mars

Korallszerű kökénysóra leltek a Marson

A Curiosity marsjáró a Gale-kráterben bukkant az érdekes, leginkább korallra vagy virágra emlékeztető kődarabra. Persze nem valódi korallról van szó, a felfedezés viszont segíthet megfejteni, hogy milyen körülmények uralkodhattak a bolygón, amikor még folyékony víz borította a krátert.

Pusztítja az űrhajósok vörösvérsejtjeit az űrutazás

A Nemzetközi Űrállomásról visszatérő űrhajósoknál alacsonyabb vörösvérsejtszámot mértek, mint induláskor. Ez az űrben egyelőre nem jelentett komoly egészségügyi kockázatot, bolygóközi utazásnál viszont még gondokat okozhat, ha pedig sikerül megfejteni a jelenség pontos okát, az a földi betegek kezelésében is segíthet.

Szerves molekulákra bukkant a Marson a SHERLOC

A NASA egyelőre nem árulta el, hogy milyen típusú szerves molekulákról van szó, de annyi biztos, hogy a felfedezés önmagában nem utal az egykori élet jelenlétére, hiszen egyszerűbb szerves molekulák számtalan nem biológiai folyamat során is létrejöhetnek, vagy meteoritokon is a Marsra juthatnak.

Szerves molekulákra bukkant a Curiosity a Marson

A NASA végre publikálta egy különleges, a Curiosity marsjáró által elvégzett kémiai vizsgálat eredményeit, ami szerves molekulákat mutatott ki egy homokdűne anyagában. Bár aminosavakat nem sikerült találni, a kísérlet megalapozta az élethez köthető molekulák utáni kutatást a Marson.

Sosem volt lakható a Vénusz egy új éghajlati modell szerint

A bolygót érő napsugárzás mértéke és az éjszakai oldalon a hőt megtartó felhők már négymilliárd éve is kizárták, hogy folyékony víz jelenjen meg a Vénusz felszínén – derült ki egy új kutatásból. A vénuszi életről szóló vita azonban csak körülbelül tíz év múlva zárulhat le megnyugtatóan, a bolygót feltérképező szondák adatai alapján.

A kínai rover megtörte a marsi átkot

Hogyan zajlik az életkutatás a Jezero-kráterben? Mit keres a Csurong marsradarja? Mire jó egy neutrínódetektor az Antarktisz jege alatt? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással indul a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.

Időszakosan lehetett élhető az ősi Mars

Egy új kutatás szerint a Marsot 3,5 milliárd éve hideg éghajlat jellemezte, összességében néhány millió évig tartó melegebb időszakokkal és felszíni folyékony vízzel. Mindez nem zárja ki, hogy korábban a bolygó barátságosabb volt az élet számára. A NASA új marsjárója, a Perseverance vizsgálatai tisztázhatják a kérdést.

A 3,3 milliárd dolláros kérdés: mivel hozzuk haza a Marsról a Perseverance begyűjtött mintáit?

A marsi élet nyomaira vadászó mozgó űrlaboratórium gyűjthet talaj- és kőzetmintákat, de nem juttathatja vissza őket a Földre. A NASA és az Európai Űrügynökség bőkezű szerződésekkel ösztönzi a szakértőiket a visszatérő technológia fejlesztésére. Az első ösztöndíjat a fegyver- és repülőgépgyártó Northrop Grumman kapta.

Csütörtök este landol a Marson a NASA szondája és helikoptere, a Perseverance és az Ingenuity

A szonda 19 ezer kilométeres óránkénti sebességgel lép be a bolygó légkörébe, aztán 12 kilométer magasan kinyitja szuperszonikus ejtőernyőjét, és ha minden jól megy, este 10 körül a Jezero-kráterben landol. A Perseverance a következő években ősi életnyomok után kutat és értékes kőzetmintákat gyűjt, amiket a NASA 10 év múlva visszaszállít a Földre.