Donald Trump szereti a látványos eredményeket, és Musk állítólag megígérte neki, hogy 2028-ig embert juttat a Marsra. Ez a szakértők szerint gyakorlatilag lehetetlen, viszont az átszervezés rendesen felbolygatja majd a nemzetközi űripart, így az európait is.
Az űreszközök történetének legnagyobb hegymászását produkáló Perseverance a rétegzett kőzeteket rejtő peremhez igyekszik, és még azon is túl.
Vasárnap került sor a világ legnagyobb rakétarendszerének ötödik tesztrepülésére. Elon Musk vállalata újabb nagy lépést tett a Starship újrahasználhatósága felé.
A dél-afrikai vulkanikus eredetű kőzetdarabban primitív baktériumokra bukkantak, ami a kutatók szerint segíthet megérteni a földi élet eredetét.
A NASA Curiosity marsjárója által az utóbbi években gyűjtött egyes kőzetminták extrém felszíni párolgásra mutatnak egy friss kutatás szerint, és egy életnek egyre barátságtalanabbá váló környezet képét tárják elénk.
A NASA friss képei szerint a marsjáró egyik kerekén méretes lyukak tátonganak, de úgy tűnik, hogy a sérülés meg se kottyan neki.
Először sikerült földi laboratóriumban rekonstruálni a Mars déli sarkvidékén tavasszal kialakuló, pókszerű geológiai képződményeket.
A Mars légkörének speciális körülményei olyan mintázatokat eredményezhetnek, amiknek nincs párjuk a Földön. Köztük magas hegycsúcsok környékén porral keveredő orografikus felhőket, amik vulkáni hamufelhőkre emlékeztetnek.
Két év múlva indul az első ember nélküli misszió, hogy teszteljék a marsi landolást, majd a következő utazási ablakban, 2028-ban kezdődhet a kolóniaépítés.
A kőzetminták összevetésével azonosították a Mars öt kráterét, ahonnal elszabadultak a Földre hulló meteoritok.
Jég és vízgőz formájában már korábban is kimutatták a víz jelenlétét, de most kilométerekkel a felszín alatt annyi folyékony vizet észleltek, ami bőven megtöltötte volna a bolygó ősi óceánjait.
A marsi porból legyártott fém nanopálcák a bolygót akár már néhány hónap alatt 30 Celsius-fokkal felmelegíthetik. Ez egy friss kutatás szerint elég lenne ahhoz, hogy néhány helyen folyékony víz jelenjen meg a felszínen.
Lehet, hogy küldetésének legígéretesebb felfedezését tette a Perseverance egy kiszáradt ősi folyómederben, de ennek megerősítéséhez a Földön kellene megvizsgálni a marsjáró által begyűjtött mintát.
Május végén a marsjáró kerekei széttörtek egy követ, aminek belsejéből kénkristályok kerültek elő. A kő arról árulkodhat, hogy a Curiosity által vizsgált terület története komplexebb, mint a kutatók feltételezték.
Kínai kutatók brutális teszteknek vetették alá a mohafajt, amely szélsőséges hőmérsékleti, légköri és sugárzási körülmények között is képes volt regenerálódni.