Az elhunyt betegek 99 százaléka nem kapta meg az oltást a CDC igazgatója szerint. Az országban a vírus delta variánsa terjed, az oltást leginkább a déli államokban utasítják el. Ahogy terjed a delta, úgy emelkednek a fertőzések, könnyen lehet, hogy ismét maszkot kell majd hordaniuk az embereknek, bár az kétséges, hogy ezt kötelezővé is teszik.
Az amerikai elnök rendeletben szólította fel a kormány szerveit, hogy tegyenek meg mindent a túl nagyra nőtt techcégek hataloméhes, a versenyt és az innovációt megsemmisítő gyakorlatai ellen. Ennek megfelelően igazi versenyjogi forradalmárokat nevezett ki fontos pozíciókba. Az Amazon és a Facebook kikéri magának.
Az EU általában tartózkodik attól, hogy országokat vádoljon kibertámadással, a negyedmillió Microsoft Exchange szervert érintő hackerakció azonban már neki is sok volt. Az unió szerint a támadás aláássa az európai gazdaságot, biztonságot, a demokráciát és társadalmat, a britek nagy kémakciót sejtenek a háttérben.
A felerősödött gravitációs erővel járó Hold-ciklus összeadódik a tengerszint szűnni nem akaró emelkedésével, és ez komoly gondokat okoz majd a 2030-as évek közepétől a tengerpartokon. Egy új tanulmány először számolt az árapály-jelenség összes szóba jöhető tényezőjével.
Az országban eddig 117 emberrel végzett a koronavírus eddigi legveszélyesebb, delta variánsa. Az áldozatok közül 50 két védőoltást is kapott, de egyikük sem volt 50 évnél fiatalabb.
Igazolódtak a számítógépes klímamodellek előrejelzései, a kutatók sajnos nem tévedtek. A szárazság már Arizona, Kalifornia, Colorado, Nevada, Új-Mexikó, Utah és Wyoming áram- és vízellátását fenyegeti – a Hoover-gát energiatermelése mostanra ötödével kevesebb a szokásos értéknek.
Műszaki együttműködési partnerszövetséget alakított az Európai Unió és az Egyesült Államok. A felek 200 milliárd dollárt költenek az európai és észak-amerikai csipgyártás kapacitásbővítésére.
Javában zajlik az énekes kabócák rajzása Amerikában, egy marylandi cukrászat ebben pedig óriási üzleti lehetőséget talált: a több millió rovar jóformán kifogyhatatlan nyersanyagként szolgál, csak a bolt háta mögé kell kimenni megfogni őket, a vevők pedig úgy viszik a csokis kabócát, mint a cukrot.
A koronavírus elleni oltás körüli kommunikációs zűrzavarban már azelőtt felmerült, hogy a munkaadó vajon kötelezheti-e a munkavállalót az oltás beadatására, hogy egyáltalán lett volna oltás. Most úgy tűnik, hogy igen.
A Levi's meglepve tapasztalta, milyen sokan álltak át más méretre a járvány után. Vannak olyanok is, akik fogyás miatt váltottak, de a kutatások szerint ők lehetnek kevesebben.
Az Alzheimer-kór elleni, megnyerhetetlennek tűnő küzdelemben ad némi reményt, hogy az Egyesült Államokban engedélyezték az aducanumab forgalmazását. A szenzációt ugyanakkor beárnyékolja, hogy a szer klinikai vizsgálatai felvetnek bizonyos kérdéseket.
Több évtizeden át tartó emelkedés után csökken az Egyesült Államokban a születéskor várható élettartam. A szakértők szerint a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenség az oka, hogy az amerikaiak nem élnek olyan sokáig, mint a hasonlóan jómódú országok lakói.
Az American Heart Association kétnapos konferenciáján kiderült, amit már eddig is sejtettek: a 2016-os amerikai elnökválasztás alatt végzett vizsgálatokból látszik, hogy a szív- és érrendeszeri betegségekkel küzdő választók vérnyomása megemelkedett a kampány idején, és megnövekedett a szívroham kockázata is.
A TikTokon a járvány kezdetétől fogva terjedtek kamu információk, buta viccek és ázsiaiakra irányuló rasszista humorbombák, most pedig az #unvaccinated videók mennek, amelyek szerint az oltatlanok öröklik a földet.
Egy amerikai közvélemény-kutatás adatai szerint lassan elfogynak azok, akik mindenképpen oltáshoz szeretnének jutni, sokan inkább kivárnák, hogy mit művel a beoltottakkal a vakcina, a 12 és 15 év közötti gyerekek szülei pedig nem túl lelkesek a fiatalok tervezett oltásától, csak 30 százalékuk adatná be nekik a vakcinát, amint erre lehetőség adódik.
Az Egyesült Államokban kezdik megérteni, hogy sosem jutnak el a nyájimmunitásig, pedig hamarosan a 12-16 évesek oltását is engedélyezik. De hogyan fest akkor a közös jövő a koronavírussal?
A jazz és a baseball világa ezer szálon kapcsolódott és kapcsolódik a mai napig, ami olyan legendák munkásságában is megtestesül, mint Duke Ellington vagy Frank Sinatra. Sőt a jazz nemcsak zene, hanem egy régi-régi csavart labdafajta, amit egy részeges, kisligás baseball-dobójátékos talált fel százkilenc éve.
Március végén járt le a Pfizer Donald Trump által elrendelt exporttilalma, így a michigani gyártású vakcinákból a gyár már külföldre is szállíthat. Az első adagokat Mexikó rendelte meg, de valószínű, hogy a tragikus helyzetben lévő Indiának is jut majd belőlük. A gyár emellett ki tudja elégíteni az amerikai igényeket is.
A 2019-es Tesla Model S nagy sebességgel hajtott Houston közelében, amikor elvétett egy kanyart, letért az útról, és egy fának rohanva lángra lobbant. A szövetségi autópálya-biztonsági hatóság több Tesla-baleset ügyében vizsgálódik.
A brazil környezetvédelmi miniszter külföldről vár forrásokat az erdőirtások visszaszorítására. Ricardo Salles szerint ha összeadnának egymilliárd dollárt, akár 30-40 százalékkal is vissza lehetne szorítani az illegális fakitermelést.
A Science értesülései szerint az Egyesült Államok elnöke 180 milliárd dollárt irányoz elő kutatás-fejlesztésre és további 70 milliárd dollárt olyan területek finanszírozására, mint a járványok elleni küzdelem és a természettudományos alapkutatások.
A koronavírusnak folyamatosan kitett kaliforniai egészségügyi dolgozókat oltás közben és után rendszeresen tesztelték. Kiderült, hogy a Pfizer és a Moderna vakcinái a második adag után két héttel már csaknem teljes körűen védték őket attól, hogy elkapják a vírust. Az oltás tehát a való életben is bizonyított.
Mióta Kína tavaly betiltotta a vadállatokkal való kereskedést, majomhiánnyal küzdenek az amerikai kutatóközpontok. A kutatók szerint a makákók minden szempontból tökéletes alanyok a koronavírus elleni vakcinák tesztelésére, ráadásul a variánsok miatt egyre több kéne belőlük.
A Taktikai Ultrarövid Impulzusú Harci Lézer elnevezésű fegyverrendszer egymilliószor erősebb lehet bármilyen létező lézerfegyvernél, mivel a sci-fikben látottakhoz hasonlóan rövid impulzusokban bocsátaná ki a lézersugarakat.
Öten meghaltak, milliók maradtak áram nélkül a polar vortex nevű jelenség által okozott szokatlan hidegben. Texasban ilyenkor 20-24 fok szokott lenni, most -22 fokot is mértek.
Tavaly decemberben kezdte meg a működést a világ első holttestkomposztálója Seattle közelében. A piacra további cégek tervezik a beszállást, és a környezetbarát eljárást várhatóan további amerikai államok engedélyezik a közeljövőben.
A koronavírus-járvány miatt visszaesett a csipgyártók termelékenysége. A kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel; mindez az autógyártásban, a mobilkommunikációban és a szórakoztatóiparban is érezteti a hatását.
Jóval kisebb arányban jutnak hozzá a koronavírus elleni vakcinákhoz az amerikai feketék és latinók, mint a fehérek, pedig a számok azt mutatják, hogy a COVID-19 nagyobb mértékben pusztít a színes közösségekben.
Egy titokzatos feltaláló olyan kísérleteken dolgozott a haditengerészetnek, amelyek során a fizika törvényeit meghazudtoló eszközök fejlesztésén dolgozott – többek között olyan téridő-módosító fegyveren, amihez képest egy hidrogénbomba egy petárdához hasonlított volna.
Az orvosok, a nővérek és az egészségügyi szolgáltatók legnagyobb bosszúságára a világ számos kórházában még mindig a máshol több évtizede kidobott faxok uralkodnak –olyannyira, hogy néhány éve a Google kénytelen-kelletlen bevezetett egy felhőszolgáltatást a faxon érkező egészségügyi információk kezelésére. Az elavult technológia a járvány elleni védekezést is nagyban nehezíti.
A Pentagon és a hírszerzési ügynökségek fél évet kaptak arra, hogy közzétegyék a lakosságot és a hadsereget potenciálisan fenyegető azonosítatlan tárgyakról szerzett információkat. A kitételt a covid-mentőcsomag 5600 oldalas dokumentumában rejtették el.
Több százezer beoltottból eddig mintegy nyolc embernél váltott ki allergiás reakciót a koronavírus elleni vakcina Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban. A Pfizer/BioNTech és a Moderna hírvivő RNS-alapú oltóanyagainak egyik összetevője, a polietilén-glikol lehet a ludas.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy az USA kubai nagykövetségén tapasztalt rejtélyes tüneteket mikrohullámú támadás okozta. Bár a technológiát ma számos ország alkalmazza radarokban és elhárító fegyverekben, egy kis kreativitással emberek ellen is fordítható.
Az amerikai gyógyszerészeti hatóság kiváló értékelést adott a Moderna koronavírus-oltásának, amit pénteken már engedélyezhetnek is az Egyesült Államokban. A 65 évnél idősebbek körében 86,4 százalékban bizonyult hatékonynak a vakcina.
Sajtóértesülések szerint a kereskedelmi és a pénzügyminisztériumot is érintő kibertámadások mögött az oroszországi Külföldi Hírszerző Szolgálat áll.
A légierő mostanában sokat kísérletezik a géppel. A hiperszonikus fegyvereken túl lopakodó cirkálórakétákat is indíthat, a megnövelt fegyverhordozó kapacitás meg a hidegháború korszakát idézi.
Új irány, fordulat, visszatérés a normalitáshoz – ezekkel a szavakkal jellemezte Bart István, a Klímastratégia 2050 Intézet alapító igazgatója, Fehér Zoltán politológus-amerikanista és Szabo John, a CEU Környezeti Tudományok és Politika Tanszékének PhD-jelöltje a Qubit és az Energiaklub közös rendezvényén, az Energiahajón, hogy mit jelenthet a világnak Joe Biden beiktatása az energia- és klímapolitika terén.
Véget ért az amerikai hadsereg áttörő kutatása, sikerült elkülöníteni és lefordítani az agy mozgást szabályozó jeleit. Az eredmény nagy távlatokat nyit a harctéri kommunikációban.
A nemzetközi tudományos közösség megkönnyebbült, hogy nem Donald Trumpot választották az USA következő elnökévé. Joe Bidentől azt várják, hogy visszaadja a tudomány rangját, sebesen visszatereli az USA-t a zöld útra, és újra csatlakozik a párizsi klímaegyezményhez. Csakhogy a leendő elnök programját számos politikai tényező bénítja.
Elég tanult vagy hozzá, hogy megértsd a republikánus Donald Trump beszédét? Valószínűleg igen, de ahhoz még kisebb felkészültség kell, hogy felfogd demokrata ellenfele, Joe Biden üzeneteit. Egy átfogó nyelvi elemzésből kiderült: a vizsgált populista vezetők rendre bonyolultabb nyelvi eszközökkel bombázzák híveiket, mint a mainstreamhez tartozó riválisaik.
A rendszer fejlesztői jelszavas védelem nélküli szerveren tárolták az adatokat. A sebezhetőség legalább április óta fennállt. Az ügyvédek és az elítéltek közti beszélgetések is hozzáférhetővé váltak, pedig ezek a törvényi szabályozás szerint bizalmas információk.
Kim Dzsongun kollégájával együtt arra figyelmezteti az amerikai választókat, hogy az ő beavatkozásuk nélkül is felszámolják a saját demokráciájukat. Három nagy tévécsatorna az utolsó pillanatban elállt a sugárzástól.
Az amerikai elnök múlt héten bejelentette, hogy áprilisban minden amerikait be tudnak majd oltani az új koronavírus ellen fejlesztett vakcinával. Az infektológusok szerint nem ennyire egyszerű a helyzet, de a szavazók többsége sem bízik az elnök szavában, csak 9 százalékuk hiszi el, amit mond.
A neves tudományos lap szerint Donald Trump a tudományos tények elutasításával egészségügyi, környezetvédelmi és akadémiai válságba taszította az országot, ezért a hagyományokat felrúgva Joe Biden mellett teszi le a voksát a Scientific American.
A CDC vizsgálatában a koronavírus-fertőzöttek és a negatív kontrollcsoport tagjai hasonló elfoglaltságokban vettek részt. Egyetlen markáns különbség adódott: hogy jártak-e étteremben, kocsmában, vagy sem.
A védelmi minisztérium kutatási részlege nem azért finanszíroz AI-kutatásokat, hogy leváltsa a pilótákat, hanem hogy megkönnyítse a dolgukat. És persze Kínával is muszáj lépést tartani.
Miután Oroszországban és Kínában is felgyorsult a koronavírus-vakcinák engedélyezése, Donald Trump az amerikai szabályozókat is sürgeti, hogy még a novemberi elnökválasztás előtt be tudja oltani a népet. Anthony Fauci járványguru szerint ez kockázatos, miközben felesleges felhajtás nélkül is lehet még idén vakcina.
A terv veszélyezteti a környék törékeny ökoszisztémáját, Oroszországgal is feszültségeket okozhat, és még az sem biztos, hogy olyan nyereséggel lehet olajat termelni a kiszemelt területeken, mint amire a norvégok számítanak.
Egyre fogy a levegő a kémkedéssel és adatokkal való visszaéléssel vádolt kínai mobilalkalmazás körül, a jelek szerint a júniusban kinevezett Kevin Mayernek túl sok volt a konfliktus, vagy vállalhatatlan lett a cég.
Hirosimában nagyszabású rendezvénysorozatot terveztek az 1945. augusztus 6-i atomtámadás 75. évfordulójára, ami sok túlélő számára az utolsó nagy ünnepség lehetett volna, ám a koronavírus közbeszólt. A példátlan háborús csapás megítélése a mai napig vitatott, a világpolitikai helyzet pedig nem igazán kedvez az évforduló fő üzenetének: a békének.