Hatalmas magyar siker: a női képviselők arányát tekintve megelőztük Burkina Fasót, Mianmart és Naurut is

Másfél százalékpontot javult az előző ciklushoz képest a női képviselők aránya a magyar parlamentben. 2014-ben még 199-ből csak 20 képviselő volt nő. Ezen sikerült három további női képviselővel szépíteni. A magyar parlamentben most 23 nő ül, az aktív képviselők névsorában ők érdemeltek ki helyet az április 8-i országgyűlési választásokon:

  1. Bangóné Borbély Ildikó
  2. Bartos Mónika
  3. Bősz Anett
  4. Csöbör Katalin
  5. Czunyiné Dr. Bertalan Judit
  6. Demeter Márta
  7. Dunai Mónika
  8. Dúró Dóra
  9. Dr. Gurmai Zita
  10. Hegedűs Lorántné
  11. Juhász Hajnalka
  12. Dr. Kállai Mária
  13. Kunhalmi Ágnes
  14. Mátrai Márta
  15. Dr. Molnár Ágnes
  16. Novák Katalin
  17. Schmuck Erzsébet
  18. Dr. Selmeczi Gabriella
  19. Szabó Timea
  20. Dr. Szabó Tünde
  21. Dr. Szél Bernadett
  22. Dr. Vadai Ágnes
  23. Dr. Varga-Damm Andrea 

Ezzel a nők aránya az országgyűlésben 11,6 százalékos. A magyar országgyűlés a világranglistán így 10 egész helyet javított: most holtversenyben áll Mauritiusszal a 148. helyen.  (A listát az április 8-i választások óta nem frissítették, így az az elmúlt négy év magyar küzdelmének a nemek arányára gyakorolt jótékony hatásait még nem tükrözi.)

A lista eleje: 

Nők a világ országgyűléseibenForrás: archive.ipu.org

És a sereghajtók:

Magyarország a 10,1 százalékos nőaránnyal eddig a világranglista 148. helyén állt, a 23 női képviselő azt jelenti, hogy a 11,6 százalékos aránnyal magabiztosan előzi Elefántcsontpartot, gambiát és Kongót is.Forrás: archive.ipu.org

Többen próbálták már feltárni annak okait, miért ilyen alacsony a nők aránya a képviselők soraiban Magyarországon (az előző Orbán-kormányban például egyetlen nő sem volt, a mostaniba egy várható, Bártfai-Mager Andrea). A kormányfő maga biztosította a választópolgárokat arról, hogy mindez a nők védelmében történik. Mint mondta, a magyar politika alapvetően a folyamatos karaktergyilkosságra épül és a brutális helyzeteket „a nők nem bírják”, oltalmazni kell őket. 

Miért jó a nő a törvényhozásban?

Egyes kutatások szerint azokban az államokban, ahol aktívan támogatják a nők politikai szerepvállalását, a családok egységesen jobban járnak, mint ott, ahol a nők a magyar típusú oltalmazásban részesülnek. A női politikusok számával egyenes arányban nő a jóléti kiadásokra szánt büdzsé: nemcsak egészségügyre és oktatásra költenek többet, hanem a klasszikus családtámogatási formákra is. Egyes tanulmányokból az is kiderül, hogy a női politikusok kevésbé korruptak, mint a férfiak. Az pedig már nemigen meglepő, hogy egyenes arányú az összefüggés a női képviselők aránya és a nők társadalmon belüli általános helyzete között. 

Mindezek fontos szerepet játszhattak abban, hogy Németországban, Norvégiában és Svédországban például önkéntes kvótát vezettek be a női politikusok támogatása érdekében. Ezekben az országokban a női képviselők aránya pillanatnyilag sorrendben és kerekítve 31, 41 és 44 százalék.