A gazdag nők élnek a legtovább, a szegény férfiak halnak meg a legkorábban. De valóban azért szavaznak jobbra az idősebb korosztályok, mert a generációjuk szegényei, a potenciális baloldali szavazók, már nincsenek is életben?
Járulékokat és fogyasztási adókat nagyon nehéz úgy kivetni, hogy azokat jóval kisebb arányban fizessék a szegények, az árva gyerekektől a kisnyugdíjasokig.
Döbbenetes mennyiségű profitot kennek szét a nagyvállalatok a világban, hogy elkerüljék az adókat. Miért tévút ezen felhúzni magunkat?
Hogyan működnek az iskolai felvételi rendszerek? Mikor érdemes őszintének lenni, szabad-e hazudni, hogyan játszanak a kifinomult játékosok, mennyit számít az irigység, és melyik iskolák működnek a leghatékonyabban? Idén a nepáli származású amerikai közgazdász kapta a legjobb fiatalnak járó Clark-érmet.
Miért borzasztó rossz ötlet a kriptovaluták törvényszerű, befolyásolhatatlan kínálata?
Ahol van még munka, ott nem sok az állás, az viszont jól fizet. Csak éppen nem bért és fizetést, hanem tőkejövedelmet. De mi köze mindehhez Lord Káldor Miklósnak?
Mivel a hátrányos helyzetbe születettek jóval kevesebb szabadalmat jegyeznek, mint amit a tehetségük indokolna, az ő felzárkóztatásukkal sokkal több újítás és áttörés születne. Ha így haladunk, csak 118 év múlva lesz ugyanannyi női feltaláló, mint férfi – hogyan lehetne ezt a folyamatot gyorsítani?
Magyarországon az állam költi el a nemzeti összjövedelem felét, így átlagosan a jövedelme felét mindenki leadózza. De ki legyen az átlag alatt, és ki legyen felette?
Az elmúlt harmincöt évben az USA szegényebb felének alig nőtt a jövedelme, és a jómódúbb felének is alapvetően csak a leggazdagabbak tőkejövedelme miatt— ezt találta adóhivatali adatokat átfésülve és kiegészítve három francia közgazdász, Thomas Piketty, Emmanuel Saez és Gabriel Zucman.