupon.
A Föld elhagyása nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen is: az emberiség jövője a Naprendszer erőforrásainak és lehetőségeinek kihasználásában rejlik. De merre vegyük az irányt?
Az egytonnás szonda máig a legkomplexebb leszállóegység, amit az emberiség valaha másik bolygóra juttatott. Fúrója és fejlett kémiai laboratóriumai segítségével a NASA marsjárója az elmúlt hét évben forradalmi felfedezést tett: megállapította, hogy a bolygó egykor lakható lehetett.
A bolygó szeizmológiai vizsgálatával megbízott InSight űrszonda 128 marsi nap után észlelt enyhe, mégis történelmi rezgést, amiről hangfelvételt is küldött.
Szerdán nyílt meg a kínai diákok előtt az egyelőre edukációs, később majd turisztikai célokat szolgáló kínai Mars-bázis, ahol a népnek is megmutatják, hogy az országnak van keresnivalója az űrversenyben.
Az Európai Űrügynökség Trace Gas Orbiter űrszondája nem talált metánt a Mars légkörében, ami látszólag ellentmond a korábbi vizsgálatoknak.
Űrkutatási és csillagászati témájú előadások az áprilisi meetup-on. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
A NASA űrszondája az eddigi legpontosabb időjárás-állomást vitte magával a Marsra, ami jó ötletnek bizonyult. A szeizmográffal és a magnetométerrel minden rendben, de az ütvefúró vakond sajnos elakadt.
90 napra tervezték, ehhez képest 14 és fél évig tette dolgát hősiesen a marsjáró. A tegnapi utolsó sikertelen kapcsolatfelvétel után hivatalosan is véget ért a tavaly nyári porvihar óta nem kommunikáló veterán küldetése.
Munkába állt a csodaszeizmométer, a SEIS.
Képek után hangot is küldött a Földre a Mars belső szerkezetét és tektonikus folyamatait kutató InSight űrszonda.