Végre elárulták, mennyit keres egy átlagos magyar focista

Egy átlagos magyar futballcsapat egy évben 3,7 millió eurót (1,15 milliárd forintot) költ bérre, és ennek az összegnek 71 százaléka vándorol a játékosok zsebébe – derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég megjelent üzleti jelentéséből. Ez pedig azt jelenti, hogy ha hinni lehet a számoknak, akkor egy átlagos magyar focista havi 2,5 millió forintot tesz zsebre. A jelentésből az is kiderül, hogy a régióban csak a lengyeleknél és a horvátoknál lehet jobban keresni a focival, sokan viszont a magyar játékosokra irigykedhetnek.

Havi bruttó 2,58 millió forint

A magyar NB1 klubjai a 2016-os üzleti évben összesen 44 millió eurót költöttek bérre, ezzel európai szinten a 24. helyre került a hazai bajnokság – derül ki az UEFA Benchmarking Report nevű üzleti jelentéséből. Mindez egyébként azt jelenti, hogy a tizenkét első osztályú csapat átlagosan 3,7 millió eurót, vagyis 311,5-ös árfolyammal számolva 1,15 milliárd forintot költ bérekre. Ez 200 ezer euróval haladta meg a 2015-ös átlagot. Az UEFA korábbi jelentései szerint az évtized elején nőttek intenzíven a magyar focistabérek, 2011-ben több mint a duplájukra, majd 2012-ben további 70 százalékkal.

A klubokat működtető gazdasági társaságok éves beszámolóiból a bérkiadások eddig is ismertek voltak, azonban nehéz volt kideríteni, hány alkalmazottja van egy-egy cégnek, és hogyan oszlanak meg a bérkiadások a focisták és az egyéb személyzet között. Ezért maximum nagyon nagy vonalakban lehetett csak megbecsülni egy focista bérét.

Az UEFA azonban most áthidalta ezt a problémát, friss jelentésében ugyanis azt állítja, hogy a magyar csapatok bérköltségeinek 71% százaléka megy a játékosokhoz, 29 százaléka pedig az egyéb személyzethez. Innen pedig már csak egyismeretlenes az egyenlet: hány játékosa van egy magyar focicsapatnak?

A klubok weboldalát végignézve 23 és 31 között szóródik ez a szám, legalábbis ennyi játékost tüntetnek fel az első keretben, az átlag 26,3. Ezzel számolva egy átlag magyar focista évente százezer, havonta 8313 eurót, 2,58 millió forintot visz haza. Ez persze bruttó összeg, sőt magyar viszonylatban úgynevezett szuperbruttó, ami a munkaadói járulékokat is tartalmazza az UEFA szerint. Ez azt jelenti, hogy nettóban ennek nagyjából a felét viheti haza egy magyar átlagfocista, vagyis mintegy 1,3 millió a nettó átlagbér.

Persze Magyarországon a többség ekhó-t fizet, amit az UEFA is figyelembe vehetett a számításnál. Érdemes még kiemelni, hogy az alapbér a legtöbb esetben lényegesen alacsonyabb lehet, amit még a bónuszok, prémiumok dobnak meg.

Sok vagy kevés?

Az összeg egyébként csak első ránézésre tűnik nagyon magasnak, jobban belegondolva rímel az utóbbi évek sajtóinformációira. Egy éve például az RTL Klub Fókusz című műsora számolt be arról, hogy az NB1-ben a topfizetés havi 8 millió forint, ennyit a Videoton játékosa, Juhász Roland visz haza, de a műsor szerint a Fradinál is meg lehet keresni havi 5,5-7,5 millió forintot. A rekord egyébként azóta megdőlhetett, hiszen a Videoton a napokban csábította haza Kínából Huszti Szabolcsot, aki állítólag eddig nem látott összeget tehet majd zsebre. Nem is véletlen, hiszen a Távol-Keleten évi 378 millió forint ütötte a markát, amiből valamennyit biztosan engednie kellett így is ahhoz, hogy hazaigazolhasson. A Top 10-es listára egyébként már tavaly is szűken lehetett felkerülni 5 millió forint alatti havi bérrel.

További érdekesség, hogy a magyar első osztály klubjai bevételük 74 százalékát költötték el 2016-ban bérekre. Ez csak elsőre tűnik nagyon magas aránynak, valójában a régióban egyáltalán nem kiemelkedő, hiszen a rekorder ukránoknál 110 százalék az arány (ez például úgy lehet, hogy a tulajdonosok sokszor extra pénzt pumpálnak a veszteséges klubokba), de a horvátoknál és a románoknál is 90 százalék körül van. Nyugat-Európában pedig 50-60 százalék körüli értékeket mutattak ki az UEFA szakemberei. 2015-ben egyébként még csak 62 százalék volt a bérek aránya az összes bevételhez viszonyítva. Ami viszont még érdekesebb: 2010-ben ez az arány még csak 23 százalék volt, ami szintén azt a fenti állítást támasztja alá, hogy az évtized elején szálltak el a fizetések, melyekkel a bevételek nem tudtak hasonló ütemben lépést tartani.

Kinek éri meg idejönni focizni?

Lényeges kérdés, hogy a régióban milyennek számítanak a magyar focistafizetések, egyre többet hallani arról ugyanis, hogy a magas bérek elkényelmesítik a focistákat, ma már egy hazai fiatal nincs igazán motiválva, hogy akár egy belga vagy holland bajnokságba igazoljon, hiszen kezdetben ott sem tud az évi 200-300 ezer eurónál nagyságrendekkel többet keresni, amit itthon is megkaphat topfizetésként. A kockázat pedig nagy, így sokaknak érdemes lehet tovább pancsolni a langyos magyar vízben.

Az UEFA jelentése szerint a régióban a lengyel klubok költenek a legtöbbet bérre, átlagosan 4,6 millió eurót, mögöttük jönnek a horvátok 4,3 millióval, majd a románok hozzánk hasonlóan 3,7 millióval. Csehországban viszont ez a szám csak 2,6 millió euró, Szerbiában és Szlovákiában pedig alig haladja meg a másfél milliót. Vagyis nem meglepő, hogy egy szerb vagy szlovák ligából érkező játékos számára még mindig vonzó lehet az NB1 – nem elsősorban szakmailag, inkább anyagilag, hiszen majdnem háromszorosa az átlagfizetés az ottaninak. Nem is beszélve egy bosnyák, albán vagy macedón csapatról, mely átlagosan alig félmillió eurót tud egy évben bérre elkölteni.

A jelentés szerint egyébként az általunk utolérni kívánt Nyugat-Európa még mindig fényévekre van, és itt nem csak a top bajnokságokról kell beszélni, hanem akár Ausztriáról is, ahol évente 10,6 milliót költhet el egy csapat fizetésre. Belgiumban és Svájcban ez a büdzsé meghaladja a 14 millió eurót, Hollandiában pedig 16 millió.

Vagyis a magyar focistafizetések csak a helyi viszonyok és a teljesítmény arányában tűnnek túlzónak, Nyugat-Európában még mindig lényegesen magasabb bérért rúgják a bőrt. Ehhez persze az is kell, hogy az ottani klubok több lábon álljanak, nagyobb bevételt érjenek el, de ez már egy következő cikk témája lesz majd.