Ilyen is lehet az élményközpontú oktatás: tanórai ismeretek és önbizalomépítő terápia a porondon

Hogyan alakul ki az egyensúlyérzékelés? Mi játszódik le a szervezetben a magasdrót-produkció közben? Hogyan alkalmazza a fizika törvényeit a cirkuszművészet? Milyen szerepe van a súrlódásnak, a centrifugális és a centripetális erőnek az akrobatikában? Hogy kerülnek a háziállatok a manézsba? Ilyen kérdésekre is választ kaphat a publikum a Fővárosi Nagycirkusz kísérleti jeleggel 2016 őszén elindított rendhagyó tanórasorozatán

A Qubit a helyszínen arra a kérdésre kapta meg a választ, hogy vajon tényleg lábujjhegyen állnak-e a lovak. A Testnevelési Egyetem lovaskultúra-oktatói szakirányával közös cirkuszórán egyebek mellett az is kiderült, hogy a kívülről egységesnek tűnő pata bonyolult szerkezet. A házi ló (Equus caballus) olyan páratlanujjú patás állat, amelynek csak a középső, harmadik ujja fejlődött ki, annak az ujjhegyén áll. Továbbá hogy a csontok, porcok és inak alkotta bonyolult rendszerű patát a rugalmas, de zárt szarutok védi. Valamint, hogy a pata – autós hasonlattal – futómű gumiabroncsostul, lengéscsillapítóstul, egyszersmind érzékeny tapintószerv is. 

A szemléltetést egy magasan képzett, a fríz fajtához tartozó cirkuszművész szolgáltatta. A lépés-ügetés-vágta jármódhármasát precíz fegyelmezettséggel abszolváló – így az alapvető mozgásképleteket is illusztráló – állat fellépése után a publikum megismerte a lovak evolúciójának és hadtörténetének fő vonalait, és érzékszervi ízelítőt kapott az alaptakarmányokból is. 

Lovas óra lóval és poronddalFotó: Fővárosi Nagycirkusz

Hasonlóképp működik a Lúdas Matyi a cirkuszban című produkcióhoz igazított irodalomóra is, amikor a nézőtéren maradó iskolai osztályok Fazekas Mihály kétszáz éves elbeszélő költeményének irodalomtörténeti vonatkozásai mellett az előadásban fellépő háziállatok (kecskék, baromfiak) természetrajzával is megismerkednek. Vagy amikor a rendhagyó fizikaórákon az akrobatacsoport illusztrálja a lendület, a perdület vagy a mozgási energia lényegét. 

Kecskeélmény a manézs szélénFotó: Fővárosi Nagycirkusz

Élmények és társadalmi érzékenység a porondon

A porondon zajló események tudományos magyarázatai a nézőtéren ücsörgő – időről időre porondra hívott és ott közös játékra invitált – korosztályok ismereti szintjéhez igazodnak. Az attrakciók fontosabbak a leadandó tananyag információmennyiségénél. A cirkuszpedagógia ezen ága a cirkusz fizikai tevékenységként megnyilvánuló művészetét ötvözi az oktatási tartalmakkal. Ez a szemléltetés a hagyományos oktatással ellentétben mindenekelőtt a mulatságról szól. 

Az önmagát a szociális előnévvel megkülönböztető másik irányzat a cirkuszművészetet – zsonglőrmutatványok és akrobatakunsztok tanításával, produkciók létrehozásával – a bárminemű okból hátrányos helyzetű gyerekek segítésére veti be az önkifejezés hathatós támogatásával. 

Iskolai egyensúlylecke HaitinFotó: THONY BELIZAIRE/AFP

A porondműfajokat ebben a megközelítésben mozgás- és figyelemfejlesztésre, önbizalom növelésre is használják, a gyakorlásokkal motiválják a gyerekeket, mindeközben a közösségi létezéshez szükséges készségeiket is csiszolják. Nem csoda, hogy a cirkuszi foglalkozások Nyugat- és Dél-Európában, Észak- és Latin-Amerikában évtizedek óta részei a pedagógiai praxisnak

A traumatizált gyerekek kezelésétől a tanulási zavarok leküzdésén át az integráció zökkenőmentesebbé tételéig számtalan területen hatékonynak bizonyuló metódus magyarországi úttörői a Magyar Zsonglőr Egyesület és az Artemisszió Alapítvány, valamint a Simorág TánCirkusz

Szíriai zsonglőrtanulók TörökországbanFotó: BULENT KILIC/AFP

A cirkuszi diszciplínák gyakorlásának hatásait több szempontból szokta vizsgálni a nemzetközi és a hazai szakirodalom – állítja Szabó Márton, antropológus zsonglőr a témáról szóló tanulmányában. A világhírű amerikai bohóc-tanár, Reg Bolton a szociális cirkuszt olyan pedagógiai eszköznek tartotta, amely a társadalomba való beilleszkedést és a felnőtté válást teheti zökkenőmentesebbé. 

A másik megközelítés a cirkuszi gyakorlás terápiás, fejlesztő hatására koncentrál, míg a harmadik, leginkább a latin-amerikai cirkuszosok által művelt irányzat a társadalmi egyenlőtlenségek lebontását vagy újratermelődésének megakadályozását tűzi ki célként, mondván, a szociális cirkusz ennek megváltoztatására teszi képessé az egyéneket.

Mostantól Trump klímaszkeptikus jelöltje vezeti az amerikai űrhivatalt. Jön a politikus NASA?

Jim Bridenstine a véresszájú republikánusok közé tartozott, mármint addig, amíg hírbe nem hozták a NASA-pozícióval. A homoszexualitást erkölcstelennek tartja, a klímaváltozásban játszott emberi szerepet vitatja, és a végletekig hű Donald Trumphoz, akinek a kormánya továbbra is leépítené a klímakutatást a NASA-n belül. Az amerikai űrhivatal hagyományosan politikamentes szervezet, mégis van miért örülni Bridenstine kinevezésének.