Összemossa a jót a rosszal a nagy magyar koleszterintérkép

2017.12.01. · tudomány

Elkészült az ország koleszterintérképe – tudatta az MTI november végén, és nyomában sok hírportál közzé is tette a népegészségügyi tanulságokat ígérő szemléltető eszközt. A hír szerint az interaktív térkép „abban segíti az orvosokat, hogy területi lebontásban és korcsoport szerint is megmutatja a lakosság összkoleszterinszintjét”. Utóbbit már Reiber István belgyógyász főorvos, a Fejér Megyei Szent György Oktató Kórház orvosigazgatója mondta, akit a közszolgálati M1 délelőtti műsorában kérdeztek a témáról.

Van jó koleszterin, és van rossz koleszterin

A térképpel viszont van egy alapvető baj: mint ahogy arra Rieber is rámutatott, csupán az „összkoleszterinszintet” mutatja, tehát a jó és rossz koleszterint külön nem.

A leírás szerint a térképet, amelynek létrejöttét egy margarin- és étolajgyártó támogatta, óriási adatbázisból, 2 és fél millió anonim vérvételi adat alapján állították össze. A közlemény szerint az összkoleszterinszint országos átlagértéke 5,073301 mmol/l, ami jobb, mint a 20 évvel ezelőtti adat, ráadásul belül van az egészségügyi határértéken. Az adatok alapján a gyerekeknél még jó a helyzet annak ellenére, hogy kimutatható az öröklött rosszkoleszterin-szint is, a 40-50 éves korosztálynál azonban már aggasztóbbak az adatok.

A térképre ránézve azonban rögtön felmerült a kérdés, vajon van-e egyáltalán értelme összkoleszterinszint alapján következtetéseket levonni a magyar lakosság egészségi állapotáról, anélkül, hogy megkülönböztetnénk a különböző koleszterintípusokat. Ráadásul a térképen nem szerepel jelmagyarázat sem, amelyből kiderülne, milyen érték fölött színeződik pirosra az adott terület.

photo_camera Koleszterin: mennyi? Miért? És mihez képest?

A koleszterinsztintet kizárólag úgy lehet értékelni, ha együttesen vizsgálják a következő változókat: összkoleszterin, HDL (azaz „jó” koleszterin), LDL (azaz „rossz” koleszterin) és triglicerid – mondta Dr. Lénárd Rita belgyógyász főorvos, aki hozzátette: csak ezeknek az értékeknek a figyelembevételével lehet eldönteni, hogy felmerülhet-e betegség kockázata. Lénárd szerint az értékelésnél olyan adatok ismerete is elengedhetetlen, mint a kor, a nem és a testtömegindex.

„Soha nem szabad következtetéseket levonni az egészségi állapotról, a rizikócsoportról a beteg vizsgálata, a többi esetleges kockázati tényező és a társbetegségek figyelembe vétele nélkül. Egy példa: a pajzsmirigy alulműködésében emelkedik a koleszterinszint, mivel a pajzsmirigyhormonoknak döntő szerepe van a test anyagcseréjében. A pajzsmirigyhormon pótlásával a koleszterinszint anélkül normalizálódik, hogy koleszterinszint-csökkentő kezelést vetettek volna be” – közölte a belgyógyász.

Figyelemfelhívásra jó

„Teljesen egyetértek, értelmetlenek az utcasarki szűrővizsgálatok, ahol csak összkoleszterinszintet mérnek, viszont ez a térkép fontos figyelemfelhívó eszköz” – mondta a Qubitnek Reiber István belgyógyász, az M1-en megszólaltatott szakértő. A térkép tudományos adattartalma csekély, megfelelő kritikával kell kezelni, és leginkább azokat célozza, akiknek az adatai nem szerepelnek a gyűjtésben, mert soha nem járnak szűrésekre – tette hozzá a főorvos, aki saját bevallása szerint maga is a komplex zsírkép hívője, tehát úgy tartja, hogy orvosként csak a HDL- és az LDL-, valamint a trigliceridértékek ismeretében lehet képet alkotni a beteg állapotáról, hozzáolvasva a páciens esetleges egyéb betegségeiről szóló információkat is, amelyek befolyásolhatják a kívánatos határértéket. Cukorbetegeknél például az összlipoprotein-értéknek 4,2 mmol/l alatt kell lennie, míg alapesetben a határérték 4,5 mmol/l.

„Igenis a jó koleszterin és rossz koleszterin értékeit is ismerni kell, az összkoleszterin első megközelítésnek jó” – fogalmazott Reiber.

A témával évtizedek óta foglalkozó szakember szerint arra a kérdésre nincs egyértelmű válasz, hogy valóban jobb-e a magyar lakosság állapota, mint 20 éve volt, ahogy a térképet közlő MTI-hírben állították. Ahhoz ugyanis arra lett volna szükség, hogy a háziorvosi rendszer kialakulásakor az orvosok valóban begyűjtsék és rögzítsék pácienseik részletes laboreredményeit, ez azonban jobbára elmaradt, „és most sem tudjuk, mi a valós helyzet”, hiszen nagyon sokan nem járnak szűrésekre.

Azért nincsenek rajta a térképen, mert meghaltak

Van azonban egy tényező, amely mégiscsak arra utal, hogy az összkoleszterinszámnak van tudományos relevanciája: a térkép korcsoportjait végigkattintva feltűnő, hogy míg az 50-60-as, és különösen a 40-50-es korosztály körében sokkal többen rendelkeznek kockázatos értékkel, addig az utánuk következő, hatvanon felüli korcsoportnál eltűnnek a piros foltok a térképről. A különbség különösen a férfiak esetében szembeötlő:

Jó és rossz koleszterinértékek a 40 és 50 év közötti férfiak körében
photo_camera Jó és rossz koleszterinértékek a 40 és 50 év közötti férfiak körében Fotó: Koleszterininfó
Jó és rossz koleszterinértékek az 50 és 60 év közötti férfiak körében
photo_camera Jó és rossz koleszterinértékek a 50 és 60 év közötti férfiak körében Fotó: Koleszterininfó
Jó és rossz koleszterinértékek a 60 év feletti férfiak körében
photo_camera Jó és rossz koleszterinértékek a 60 év feletti férfiak körében Fotó: Koleszterininfó

Ennek magyarázata Reiber szerint egyszerűen az, hogy aki 10 évvel korábban a piros régióban volt (azaz magas összkoleszterin-értékkel rendelkezett), valószínűbb, hogy nem érte meg az idős kort, infarktusban vagy agyvérzésben meghalt.

Zsírok a vérben

Az „összkoleszterin” megfogalmazás téves, mert valójában csak összlipoproteinről beszélhetünk – derül ki a Napidoktor.hu-n közölt ismertetésből. A lipoproteinek szállítják a vérben a trigliceridet, a koleszterint és észtereit. Az utóbbiak víztaszító, azaz hidrofób molekulák, amelyeket a lipoproteinek hidrofil burokba zárnak. Az LDL (közismert nevén a rossz koleszterin) nyitott burokkal, a HDL (jó koleszterin) pedig zárt burokkal szállítja a hidrofób molekulákat. A nyitott LDL-ből a koleszterin ki tud lépni, és rákapcsolódhat az érfalban lévő LDL-receptorokra. A receptorok azért vevők a lipoprotein burokban utazó koleszterinre, mert az a sejtfalak építéséhez is szükséges, és bár nem erről ismert, más előnyei is vannak a szervezetre nézve.

A koleszterin valójában nem az érfalon, hanem az érfalban rakódik le. Cukorbetegeknél ez a veszély fokozottan fennáll, mert a magas vércukorszint károsítja az ér belsejét borító érbelhártyát (endothelium), így a koleszterin könnyebben megkötődik benne. Az érbelhártya alatt falósejtek veszik fel a koleszterint, és ezáltal habos sejtekké alakulhatnak. Az általuk termelt növekedési faktorok egy idő után az érfal simaizom-sejtjeit is stimulálják, szaporodásra és átalakulásra ösztönzik azokat. A módosult izomsejtek kötőszövetet kezdenek el termelni, és még több koleszterint vesznek fel.

link Forrás

Egy idő után bekövetkezik az érfal zsíros elfajulása, az atheroma, amely bedomborodva szűkíti az ér keresztmetszetét, és ez további súlyos betegségekhez vezethet. Ha például később az atheromában kalcium is lerakódik, az érfal megkeményedésével járó érelmeszesedésről beszélhetünk. Ha a plakk megnyílik, és a véráramlás megváltozása miatt alvadék, azaz thrombus képződik, az ér elzáródhat, az általa ellátott szerv részben vagy egészben elhalhat.

Míg az LDL ilyen problémák kialakulásában közreműködhet, a HDL lipoprotein a felesleges koleszterint a májba szállítja vissza, amely ott vagy újrahasznosul, vagy kiválasztódik. Ha a laboreredmények magas LDL- és alacsony HDL-értéket mutatnak, ez jelzi az érelmeszesedésre és plakkok kialakulására való hajlamot.

A leleteken a következő határértékeket szokták figyelembe venni: az összkoleszterin legfeljebb 5,2 mmol/l, az LDL legfeljebb 3,4 mmol/l lehet, a HDL-nek legalább 1,0 mmol/l-nek kell lennie, a triglicerid értéke 1,9 mmol/l, míg az összlipoprotein 4,5 mmol/l alatt számít normálisnak.