Csaló szoftverrel manipulálhatta a kibocsátási adatokat a Daimler is

26 kilométer után kikapcsolta a károsanyag-kibocsátás ellenőrzését egy csaló szoftver, amelyet a Mercedest is gyártó Daimler alkalmazott az amerikai járműtesztek során – adta hírül a Reuters a Bild am Sonntag tényfeltáró cikkére hivatkozva.

Az Egyesült Államokban felgöngyölített, még nem bizonyított csalási ügyet amerikai nyomozók vizsgálják. Bár a nyomozás ténye nem új – már 2016. áprilisban tudni lehetett, hogy az igazságügyi minisztérium vizsgálja a Daimler dízelautó-tesztelési gyakorlatát –, a kibocsátási adatokat manipuláló szoftver bevetéséről szóló hírek emlékeztetnek a Volkswagen módszereire, amelyek világraszóló botrányhoz vezettek 2015-ben.

A német lap állítólag betekinthetett azokba a dokumentumokba, amelyek szerint a Daimler dízelautóinál a tesztek során egy szoftverfunkció 26 kilométer megtett út után egyszerűen kikapcsolta az autó károsanyag-kibocsátását ellenőrző rendszert. Egy másik program a jelek szerint lehetővé tette, hogy a kibocsátást monitorozó rendszer felismerje, sebesség- vagy gyorsulási alapon tesztelik-e épp az autót.

Az Egyesült Államokban a gyártók nem építhetnek be a járművek rendszerébe olyan szoftvert, amely aszerint kapcsolja ki-be a kibocsátást szabályozó rendszert, hogy az autót épp laboratóriumi teszteknek vetik alá vagy sem. Az autógyárak kizárólag külön engedéllyel alkalmazhatják ezt a technológiát.

Szűk három éve a Volkswagenről bebizonyosodott, hogy csaló technológiát rejtett el a dízel Audikban, VW-kben és Porschékban. A gyártó azóta dollármilliárdokat költött az engedélyezett nitrogén-oxid mennyiségnek akár a negyvenszeresét is kipufogó autócsodák visszavásárlására.

A Daimler egyelőre nem válaszolt az Ars Technica megkeresésére, a Reutersnek pedig csak annyit üzent a cég, hogy együttműködik az amerikai hatóságokkal. Szerintük a Bild am Sonntagnak kiszivárogtatott papírokat tudatosan szelektálták, „hogy kárt okozzanak a vállalatnak és 290 ezer dolgozójának”. A német lap által megszerzett dokumentumok között voltak emailek is, amelyben Daimler-mérnökök arról érdeklődtek, vajon „legálisak-e ezek a szoftverfunkciók”.

Ha be is bizonyosodik, hogy a Daimler rosszhiszeműen járt el, a várható anyagi következmények kevésbé lesznek egetrengetőek, mint a VW-nél, az előbbi cég ugyanis jóval kevesebb dízelautót ad el az Egyesült Államokban.