Az űrkutatás egyik szent grálja a Marson a földiéhez hasonló üvegházhatás kialakítása. Harvardi kutatók most az üvegházként és ózonrétegként is funkcionáló marsi burok ötletével álltak elő.
A valaha mért legmagasabb szint után pár nappal a határértéknél is kevesebb metánt detektált a NASA Curiosity szondája a Marson. A kutatók nem értik, de vizsgálják a jelenséget.
2021 márciusában landolhat a Marson az ESA első marsjárója, hogy a múltbeli és egy esetleges jelenlegi élet lehetőségeit kutassa. A magyar közreműködők a víz utáni kutatáshoz szolgáltattak földi adatokat, az Alföldön is fúrtak. Kereszturi Ákos előadása az áprilisi Budapest Science Meetupon.
A Föld elhagyása nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen is: az emberiség jövője a Naprendszer erőforrásainak és lehetőségeinek kihasználásában rejlik. De merre vegyük az irányt?
Az egytonnás szonda máig a legkomplexebb leszállóegység, amit az emberiség valaha másik bolygóra juttatott. Fúrója és fejlett kémiai laboratóriumai segítségével a NASA marsjárója az elmúlt hét évben forradalmi felfedezést tett: megállapította, hogy a bolygó egykor lakható lehetett.
A bolygó szeizmológiai vizsgálatával megbízott InSight űrszonda 128 marsi nap után észlelt enyhe, mégis történelmi rezgést, amiről hangfelvételt is küldött.
Szerdán nyílt meg a kínai diákok előtt az egyelőre edukációs, később majd turisztikai célokat szolgáló kínai Mars-bázis, ahol a népnek is megmutatják, hogy az országnak van keresnivalója az űrversenyben.
Az Európai Űrügynökség Trace Gas Orbiter űrszondája nem talált metánt a Mars légkörében, ami látszólag ellentmond a korábbi vizsgálatoknak.
Űrkutatási és csillagászati témájú előadások az áprilisi meetup-on. A részvétel, mint mindig, ingyenes.
A NASA űrszondája az eddigi legpontosabb időjárás-állomást vitte magával a Marsra, ami jó ötletnek bizonyult. A szeizmográffal és a magnetométerrel minden rendben, de az ütvefúró vakond sajnos elakadt.
90 napra tervezték, ehhez képest 14 és fél évig tette dolgát hősiesen a marsjáró. A tegnapi utolsó sikertelen kapcsolatfelvétel után hivatalosan is véget ért a tavaly nyári porvihar óta nem kommunikáló veterán küldetése.
Munkába állt a csodaszeizmométer, a SEIS.
Képek után hangot is küldött a Földre a Mars belső szerkezetét és tektonikus folyamatait kutató InSight űrszonda.
A NASA nemrég bejelentette, hogy következő marsjárója az ősi tó és folyódelták maradványait rejtő Jezero-kráterben landol majd. Innen származhatnak majd az első Földre hozott kőzetminták.
Földi mérésekkel és elméleti elemzésekkel szálltak be a magyar kutatók a 2020-as európai Mars-misszióba. Október végén a dél-spanyolországi Tabernas-sivatagban kísérletezett az MTA CSFK főmunkatársa.
A marsrengéseket kutató űrszonda hétfő este landolt, és profi fotókat küldött.
A szonda marsrengések megfigyelésével vizsgálja a bolygó belső szerkezetét. Az adatok minden kőzetbolygó, így a Föld kialakulásról, szerkezetéről és változásáról is rengeteg új információval szolgálnak majd.
Évtizedek óta próblják magyarázni, hogyan alakulhattak ki a Phoboson végigfutó hatalmas barázdák. Egy számítógépes szimuláció szerint pattogó, guruló sziklák szántják rendületlenül az égitest felszínét.
Stephen Hawking is megmondta, hogy a jövőnk más bolygókon van, de a kapzsiság lesz a vesztünk – a National Geographic sorozata, a Mars 2. évadja éppen ezt fejtegeti.
Kedden mutatják be hivatalosan azt a kétperces zenei kompozíciót, amely az Opportunity szonda ötezredik marsi hajnalát megjelenítő fotó úgynevezett adatszonifikációjával készült.
Az ernyőt nagyobb rakománnyal terhelték, mint eddig bármelyiket, és a teszt jól sikerült. 2020-ban több mint egytonnás rakománnyal kell sikeresen lelassítania.
A marsi homokvihar elültével a napfénnyel együtt a NASA marsjárója is előkerült. Az még kérdés, hogy az idén június 12-én hibernálódott járművet életre lehet-e kelteni.
Az oda- és a visszaút során a teljes emberi életciklusban elviselhető sugárterhelés 60 százalékának lennének kitéve a Marsra utazó asztronauták. A múlt héten Berlinben rendezett bolygótudományi konferencián elemezték a kockázatokat.
A House of Cards készítőjének új sorozata a 2030-as években játszódik, és az űrutazás mögött húzódó politikai, családi és kommunikációs játszmákról szól. Kár, hogy az egész évad olyan, mintha egy film első fél órája lenne.
Boldog hatodik évfordulót, Curiosity!
Vad, de logikus ötletnek tűnt kiszabadítani a jégbe zárt CO2-t, azzal légkört vastagítani, hőmérsékletet növelni. Csakhogy ezen a Marson még elegendő szén-dioxid sincs.
Lehet, hogy átlagosan élhetetlen a Mars, de ha van pár hét, amikor a vörös porszemcsék között folyékony víz található, ahol az addig a szárazság és hideg ellen kitartóképlettel védekező mikróbák szaporodhatnak, akkor a Mars most is élő lehet.
A marsjáró lyukat fúrt egy kőbe, aztán büszkén megosztotta az eredményt a földi tudósokkal. A vörös bolygón most porvihar tombol, az napelemes Opportunity a sötétben mozgásképtelenné vált, a Curiosity viszont továbbra is küldi a képeket.
Vörös fáklyaként lobog majd a Mars az éjszakai égbolton július közepétől augusztus közepéig. Július 31-én kerül a legközelebb a Földhöz.
A Trump-féle új NASA a holdra szállás és a Mars-missziók megteremtésébe pumpálja a milliárdokat, miközben a kormány ellehetetleníti a klímakutatásokat. Most először a népet is megkérdezték arról, miket tartanak a NASA legfőbb feladatainak.
Óriási áttörés az asztrobiológiában: a Mars légkörében évszakonként ingadozó mennyiségű metánt, a felszíni mintákban szerves anyagot talált a Curiosity.
Szombaton kilőtték a NASA régóta fejlesztgetett marsjáróját, amely fél év múlva éri el a bolygót, hogy mintákat vegyen a belsejéből. A marsi szolgálat 2020 novemberében ér véget.
Az Európai Űrűgynökség marskutató szondája először küldött haza képet a bolygó jéggel borított krátereiről.
Utánajártunk javítható-e a gyűlöletbeszéddel és manipulációval lerontott internet, eltemettük a kiberforradalmat, bemutattuk Takeshi Kovacs legújabb kalandjait – ez történt a héten a Qubiten.
Elon Musk az emberiség jótevőjének szerepébe bújt, ehhez képest néhány hete működő lángszórókat borított a piacra, kedd este óta pedig saját autója, egy piros sportkocsi kering az űrben. Van ennek bármi értelme?
A kráter széléről készült körpanoráma megmutatja a Curiosity szonda ötéves küldetésének minden fontos állomását.
Üvegházhatású gázüzem, nitrofil mohák, űrtükrök, permafroszt-kitermelés, aszteroidabányászat és minden, ami egy bolygó lakhatóvá tételéhez szükséges. Ugyan csak négy óra alatt jutottunk az első kör végére a 2016-ban az év játékának választott, tudományos szempontból hibátlan társasban, de nekünk bejött.
Kis lépés ez a gilisztáknak, nagy lépés az emberiségnek.