Kriptovalutával húznák ki a bajból Venezuelát

2017.12.04. · gazdaság

A pénzügyi, gazdasági blokádot legyőző, a monetáris szuverenitást megteremtő új kripovaluta bevezetését jelentette be vasárnap a venezuelai elnök. A BBC tudósítása szerint Nicolás Maduro Moros televíziós beszédében azt állította, hogy a Petro bevezetésével országa kilábalhat a recesszióból, és gond nélkül törlesztheti 140 milliárd dolláros államadósságát.

„Maduro egy bohóc” – idézte a Reutersnek nyilatkozó ellenzéki képviselő Angel Alvarado kommentárját a BBC. A venezuelai elnök televíziós bejelentésében a részletek kifejtése nélkül csak annyit árult el a Petróról, hogy az új fizetőeszköz stabilitását a dél-amerikai ország olaj-, földgáz-, arany- és gyémántvagyona garantálja majd.

Bolivar helyett Petro? (A százezres címletű bankó hivatalosan közel 30 amerikai dollárt ér, de a fekete piacon csak 2 dollárt adnak érte.)
photo_camera Bolivar helyett Petro? (A százezres címletű bankó hivatalosan közel 30 amerikai dollárt ér, de a feketepiacon csak 2 dollárt adnak érte.) Fotó: FEDERICO PARRA/AFP

A BBC szerint a bitcoin – Qubit által is elemzett – szárnyalása bátoríthatta fel Madurót, valamint az, hogy októberben sikerült megegyeznie a 3,15 milliárd dolláros orosz adósságcsomag törlesztésének átütemezéséről a moszkvai vezetéssel.

A Guardian szerint Maduro Petro-ötlete a venezuelaiak bitcoinlázából is fakadhat, miután az ország nemzeti fizetőeszköze, a Bolivar csak az elmúlt hónapban 57 százalékot veszített értékéből, a havi minimálbér már csak 4,3 dollárt ér.

November közepén a Standard & Poor's és a Fitch Ratings is a részleges csőd kategóriába sorolta Venezuelát. A történetének legsúlyosabb politikai, gazdasági és társadalmi válságát élő dél-amerikai ország ugyan hatalmas olajkészletekkel rendelkezik, ennek ellenére energiahiánytól szenved, számos alapvető termék hiánycikké vált, az infláció pedig idén 720 százalék, jövőre pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint 1660 százalék is lehet. Venezuela GDP-je 27 százalékkal csökkent 2013 óta, a devizatartalék jelentős zsugorodása miatt az elmúlt 5 évben csaknem 80 százalékkal esett vissza az import.