Az irodákban, osztálytermekben vagy üzlethelyiségekben felgyülemlő szén-dioxid mennyisége szoros összefüggésben van a kilélegzett és még nem cserélt levegő mennyiségével. Mivel a koronavírus alapvetően aeroszolokkal terjed, a szén-dioxid mennyiségét mérő eszközökkel a levegő biztonsága is figyelemmel követhető.
A többlethalálozás 1471 körül alakult egymillió lakosonként 2020 márciusa és 2021 februárja között.
A Google és a Facebook mobilitási adatai szerint nem az ünnepek idején mozogtunk többet, hanem az ünnepvárási időszakban – akárcsak karácsonykor. A mobilitás egyre csak nőtt húsvét előtt, csak nagypéntektől fogva lassult az ország a két héttel azelőtti szintre.
A techcégek mobilitási adatai azt mutatják, hogy a múlt heti munkanapokon sem volt kevesebb a mozgás Magyarországon, mint egy héttel korábban.
A mobiladatok szerint a harmadik hullámban először maradtak többen otthon az elmúlt héten, mint az azelőttin, és valamelyest csökkent a munkahelyi látogatások és a bevásárlások száma is. A mostani lezárás ennek ellenére a karácsonyinak csak az egynegyedével ér fel.
A mobilcégek adatai szerint tovább nőtt az élelmiszerboltok, patikák és vendéglátóhelyek forgalma az egy héttel korábbihoz képest.
Bár csütörtökön rekordot döntött a lélegeztetőgépen lévő betegek száma, a többiek még jóval többet mozogtak, mint a járvány egy évének legtöbb napján.
A techcégek mobilitási adatain az látszik, hogy a múlt héten Magyarországon enyhén, de még csökkent is a lakóhelyen és nőtt a munkahelyen töltött idő. Élelmiszerboltba és patikába is többet járunk, mint egy hónapja, amit még a tavaszias időjárás sem indokol.
Mennyivel több időt tölthetünk szeretteink vagy munkatársaink társaságában, ha maszkban beszélgetünk? A különbség százszoros is lehet, derül ki az MIT kutatóinak kalkulátorából, aminek most itt a magyarul beszélő verziója.
A techcégek mobilitási adataiban nem látszik olyan változás januárban tavaly decemberhez képest, ami megmagyarázná a járvány belobbanását.
A Facebook által gyűjtött mobilos adatokból kitűnik, hogy a járvány kezdete óta Budapesten mindvégig kevesebbet mozogtak a felhasználók: a mai napig is legfeljebb annyit, mint a sötét, hideg februárban.
A Facebook-ismeretségek statisztikáiból kiderül, hogy minden magyar megye lakóinak több nagyságrenddel élénkebb a kapcsolatuk más magyar megyékkel és a határon túl élő magyarokkal, mint egyéb régiókkal. A nyitott nyugati társadalmakkal közeli kapcsolatban állunk, de más kontinensekkel, kultúrkörökkel sokkal lazább a kapcsolatunk.
Az oxfordi Our World in Data projekt naprakész, okos ábrákon mutatja be az aktuális járványhelyzetet. Ami épp nem javul, sőt.
Bár az egyes államok sokszor lassan hozzák nyilvánosságra, vagy egyenesen titkolják, hogy mekkora gazdasági visszaeséshez vezetett eddig a válság, és mi jöhet még, a magáncégek által közölt, valós időben követhető adatokból látványosan kirajzolódik a csökkenés mértéke.
Így. Talán épp ebből az ábrából érthető meg leglátványosabban az az életbevágóan fontos járványdinamikai tény, hogy a koronavírus nagyon hasonlóan fertőz a legtöbb országban.
Amerikai társadalomtudósok azt vizsgálták, hogy többen maradnának-e a tanárok, ha a mostaninál kicsivel több támogatást kapnának a pályakezdéshez, akárcsak hitelre is, nem örökbe. Kísérletet végzetek 7300 tanárjelölt körében, és három éven át követték a történteket.
Egyre többet látunk egymás családfájából, és 10-15 éven belül akár a genetikai alapú „Facebook” kora is eljöhet. Addig is összegyűjtöttük az összes eddigi amerikai elnök összes nagyszülőjének származását.
A gazdag nők élnek a legtovább, a szegény férfiak halnak meg a legkorábban. De valóban azért szavaznak jobbra az idősebb korosztályok, mert a generációjuk szegényei, a potenciális baloldali szavazók, már nincsenek is életben?
Járulékokat és fogyasztási adókat nagyon nehéz úgy kivetni, hogy azokat jóval kisebb arányban fizessék a szegények, az árva gyerekektől a kisnyugdíjasokig.
Döbbenetes mennyiségű profitot kennek szét a nagyvállalatok a világban, hogy elkerüljék az adókat. Miért tévút ezen felhúzni magunkat?
Hogyan működnek az iskolai felvételi rendszerek? Mikor érdemes őszintének lenni, szabad-e hazudni, hogyan játszanak a kifinomult játékosok, mennyit számít az irigység, és melyik iskolák működnek a leghatékonyabban? Idén a nepáli származású amerikai közgazdász kapta a legjobb fiatalnak járó Clark-érmet.
Miért borzasztó rossz ötlet a kriptovaluták törvényszerű, befolyásolhatatlan kínálata?
Ahol van még munka, ott nem sok az állás, az viszont jól fizet. Csak éppen nem bért és fizetést, hanem tőkejövedelmet. De mi köze mindehhez Lord Káldor Miklósnak?
Mivel a hátrányos helyzetbe születettek jóval kevesebb szabadalmat jegyeznek, mint amit a tehetségük indokolna, az ő felzárkóztatásukkal sokkal több újítás és áttörés születne. Ha így haladunk, csak 118 év múlva lesz ugyanannyi női feltaláló, mint férfi – hogyan lehetne ezt a folyamatot gyorsítani?
Magyarországon az állam költi el a nemzeti összjövedelem felét, így átlagosan a jövedelme felét mindenki leadózza. De ki legyen az átlag alatt, és ki legyen felette?
Az elmúlt harmincöt évben az USA szegényebb felének alig nőtt a jövedelme, és a jómódúbb felének is alapvetően csak a leggazdagabbak tőkejövedelme miatt— ezt találta adóhivatali adatokat átfésülve és kiegészítve három francia közgazdász, Thomas Piketty, Emmanuel Saez és Gabriel Zucman.