300 év után kiderült, hogyan halt meg a világhírű oxfordi dodó: nemes egyszerűséggel fejbe lőtték

A fénykorában úgy 1 méter magas, 10-17 kilós dodó, a Föld történetének egyik legkülönlegesebb madara évszázadokkal ezelőtt Mauritiuson és Madagaszkáron volt őshonos: először holland tengerészek bukkantak rá még a 16. század végén, de az utolsó élő példányt alig több mint fél évszázaddal később, 1662-ben látták belőle, és becslések szerint a 17. század végére teljesen kihalt szegény.  

Forrás: Wikipedia Commons

A repülésre képtelen madárfaj (Raphus cucullatus, legközelebbi élő rokona az indiai nikobár-szigeteki sörényes galamb) kipusztulásának magyarázatára  az elmúlt évszázadokban számos elmélet született, köztük olyanok, amelyek hirtelen áradással vagy az ember által Mauritiusra becipelt disznók, makákók és patkányok garázdálkodásával magyarázzák a dodó kihalását. Abban ugyanakkor nagyjából konszenzusra jutottak a tudósok, hogy az embernek valószínűleg sok köze volt ahhoz, hogy a madár végleg eltűnt a Föld színéről.

Három éven át vizsgálták

Néhány dodómaradványt az elmúlt századokban Európába szállítottak, őriznek például egy dodókoponyát Koppenhágában, egy állkapcsot és néhány lábcsontot Prágában, és a British Museumnak is volt egy dodólába, de annak sajnos valahogy nyoma veszett. 

A dodómaradványok közül a leghíresebbet, ami még a 17. században került Angliába,  az oxfordi természettudományi múzeumban őrzik lakat alatt – ez egy összeszáradt fejből és lábból áll, és attól fontos, hogy ez az egyetlen olyan maradvány, amely nemcsak csontot, hanem puha szövetet is tartalmaz, ami reményt ad arra, hogy egyszer talán a madár DNS-ét is sikerül kinyerni belőle.

Az Oxfordban őrzött dodófej, a vizsgálat tárgyaFotó: University of Warwick

Ennek a dodókoponyának esett neki Paul Smith, az Oxfordi Egyetem, és Mark Williams, a Warwicki Egyetem professzora, akik az utóbbi intézmény hipermodern CT-szkennerét és speciális 3D szoftvereit bevetve hároméves áldozatos munkával kiderítették: az oxfordi dodó úgy halt meg, hogy hátulról fejbe lőtték, méghozzá vadászpuskával, illetve az abból kilőtt, a 17. században használatos ólomgolyóval. 

A digitális reprodukciós technikával, amely egyébként eddig több mint hatvan rendőrségi ügyben szolgáltatott perdöntő bizonyítékokat, a madár 3D modelljét is sikerült elkészíteni, mint ahogy az is kiderült, hogy a lövedék nem hatolt át az állat kifejezetten vastag koponyáján.

„Amikor először engedélyt kértünk rá, hogy beszkenneljük, a dodót, azt reméltük, hogy tanulmányozzuk testfelépítését és új megvilágításba helyezzük, hogyan élt. A legvadabb álmainkban sem gondoltuk volna, hogy ezt találjuk” – mondta Williams professzor a felfedezésről, ami újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az embernek még annál is több köze van a dodó kipusztulásához, mint ahogy azt eddigi legvadabb álmaiban gondolta volna.