Egy amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint lassan elfogynak azok, akik mindenképpen oltáshoz szeretnének jutni, sokan inkább kivárnák, hogy mit művel a beoltottakkal a vakcina, a 12 és 15 év közötti gyerekek szülei pedig nem túl lelkesek a fiatalok tervezett oltásától, csak 30 százalékuk adatná be nekik a vakcinát, amint erre lehetőség adódik.
Az Egyesült Államokban kezdik megérteni, hogy sosem jutnak el a nyájimmunitásig, pedig hamarosan a 12-16 évesek oltását is engedélyezik. De hogyan fest akkor a közös jövő a koronavírussal?
A jazz és a baseball világa ezer szálon kapcsolódott és kapcsolódik a mai napig, ami olyan legendák munkásságában is megtestesül, mint Duke Ellington vagy Frank Sinatra. Sőt a jazz nemcsak zene, hanem egy régi-régi csavart labdafajta, amit egy részeges, kisligás baseball-dobójátékos talált fel százkilenc éve.
Március végén járt le a Pfizer Donald Trump által elrendelt exporttilalma, így a michigani gyártású vakcinákból a gyár már külföldre is szállíthat. Az első adagokat Mexikó rendelte meg, de valószínű, hogy a tragikus helyzetben lévő Indiának is jut majd belőlük. A gyár emellett ki tudja elégíteni az amerikai igényeket is.
A 2019-es Tesla Model S nagy sebességgel hajtott Houston közelében, amikor elvétett egy kanyart, letért az útról, és egy fának rohanva lángra lobbant. A szövetségi autópálya-biztonsági hatóság több Tesla-baleset ügyében vizsgálódik.
A brazil környezetvédelmi miniszter külföldről vár forrásokat az erdőirtások visszaszorítására. Ricardo Salles szerint ha összeadnának egymilliárd dollárt, akár 30-40 százalékkal is vissza lehetne szorítani az illegális fakitermelést.
A Science értesülései szerint az Egyesült Államok elnöke 180 milliárd dollárt irányoz elő kutatás-fejlesztésre és további 70 milliárd dollárt olyan területek finanszírozására, mint a járványok elleni küzdelem és a természettudományos alapkutatások.
A koronavírusnak folyamatosan kitett kaliforniai egészségügyi dolgozókat oltás közben és után rendszeresen tesztelték. Kiderült, hogy a Pfizer és a Moderna vakcinái a második adag után két héttel már csaknem teljes körűen védték őket attól, hogy elkapják a vírust. Az oltás tehát a való életben is bizonyított.
Mióta Kína tavaly betiltotta a vadállatokkal való kereskedést, majomhiánnyal küzdenek az amerikai kutatóközpontok. A kutatók szerint a makákók minden szempontból tökéletes alanyok a koronavírus elleni vakcinák tesztelésére, ráadásul a variánsok miatt egyre több kéne belőlük.
A Taktikai Ultrarövid Impulzusú Harci Lézer elnevezésű fegyverrendszer egymilliószor erősebb lehet bármilyen létező lézerfegyvernél, mivel a sci-fikben látottakhoz hasonlóan rövid impulzusokban bocsátaná ki a lézersugarakat.
Öten meghaltak, milliók maradtak áram nélkül a polar vortex nevű jelenség által okozott szokatlan hidegben. Texasban ilyenkor 20-24 fok szokott lenni, most -22 fokot is mértek.
Tavaly decemberben kezdte meg a működést a világ első holttestkomposztálója Seattle közelében. A piacra további cégek tervezik a beszállást, és a környezetbarát eljárást várhatóan további amerikai államok engedélyezik a közeljövőben.
A koronavírus-járvány miatt visszaesett a csipgyártók termelékenysége. A kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel; mindez az autógyártásban, a mobilkommunikációban és a szórakoztatóiparban is érezteti a hatását.
Jóval kisebb arányban jutnak hozzá a koronavírus elleni vakcinákhoz az amerikai feketék és latinók, mint a fehérek, pedig a számok azt mutatják, hogy a COVID-19 nagyobb mértékben pusztít a színes közösségekben.
Egy titokzatos feltaláló olyan kísérleteken dolgozott a haditengerészetnek, amelyek során a fizika törvényeit meghazudtoló eszközök fejlesztésén dolgozott – többek között olyan téridő-módosító fegyveren, amihez képest egy hidrogénbomba egy petárdához hasonlított volna.
Az orvosok, a nővérek és az egészségügyi szolgáltatók legnagyobb bosszúságára a világ számos kórházában még mindig a máshol több évtizede kidobott faxok uralkodnak –olyannyira, hogy néhány éve a Google kénytelen-kelletlen bevezetett egy felhőszolgáltatást a faxon érkező egészségügyi információk kezelésére. Az elavult technológia a járvány elleni védekezést is nagyban nehezíti.
A Pentagon és a hírszerzési ügynökségek fél évet kaptak arra, hogy közzétegyék a lakosságot és a hadsereget potenciálisan fenyegető azonosítatlan tárgyakról szerzett információkat. A kitételt a covid-mentőcsomag 5600 oldalas dokumentumában rejtették el.
Több százezer beoltottból eddig mintegy nyolc embernél váltott ki allergiás reakciót a koronavírus elleni vakcina Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. A Pfizer/BioNTech és a Moderna hírvivő RNS-alapú oltóanyagainak egyik összetevője, a polietilén-glikol lehet a ludas.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az USA kubai nagykövetségén tapasztalt rejtélyes tüneteket mikrohullámú támadás okozta. Bár a technológiát ma számos ország alkalmazza radarokban és elhárító fegyverekben, egy kis kreativitással emberek ellen is fordítható.
Az amerikai gyógyszerészeti hatóság kiváló értékelést adott a Moderna koronavírus-oltásának, amit pénteken már engedélyezhetnek is az Egyesült Államokban. A 65 évnél idősebbek körében 86,4 százalékban bizonyult hatékonynak a vakcina.
Sajtóértesülések szerint a kereskedelmi és a pénzügyminisztériumot is érintő kibertámadások mögött az oroszországi Külföldi Hírszerző Szolgálat áll.
A légierő mostanában sokat kísérletezik a géppel. A hiperszonikus fegyvereken túl lopakodó cirkálórakétákat is indíthat, a megnövelt fegyverhordozó kapacitás meg a hidegháború korszakát idézi.
Új irány, fordulat, visszatérés a normalitáshoz – ezekkel a szavakkal jellemezte Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója, Fehér Zoltán politológus-amerikanista és Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje a Qubit és az Energiaklub közös rendezvényén, az Energiahajón, hogy mit jelenthet a világnak Joe Biden beiktatása az energia- és klímapolitika terén.
Véget ért az amerikai hadsereg áttörő kutatása, sikerült elkülöníteni és lefordítani az agy mozgást szabályozó jeleit. Az eredmény nagy távlatokat nyit a harctéri kommunikációban.
A nemzetközi tudományos közösség megkönnyebbült, hogy nem Donald Trumpot választották az USA következő elnökévé. Joe Bidentől azt várják, hogy visszaadja a tudomány rangját, sebesen visszatereli az USA-t a zöld útra, és újra csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez. Csakhogy a leendő elnök programját számos politikai tényező bénítja.
Elég tanult vagy hozzá, hogy megértsd a republikánus Donald Trump beszédét? Valószínűleg igen, de ahhoz még kisebb felkészültség kell, hogy felfogd demokrata ellenfele, Joe Biden üzeneteit. Egy átfogó nyelvi elemzésből kiderült: a vizsgált populista vezetők rendre bonyolultabb nyelvi eszközökkel bombázzák híveiket, mint a mainstreamhez tartozó riválisaik.
A rendszer fejlesztői jelszavas védelem nélküli szerveren tárolták az adatokat. A sebezhetőség legalább április óta fennállt. Az ügyvédek és az elítéltek közti beszélgetések is hozzáférhetővé váltak, pedig ezek a törvényi szabályozás szerint bizalmas információk.
Kim Dzsongun kollégájával együtt arra figyelmezteti az amerikai választókat, hogy az ő beavatkozásuk nélkül is felszámolják a saját demokráciájukat. Három nagy tévécsatorna az utolsó pillanatban elállt a sugárzástól.
Az amerikai elnök múlt héten bejelentette, hogy áprilisban minden amerikait be tudnak majd oltani az új koronavírus ellen fejlesztett vakcinával. Az infektológusok szerint nem ennyire egyszerű a helyzet, de a szavazók többsége sem bízik az elnök szavában, csak 9 százalékuk hiszi el, amit mond.
A neves tudományos lap szerint Donald Trump a tudományos tények elutasításával egészségügyi, környezetvédelmi és akadémiai válságba taszította az országot, ezért a hagyományokat felrúgva Joe Biden mellett teszi le a voksát a Scientific American.
A CDC vizsgálatában a koronavírus-fertőzöttek és a negatív kontrollcsoport tagjai hasonló elfoglaltságokban vettek részt. Egyetlen markáns különbség adódott: hogy jártak-e étteremben, kocsmában, vagy sem.
A védelmi minisztérium kutatási részlege nem azért finanszíroz AI-kutatásokat, hogy leváltsa a pilótákat, hanem hogy megkönnyítse a dolgukat. És persze Kínával is muszáj lépést tartani.
Miután Oroszországban és Kínában is felgyorsult a koronavírus-vakcinák engedélyezése, Donald Trump az amerikai szabályozókat is sürgeti, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt be tudja oltani a népet. Anthony Fauci járványguru szerint ez kockázatos, miközben felesleges felhajtás nélkül is lehet még idén vakcina.
A terv veszélyezteti a környék törékeny ökoszisztémáját, Oroszországgal is feszültségeket okozhat, és még az sem biztos, hogy olyan nyereséggel lehet olajat termelni a kiszemelt területeken, mint amire a norvégok számítanak.
Egyre fogy a levegő a kémkedéssel és adatokkal való visszaéléssel vádolt kínai mobilalkalmazás körül, a jelek szerint a júniusban kinevezett Kevin Mayernek túl sok volt a konfliktus, vagy vállalhatatlan lett a cég.
Hirosimában nagyszabású rendezvénysorozatot terveztek az 1945. augusztus 6-i atomtámadás 75. évfordulójára, ami sok túlélő számára az utolsó nagy ünnepség lehetett volna, ám a koronavírus közbeszólt. A példátlan háborús csapás megítélése a mai napig vitatott, a világpolitikai helyzet pedig nem igazán kedvez az évforduló fő üzenetének: a békének.
Már Obama elnöksége idején elmérgesedett a viszony a NASA és a kínai űrügynökség között, de Trump alatt tetőzik csak igazán az űrverseny. A kék sarokban: a SpaceX-szel és más magáncégekkel felturbózott NASA (amerikai, 68 éves). A piros sarokban: az állam korlátlan támogatását élvező CNSA (kínai, 27 éves).
Nem pusztán tudományos, hanem érzelmi és erkölcsi kérdés is, hogy biztonságosan megnyílhatnak-e az iskolák szeptemberben. Ha nem akarjuk, hogy a gyerekeket behozhatatlan hátrány érje, először a koronavírus közösségi terjedését kell hathatós intézkedésekkel visszaszorítani, kordában tartva a szórakozásra, utazásra és vásárolgatásra ácsingózó felnőtteket – érvel egy epidemiológus, egy virológus és egy oktatáskutató.
A hatóságok arra kérik az érintetteket, hogy még véletlenül se ültessék el a küldemények tartalmát, mert azok akár invazív fajok magjai is lehetnek, amelyek jelentősen veszélyeztethetik az amerikai flórát.
Az amerikai kormány eddig is valóságos pénzesőt zúdított a gyógyszercégekre a COVID-19 elleni oltás reményében, de ilyen nagy üzlet még nem köttetett. A Pfizernek és a BioNTechnek 100 millió vakcinát kell leszállítania.
A kémkedés és adatvédelmi visszaélés gyanújába keveredett mobilos applikáció kínai tulajdonosa 10 ezer új munkahelyet kíván létrehozni csak az Egyesült Államokban.
A blacklist helyett bevezetik a deny listet, a belső nyelvhasználatban pedig ezentúl nagybetűvel kell írni a feketét, ha emberre vonatkozik. Nem az Apple az egyetlen a techvilágban, amely nyelvújításba kezdett.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerint csak azok töltsék le az alkalmazást, akik a személyes adataikat a kínai kommunista pártra szeretnék bízni. A TikTokot Indiában már betiltották, Hongkongból pedig ki fog vonulni.
Világszerte több mint 183 ezer új fertőzöttet jelentett a WHO egy nap alatt, Brazília után az újranyitó Egyesült Államokban ugrott meg leginkább a statisztika. A WHO igazgatója szerint a világra most nem is a vírus jelenti a legnagyobb fenyegetést, hanem a szolidaritás és a felelősen cselekvő vezetők hiánya.
A rendőri brutalitás és a rasszizmus elleni kiállást szorgalmazó Blackout Tuesday felhívás hatására kedden eddig világszerte több mint 12 millióan posztoltak fekete négyzetet az Instagramra, csakhogy a kép mellé biggyesztett másik hashtag miatt a polgárjogi aktivisták munkája is ellehetetlenült.
Néhány nappal az után, hogy a Twitter kiigazította két bejegyzését, az amerikai elnök arra kényszerítené a közösségi oldalakat működtető techcégeket, hogy vállaljanak felelősséget minden felhasználói tartalom után. Ez Trump szándékaival ellentétesen nem nagyobb szólásszabadságot, hanem még komolyabb cenzúrát eredményezhet.
A Foxnak nyilatkozó Facebook-alapító szerint a közösségi oldalaknak „nem kell az igazság bajnokait játszaniuk”. A slusszpoént a Twitteren kijavított Trump mondhatja ki, aki a közösségi oldalakat szabályozó nagy elnöki rendelettel készül előrukkolni csütörtökön.
A 60 év alatti amerikaiak mindössze 40 százaléka mondana egyértelmű igent a majdani koronavírus-vakcinára, pedig szakértők szerint az átoltottságnak el kellene érnie a 70 százalékot. A feketék és a republikánus szimpatizánsok körében többen vannak az oltásellenesek.
A kaszinóvárosban az alkalmazottak 27,9 százaléka vált munkanélkülivé az elmúlt hetekben. A jövő héten több legendás kaszinóhotel újranyit, de a járvány miatt átalakuló turizmus nem sok jót ígér Vegasnak.
Robert Redfield nem győzi hangsúlyozni, milyen krízist hozhat az influenzaszezonnal együtt érkező újabb koronavírus-hullám, miközben a Fehér Ház az általa vezetett CDC-t hibáztatja a járvány alakulásáért.