A marsi minták Földre hozatala az űrkutatás történetének eddigi legkomplexebb művelete lesz, legalább négy eszköz szinkronizált tevékenységére lesz hozzá szükség. A NASA most Pixar-filmeket meghazudtoló animációban mutatja be a küldetést.
Az emlősök közös őse feltehetően aludt téli álmot, de az ősember már nem rendelkezett a hibernáció képességével. Nagy kár, mivel az átmeneti hibernációval nemcsak a hideget és az éhséget lehetne leküzdeni, hanem olyan betegségek ellen is sikeresen fel lehetne venni a harcot, mint az Alzheimer-kór, az agyvérzés és a szívinfarktus.
A NASA Mars-kutatói lenyűgöző eredményt tártak fel: a bolygó körül keringő egység megfigyelte két kisebb égitest becsapódását, amelyek rengéshullámait a felszínt járó geológiai robot, az InSight rögzítette. Az egyik kráterben felfedezett vízjég a jövő emberes marsi expedícióit is segítheti.
Miért nem vonja kétségbe a James Webb űrteleszkóp a jelenlegi kozmológiai modellünket? Milyen felfedezéseket tett a Marson a Curiosity az elmúlt 10 évben? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Négymilliárd évvel ezelőtt a Mars jóval alkalmasabb lehetett az életre, mint most. A kutatók nem azt állítják, hogy volt élet a bolygón, hanem azt, hogy elképzelhető, hogy metanogén organizmusok lakták, amelyek anyagcseréje miatt indult be a Mars eljegesedése.
A tó jelentőségét az adja, hogy ha egyszer létrejött a bolygón az élet, nem kizárt, hogy több milliárd évvel később mélyen a felszín alatti, geotermikus hő által fűtött menedékhelyekre húzódott vissza.
Az égi jelenségnek köszönhetően szeptember 22. és 30. között kiválóan megfigyelhető lesz az óriásbolygó.
A NASA közzétette az InSight űrszonda által rögzített becsapódás furcsa hangját.
A Mars körül keringő űrszondák csak a bolygó kis területeiről képesek felvételt készíteni, a James Webb most távolról mutatott teljes képet a marsi légkörről.
Űrkalózkodás áldozatává válik az orosz-ukrán háború miatt lekapcsolt német műszer? Meddig lát el a Gaia, és mekkora kihívás eltéríteni egy kisbolygót? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Ashwin Vasavada, a marsjáró küldetését vezető kutató szerint szerint sikerült igazolni, hogy a bolygó több tíz- vagy százmillió éven át alkalmas környezetet biztosított az élethez. A 10 éves Curiosity most áttörő felfedezések küszöbén áll, és azt vizsgálja, hogy mikor ért véget a bolygó lakható állapota.
Egyszerűbbé és olcsóbbá vált a marsi minta-visszahozatal, amelynek célja kideríteni, hogy kialakult-e valaha az élet a bolygón. A programhoz kulcsfontosságú európai szondán magyar műszer méri, hogy mekkora sugárzással jár a Mars és Föld közti utazás.
8 milliárd dolláros amerikai-európai projekt múlik azon, hogy a Perseverance marsjárónak sikerül-e olyan mélyről mintákat vennie, ahol a kozmikus sugárzás még nem bontott le minden érdekes molekulát.
A mesterséges fotoszintézishez nincs szükség napfényre, és a növények állítólag akár 18-szor hatékonyabban képesek így tápanyagot előállítani. Amerikai kutatók szerint elképzelhető, hogy a módszer még a Marson is működne.
Az elmúlt egy évben egy különleges területet vizsgált a NASA lassan 10 éve dolgozó marsjárója, és az eredményei áthidalják a bolygó ősi, az élet szempontjából kedvezőbb éghajlattal rendelkező korszakát és a későbbi, jóval szárazabb időt.
Milyen sors vár a több mint 190 milliárd dolláros költségű Nemzetközi Űrállomásra? Mi lesz az első európai marsjáróval, ami orosz rakétával és leszállóegységgel idén indult volna a bolygóra? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
A divatos immunerősítő italban található kombucha gombatenyészet egy kísérletben túlélte az űrbéli sugárzást és a szinte kizárólag szén-dioxidot tartalmazó atmoszférát is.
A 30 napos küldetés során két űrhajós a Mars körül keringene, míg ketten egy nagy lakó-marsjáróban szelnék a poros felszínt. Az még nagy kérdés, hogy a kilenc hónapos utazás után mennyire lesz erejük sétálni a Földhöz képest egyharmadnyi gravitációval rendelkező bolygón.
A marsi viszonylatban hatalmas, 5-ös erősségű rengés a kutatók szerint páratlan betekintést ad majd a bolygó mélyébe, és ezzel hozzásegít a Föld és más kőzetbolygók kialakulásának megértéséhez.
Martin Rees azt állítja, hogy kár a közvagyont drága és veszélyes emberes küldetésekre pazarolni: a valóban hasznos kutatásokhoz nincs szükség másra, csak jól megtervezett robotokra.
A lenyűgöző felvételeken, amelyeket a NASA a landolási rendszer fejlesztésére szeretne felhasználni, a szondát tavaly Marsra juttató kapszula hátulja és kulcsfontosságú ejtőernyője látható.
Az amerikai tudományos akadémia bolygókutatói kitűzték a következő évtizedre vonatkozó céljaikat. Az Uránusz és az Enceladus meglátogatása mellett élet után kutatnának a marsi jégben, és mintákat hoznának vissza a Naprendszer különböző égitestjeiről.
A vörös bolygó krumpliszerű holdja, a Phobosz haladt át a Nap előtt. Mivel a Perseverance kamerája már zoomolni is tud, ez az eddigi legnagyobb felbontású és legközelibb felvétel egy efféle napfogyatkozásról.
Az Ingenuity minden elképzelést túlszárnyalt.
A Curiosity marsjáró a Gale-kráterben bukkant az érdekes, leginkább korallra vagy virágra emlékeztető kődarabra. Persze nem valódi korallról van szó, a felfedezés viszont segíthet megfejteni, hogy milyen körülmények uralkodhattak a bolygón, amikor még folyékony víz borította a krátert.
Az Európai Űrügynökség szerint nagyon valószínűtlen, hogy nyáron útjára indulna az európai építésű szonda, amely orosz rakétán indulna és orosz leszállóegységgel érkezne a Marsra. A bejelentés a küldetésen évek óta dolgozó európai és magyar kutatóknak is nagyon fájdalmas hír.
A marsfelszíni víz önmagában még nem bizonyítja, hogy abban élhetett is valami, de ha egymilliárd évvel több idejük volt rá, nagyobb a valószínűsége, hogy a mikroorganizmusok burjánzásnak indultak.
A Nemzetközi Űrállomásról visszatérő űrhajósoknál alacsonyabb vörösvérsejtszámot mértek, mint induláskor. Ez az űrben egyelőre nem jelentett komoly egészségügyi kockázatot, bolygóközi utazásnál viszont még gondokat okozhat, ha pedig sikerül megfejteni a jelenség pontos okát, az a földi betegek kezelésében is segíthet.
A szén 12-es izotópja a Földön életfolyamatokra utal, a NASA Curiosity marsjárója most ebben a szénizotópban gazdag marsi kőzetekre bukkant. A kutatók szerint fontos elvonatkoztatni a földi berögződésektől, így több lehetőséget vizsgálnak a szénatomok származásának kiderítésére.
Két hét szabadságra küldték az InSight marsszondát, nehogy úgy járjon, mint 2018-ban az Opportunity. A szonda homokviharba került, és a földi kutatók attól tartanak, hogy napelemmel működtetett akkumulátora teljesen lemerül, ami veszélyezteti, hogy teljesítse küldetését.
Idén több magyar fotós is világraszóló sikereket ért el: Gazsó Attila a családját fotózta a karantén alatt, Schmied Andi Manhattan luxuslakásaiba szivárgott be, Feltóti Péter az űrre szegezte a kamerát.
A NASA egyelőre nem árulta el, hogy milyen típusú szerves molekulákról van szó, de annyi biztos, hogy a felfedezés önmagában nem utal az egykori élet jelenlétére, hiszen egyszerűbb szerves molekulák számtalan nem biológiai folyamat során is létrejöhetnek, vagy meteoritokon is a Marsra juthatnak.
A marsjáró egy 5000 méter magas hegy oldalából készített két fekete-fehér panorámafotót két különböző napszakban, a NASA kutatói pedig az eltérő fényviszonyok szerint színezték be az egyesített fotót, ami igazán különleges hatást kelt.
A NASA űrszondája szeizmikus hullámok segítségével 200 méteres mélységig tekintett be a bolygó felszíne alá. A lávarétegek mellett nem várt üledékrétegre bukkant, ami arról árulkodik, hogy a területet egykor folyóvíz formálhatta.
A NASA végre publikálta egy különleges, a Curiosity marsjáró által elvégzett kémiai vizsgálat eredményeit, ami szerves molekulákat mutatott ki egy homokdűne anyagában. Bár aminosavakat nem sikerült találni, a kísérlet megalapozta az élethez köthető molekulák utáni kutatást a Marson.
De a megfelelő diétával kompenzálhatók a káros hatások is. Nagy megkönnyebbülés lesz ez minden űrkolonizáló egérnek és embernek.
Az univerzumban keringő száraz porhüvely vagy kocsonyás csontú múmia leszel a marsi talajba kaparva? A holttestek lebomlása a földi ökoszisztémához idomult, az űrbéli körülmények viszont jelentősen felülírják ezt a folyamatot.
A bolygót érő napsugárzás mértéke és az éjszakai oldalon a hőt megtartó felhők már négymilliárd éve is kizárták, hogy folyékony víz jelenjen meg a Vénusz felszínén – derült ki egy új kutatásból. A vénuszi életről szóló vita azonban csak körülbelül tíz év múlva zárulhat le megnyugtatóan, a bolygót feltérképező szondák adatai alapján.
Az áradások felelősek több száz marsi folyóvölgyrendszer kialakításáért, derítette ki egy új kutatás. Ez arra utal, hogy az ősi Marson időszakosan bőven lehetett folyékony víz.
Az InSight az elmúlt hónapban három 4 magnitúdó feletti marsrengést észlelt. A páratlanul erős mozgások minden eddigi megfigyelésnél jobban segíthetnek feltárni a Mars szerkezetét és a kőzetbolygók, köztük a Föld kialakulásának körülményeit.
A NASA kutatói bizonyították, hogy az Arabia Terra nevű marsi régiót 500 millió éven keresztül gyötörte a vulkánkitörések legerősebb formája, és ez az aktivitás alaposan átrajzolta a bolygó légkörét.
A NASA marsjárója két mintát gyűjtött be egy vulkáni eredetű kőzetből, amit a kutatók szerint több milliárd éve folyékony víz formált. A minták tíz év múlva juthatnak vissza a Földre, hogy kutatók csúcstechnológiás laborokban vizsgálják őket.
Az első augusztus eleji mintavételi kísérlet során valószínűleg szétmorzsolódott a kőzet mielőtt a gyűjtőcsőbe került volna, a NASA marsjárója ezért újra próbálkozott.
A Mars Dune Alphán teljesítendő fizetett szolgálatra 30-55 év közötti, jó egészségi állapotú, nem tengeribeteg amerikai állampolgárok vagy állandó lakosok jelentkezhetnek, akik tudományos, mérnöki, matematikai területen mesterdiplomát szereztek, és pilótaként is rendelkeznek gyakorlattal.
Egy új kutatás lényegében kizárja annak lehetőségét, hogy bármilyen földihez hasonló élet létezzék a Vénusz a légkörében, mert ahhoz túl kevés a felhőzetben a víz mennyisége. A most kidolgozott módszertan ugyanakkor exobolygók vizsgálatára is jó lesz, és segítheti a Földön kívüli élet utáni kutatást.
A NASA marsjárója augusztus elején gyűjti be az első kőzetmintát a valaha egy tónak otthont adó Jezero-kráterből. A küldetés során gyűjtött mintákat egy amerikai-európai program keretében, a 2030-as évek elején hozzák vissza a Földre.
A NASA marsjárója, a Curiosity egy metánforrás közelében parkolhatott le a Gale-kráterben. Hogy ez az élet jelenlétét bizonyítja, vagy a felszín alatti folyékonyvíz-forrásokét, az még nem világos.
2030-ban kezdhetik el tesztelni azt az atommeghajtású teherűrhajót, amivel az erőművet a Marsra juttatnák. A Zeusz űrhajók nemhogy az űrversenyben, de valamiféle űrháborúban is fontos szerepet töltenének be az egyelőre csúnyán alulfinanszírozott orosz elképzelések szerint.
A Mars évszázadok óta foglalkoztatja a csillagászokat, a természetfilozófusokat és persze a tudományos-fantasztikus szerzőket is. A műfaj nagyágyúi közül Borroughs, Wells, Bradbury és Dick is nekifutott a bolygó ábrázolásának, de ezekből a művekből rendszerint több derült ki a Földről, mint a Marsról.
Az eddig talált négy felszín alatti tó mellett most több tucatnyi újabb tavat találtak kutatók, de némelyikük túl közel van a fagyos marsi felszínhez, így két lehetőség áll fenn: vagy nagyságrendekkel több vizet rejt a Mars, vagy a korábban észlelt radarképek sem víz jelenlétére utaltak.