Sehol sincs már az ötöslottó, kaparós sorsjegyekre költenek hihetetlen összeget a magyarok

A tavalyi 12,5 milliárd forint után 2018-ban 13 milliárd forintnyi osztalékot fizethet a költségvetésbe a Szerencsejáték Zrt., ha elfogadják a tervezett összeget. A cég kedden megjelent éves beszámolójából az is kiderül, hogy a társaság forgalma 13 százalékkal nőtt, miközben az adózott eredmény 17,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A 2016-os 386,4 milliárd forintról tavaly 436,7 milliárdra nőtt a Szerencsejáték Zrt. árbevétele, emellett a cég az egyéb bevételekben is produkált egy egymilliárd forintos ugrást. Ezzel párhuzamosan a kiadások 418,5 milliárd forintot tettek ki, aminek legnagyobb szelete, 290 milliárd a nyereménykifizetésekből adódott. 

Így az üzemi tevékenység eredménye 19,4 milliárd forintos profit volt a 2016-os 17,1 milliárddal szemben. A cég adózott eredménye eközben 16 milliárdról 18,8 milliárdra emelkedett. Az eredmény felhasználásával kapcsolatban egyelőre nincs végleges döntés, a javaslat szerint 13 milliárd forintos osztalékot fizethetnek az államkasszába. Ezen felül a cég már tavaly év közben folyamatosan befizetett 32,7 milliárd forintnyi játékadót, ami szintén az államot gazdagította.

A Szerencsejáték Zrt. által kifizetett osztalék az előző évi eredmény után (milliárd forint)Illusztráció: Sportérték

Kaparós sorsjegy évi 90,1 milliárdért

Ezzel akár ki is pipálhatnánk az állami szerencsejátékcég éves eredményét, azonban jó pár érdekesség van még a beszámolóban. Azt például tudta, hogy közel 100 milliárd forint értékben veszünk évente kaparós sorsjegyeket? Vagy azt, hogy a klasszikus ötöslottót tavaly először már a dobogóról is letaszította az online sportfogadás? 

Aki nem követte a Szerencsejáték Zrt. éves eredményeit az utóbbi időben (márpedig a többség valószínűleg ilyen), annak a legnagyobb meglepetés az lehet, hogy a sportfogadás felfutása mellett továbbra is tartja magát a papíralapú kaparós sorsjegy, melyből 2017-ben több mint 90 milliárd forintos forgalma volt a cégnek. Vagyis minden magyarra majdnem tízezer forintnyi kaparás jutott. És ha azt hinnénk, hogy lassan leáldozhat ennek a játéktípusnak, akkor hozzátesszük, hogy tavaly több mint 16 százalékkal nőtt a sorsjegyek bevétele, ennél nagyobb növekedést pedig csak a TippmixPro és a Joker tudott produkálni.

A Szerencsejáték Zrt. árbevétele 2017-ben játékonként (milliárd forint)Illusztráció: Sportérték

Tavaly összesen 167,9 millió darab sorsjegyet adott el a lottócég kezdve a 200 forintos BlackJacktől a kétezer forintos karácsonyi termékekig (Nagykarácsony, Boldog karácsonyt!). Darabra a legtöbbet a BlackJackből vették az emberek, több mint 31 milliót, de jól fogyott a Buksza is (24,5 millió darab), mely ötször annyiba kerül. Éppen ezért a forgalmat tekintve utóbbi tarolt több mint 24 milliárddal.

Szerencsejátékok forgalmának változása 2017-ben (százalék)Illusztráció: Sportérték

Az online sportfogadás (TippmixPro) előretörésével egyébként 2017-ben valószínűleg a klasszikus ötöslottó indulása óta először fordult elő, hogy ez a játék már az első háromban sem volt a forgalmat tekintve. Ha a Tippmixet és a TippmixPrót egy játéknak vesszük, akkor pedig önmagában a sportfogadás már majdnem 200 milliárdot hozott a Szerencsejáték Zrt-nek. És mindezt úgy, hogy 2017-ben a fociban nem volt komoly világesemény, ami általában jelentős szezonalitást hoz ebben a játéktípusban. Vagyis nem lenne meglepő, ha 2018-ban az oroszországi világbajnokság alatt újabb rekordok dőlnének meg a magyar lottózókban is. A sportfogadás előretörésével egyébként látványosan visszaszorult a TOTÓ és a Góltotó, utóbbi bevétele már az 50 millió forintot sem érte el tavaly és a jelek szerint még van hova csökkennie. Mellettük szép lassan kifulladóban van a Luxor, és az Eurosjackpot sem tudta megismételni 2016-is sikerét, amit még az újdonság varázsa okozott.

Facebookon is követed a Qubitot? Lájkold be a Sportértéket is!