A világ harmadik leggazdagabb embere, az omahai látnoknak is becézett Warren Buffett minden évben levelet ír cége, a Berkshire Hathaway részvényeseinek, és az írást mindig nagy várakozás övezi.

A médiától a vendéglátáson át a textiliparig számos szektorban tevékenykedő vállalat elnök-vezérigazgatója idén arról számolt be, hogy a Berkshire Hathaway számára 2017 nem volt éppen átlagos év, a multinacionális cég az előző időszakhoz képest kiemelkedő összeggel, 65,3 milliárd dollárral növelte értékét. Mint a levélből kiderült, ez nem a Berkshire Hathaway érdeme: a republikánusok által eszközölt adóreform nélkül a növekedés csak 36 milliárdra rúgott volna. A Donald Trump elnök által decemberben aláírt rendelkezésnek köszönhetően azonban további 29 milliárdot könyvelhettek el.

A 87 éves Buffett korábban visszafogottan nyilatkozott az adóváltozásról: januárban azt mondta, hogy mint a Berkshire Hathaway befektetőinek képviselője, támogatná a törvénymódosítást, de a személyes meggyőződése nem egyezik a republikánusok által törvényszövegbe ágyazott elvekkel. Buffett korábban többször kiállt a gazdagabbak nagyobb mértékű adóztatása mellett, illetve amellett, hogy Washingtonnak szükségtelen adókedvezményekkel keresni a hipergazdagok kedvét. „Többeket jól ismerek a leggazdagabbak közül, és nagy részük igen rendes ember. Szeretik Amerikát és hálásak a lehetőségekért, amit ettől az országtól kaptak. Legtöbbjük nem bánná, ha több adót kellene fizetnie, különösen amikor polgártársai szenvednek” – írta.

Éves beszámolójában Buffett arról is szót ejtett, hogy amikor nem várt piaci fordulat következik be, ő az irodalomban keres megoldást. A legjobb sugallatokat saját bevallása szerint a 19. században és a 20. században élt brit író, Rudyard Kipling soraiból kapja.

Az idei levél nem sokkal az után jött ki, hogy az amerikai tőzsdéken komolyabb visszaesés jelentkezett, az omahai orákulum meglátása – miszerint időnként elkerülhetetlen a piaci összeomlás – talán megnyugtatóan hatott. Buffett négy esetet sorolt fel 1973 óta, amikor ő maga is átvészelt egy-egy krízist, majd így fogalmazott: „talán nyugtalanítóan hatnak az ijesztő címek és a túlfűtött kommentárok, és a nyugtalan elme nem hoz jó döntéseket”.

Buffett ezeket a sorokat emelte ki Kipling Ha című verséből: „Ha nem veszted fejed, mikor zavar van (...), ha várni tudsz, és várni sose fáradsz (...) gondolkodol, s becsülöd a valót (...) ha kétkednek benned, s bízol magadban, (...) tiéd a Föld és minden, ami rajta (...)”.

A teljes Kipling-vers így hangzik Kosztolányi Dezső fordításában:

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlöltségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,

ha álmodol – s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol – s becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s úgy nézed őket, mint két rongy csalót
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van, összetörve,
silány anyagból építsék azok,

ha mind amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz,
és szíved is, mely nem hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: „Kitartani”,

ha szólsz a néphez s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked, s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és – ami több – ember leszel, fiam.