Az Antarktisz új térképe feltárja a jég alatti világot
A jégtakaró nagy felbontású műholdas képeit kombinálták a jégvastagság méréseivel és a jégáramlás-elemzéssel, így állt elő az új térkép.
A jégtakaró nagy felbontású műholdas képeit kombinálták a jégvastagság méréseivel és a jégáramlás-elemzéssel, így állt elő az új térkép.
Az ember felpattintja a Google Térképet, és azt látja, hogy Grönland nagyobb mint Afrika, holott a földrész területe 15-szöröse a szigetének. Vesszen a Mercator-vetület, nézzük az igazságot!
A Rano Raraku 22 ezer drónfelvételből megalkotott digitális mása elsősorban a tudományos kutatásokat segíti, de bárki ingyen bebarangolhatja.
Most először látható és kutatható interaktív térképen a Római Birodalom jelenleg ismert úthálózata, sőt, még annál is több.
A szondát két másik űreszközzel együtt lőtték fel szerdán. A helioszféra vizsgálata a NASA szerint a biztonságos emberes Hold- és Mars-expedíciókhoz is elengedhetetlen.
Gömböt síkban ábrázolni mindig kompromisszumot jelent, de nem mindegy milyet. A Correct The Map kampány a Mercator-vetület helyett az Equal Earth vetülettel készült térképet tartaná jónak.
A szárazföldi ökoszisztémákhoz elengedhetetlen mikorrhiza gombák legnagyobb fajgazdagságú régióinak 90 százaléka ma természetvédelmi területeken kívül esik. Kutatók szerint ezen sürgősen változtatni kell.
Hétszáz űrhajós lépte át eddig a világűr 100 kilométeres határát. Honnan indultak, és hol kötöttek ki?
A James Webb űrtácsővel készült felvételek 13,5 milliárd évre nyúlnak vissza, és ez még mindig csak egy kis szelete az univerzumnak.
Egy frissen megjelent tanulmány szerint a neandervölgyiek 60-120 ezer évvel ezelőtt jutottak el Eurázsiába, de hogy milyen úton, azt mindeddig nem sikerült kideríteni. Két antropológus most megfejtette a lehetséges útvonalakat.
Két kihajtogatott térképet látunk, de csak az egyik lehet valódi. Melyik és miért?
Sokáig elveszettnek gondolták a Kolozsvári Tudományegyetem Földrajzi Intézetének világhírű földrajztudósa, Cholnoky Jenő fotóit és térkép gyűjteményét. A 2001-ben előkerült, páratlanul értékes anyag egy részét most Budapesten állították ki.
A NASA műholdas mérései minden eddiginél részletesebb képet adtak a tengerfenékről, amit így gyorsabb és olcsóbb is vizsgálni, mint szonárral.
A SPHEREx 100 millió tejútrendszerbeli csillagot és 450 millió galaxist figyel majd meg optikai és közeli infravörös tartományban. Ezáltal háromdimenziós térképet készít a kozmoszról és víz után kutat majd saját galaxisunkban.
A NASA éghajlati műholdján lévő műszer egyéves adatgyűjtés után állt elő az aeroszolok eloszlását mutató térképekkel. A kutatók ettől azt várják, hogy pontosabb klímamodelleket tudjunk felállítani.