Rég nem látott izgalmakat hozott a hétvégén az NB1 záró fordulója, hiszen a szombati meccsek előtt a tizenkettőből még öt csapatnak volt matematikai esélye a kiesésre. Végül a Vasas és a Balmazújváros búcsúzott az első osztálytól.

Ezzel egy időben megjelent a klubok mögött álló gazdasági társaságok 2017-es pénzügyi beszámolója, ezzel itt a lehetőség, hogy összevessük a pályán elért eredményeket az anyagi erőforrásokkal. Először a 7-12. helyezetteket vesszük végig, majd a cikksorozat második részében jönnek az élcsapatok is.

A klubok költségvetését minden esetben ügy becsültük meg, hogy az árbevételt és az egyéb bevételeket összeadtuk, majd kivontuk ebből az adózott eredményt. Emellett ahol lehetett, igyekeztünk valamilyen apróságot, érdekességet kiemelni a klub gazdálkodásából.

12. Vasas FC (Vasas FC Kft.)

• Árbevétel: 984 millió forint.
  
• Egyéb bevétel: 107,2 millió forint.
  
• Adózott eredmény: -134,5 millió forint.
  
• Becsült költségvetés: 1225,7 millió forint.
  
• Pályán elért helyezés: 12.
  
• Pénzügyi helyezés: 9.
  
• Alul/felülteljesítés: -3.

Az angyalföldi klub helyzetét nehezítette, hogy stadionjának építése miatt az egész 2017/18-as szezonban Újpesten kellett a hazai mérkőzéseit játszani. A csapat, amely az előző szezon egyik meglepetése volt, talán ennek is köszönhette vesszőfutását.

Az NB1-ben megszokott módon a Vasasnál is a személyi jellegű kiadások vitték el a legtöbb pénzt, a klub azt is elárulta, hogy a játékosok bére 608,5 millió forintot tett ki. A klub honlapján jelenleg látható 23 fős kerettel számolva ez havi 2,2 milliós bruttó átlagfizetést jelenthetett.

11. Balmazújváros (Balmazújváros Sport Kft.)

• Árbevétel: 456,9 millió forint.
  
• Egyéb bevétel: 272,6 millió forint.
  
• Adózott eredmény: -1,8 millió forint.
  
• Becsült költségvetés: 731,3 millió forint.
  
• Pályán elért helyezés: 11.
  
• Pénzügyi helyesés: 12.
  
• Alul/felülteljesítés: +1.

A 2017-es év első felét még az NB2-ben töltötték, és talán a feljutásuk is meglepő volt olyan ambiciózus vetélytársak mellett, mint a Kisvárda vagy a Nyíregyháza. Ugyanakkor a Balmaz egyértelműen az NB1 legkisebb költségvetésével rendelkezett, ehhez képest Horváth Ferenc edző kisebbfajta csodát hajtott végre azzal, hogy egy hajszálon (egy gólon) múlt a bennmaradásuk.

A messze átlagon aluli büdzsé mellett 84,7 millió forintnyi kötelezettsége volt a klubnak az év végén, vagyis adósságai nem számottevőek, igaz, ebből 35,4 millió kifizetetlen munkabért jelentett.

Az egyértelmű, hogy a Vasas immár új stadionjával megcélozza majd a feljutást jövőre, de meglepő lenne, ha a Balmaz is versenyben lenne ilyen anyagi lehetőségekkel. Továbbra is ugrásra készen vár az NB2-ben a Nyíregyháza, a Békéscsaba vagy például a Győri ETO, akik a feljutásra fenik a fogukat.

10. DVTK (Diósgyőr Futball Club Kft)

• Árbevétel: 770,8 millió forint,
• Egyéb bevétel: 1756,3 millió forint,
• Adózott eredmény: 324,2 millió forint,
• Becsült költségvetés: 2202,9 millió forint,
• Pályán elért helyezés: 10.
• Pénzügyi helyezés: 4.
• Alul/felülteljesítés: -6.
  

Talán a szezon csalódása volt a Diósgyőr, mely csak az utolsó pillanatban biztosította be NB1-es tagságát. Viszont így a következő szezontól is elsőosztályú meccsek lesznek majd Miskolcon a most átadott új stadionban. A magyar szinten kiemelkedőnek mondható költségvetés mellett 1,1 milliárdos kötelezettségállománya is volt a cégnek. Részben emiatt a tulajdonosoknak tőkét is kellett emelniük összesen majdnem 520 millió forint értékben.

A klub bevételeinek érdekes tétele, hogy a miskolci önkormányzat 102,7 milliója mellett az Emberi Erőforrások Minisztériumától is érkezett 134,2 millió a kasszába. Emellett az egyéb bevételek között szerepel egy 427 millió forintos befizetés, ami a tagi kölcsön elengedését jelentette a tulajdonosok részéről. Vagyis a tőkeemeléssel együtt majdnem egymilliárdot kellett betolni a cégbe, hogy biztosítva legyen a működés. Ugyanitt szerepel az Elek Ákos eladásából befolyó 154 millió forint, ami csak azért érdekes információ, mert látható, hogy egy rutinos, sokszoros magyar válogatott játékost sem tudnak komolyabb összegért értékesíteni külföldre.

Ennél is érdekesebb, hogy a társaság 571 millió forintért eladta a DVTK brandet, a vevő „egy Svájcban bejegyzett cég” volt. Ez az összeg szintén az egyéb bevételeket növelte. A klub eddig nem verte nagydobra a márka értékesítését, az éves beszámolóban az szerepel, hogy korábban 561 millióra értékelték ezt. A vevő kilétéről többet nem árultak el, de nem lenne meglepő, ha a klub jelenlegi tulajdonosi köréhez állna közel a cég, hiszen nem túl valószínű, hogy egy kiesőjelölt magyar csapat brandje bármilyen nemzetközi befektető figyelmét felkeltette volna.

Vannak még érdekességek a DVTK beszámolójában, úgy fogalmaznak például, hogy „a gazdálkodásban a jövőben jelentős árbevétel-növelő és/vagy költségcsökkentő lépések szükségesek, hogy a konszolidálódott tőkehelyzetet legalább fenntartsa a vállalkozás”. Vagyis elismerik, hogy a jelenlegi helyzet nem fenntartható. Ennek egyik oka, hogy a jegybevétel jelentősen visszaesett azáltal, hogy nem játszhattak saját stadionjukban, így jelentősen csökkenteni kellett a jegyárakat.

A most átadott új stadionban viszont a menedzsment szerint reálisan meccsenként 10 milliós bevétellel lehet tervezni, ami éves szinten akár 100 milliós extra bevételt jelenthet. Kiemelik még, hogy a gyengébb bajnoki szereplés miatt 2016-ban rutinosabb, erősebb játékosokat vettek, akik azonban nagyobb bérigénnyel álltak elő, így a bérköltség jelentősen emelkedett. Emellett a beszámolóban szerepel a magyar foci egyik tételmondata: „előrehaladott tárgyalások folynak egy új főszponzorjelölttel”. Sokszor hallottuk már ezt, de eddig kevés klubnál sikerült valóban komoly szponzort bevonni piaci alapon

9. Mezőkövesd (Mezőkövesd Zsóry FC Kft.)

• Árbevétel: 845,5 millió forint.
  
• Egyéb bevétel: 266,8 millió forint.
  
• Adózott eredmény: 63,4 millió forint.
  
• Becsült költségvetés: 1048,9 millió forint.
  
• Pályán elért helyezés: 9.
  
• Pénzügyi helyesés: 11.
  
• Alul/felülteljesítés: +2.

Viszonylag simán maradt bent a Mezőkövesd, bár év közben voltak kiesési gondjaik. A klub gazdálkodásának érdekessége, hogy a jegybevétel alig 16 millió forint volt, ami kevesebb mint egymillió per meccs. Vagyis még a reálisnak mondható ezer forint körüli jegyár mellett sem érte el az átlagos fizető nézők száma meccsenként az ezret.

Az árbevétel több mint fele az MLSZ-től és az MHLL-től (a Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligától) érkezett támogatásként, ami nagyrészt az úgynevezett vagyoni értékű jogokból befolyó pénz visszaosztása lehetett. Emellett több mint 200 milliójuk volt hirdetésből, és majdnem 100 millióért adtak el játékost 2017-ben. Így összességében a második legkisebb költségvetéssel sikerült viszonylag simán bent maradni, bár a középmezőny alján nincsenek nagy anyagi különbségek.

8. Haladás (Szombathelyi Haladás Kft.)

• Árbevétel: 856,3 millió forint.
  
• Egyéb bevétel: 119,8 millió forint.
  
• Adózott eredmény: -306,9 millió forint.
  
• Becsült költségvetés: 1283 millió forint.
  
• Pályán elért helyezés: 8.
  
• Pénzügyi helyesés: 7.
  
• Alul/felülteljesítés: -1.

Szombathelyen is nemrég avattak új stadiont, a 2017-es év egy részében még Sopronig kellett mennie a Haladásnak hazai meccseket játszani, ennek köszönhető, hogy a jegybevétel a 20 millió forintot sem érte el egész évben, és jelentősen visszaesett 2016-hoz képest. A klub becsült költségvetése egyébként ennek is köszönhetően 12,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A legjelentősebb bevételt szintén a vagyoni értékű jogok hasznosítása jelentette, ebből 643,1 milliós bevétele volt a cégnek annak köszönhetően, hogy a Haladás az átlagnál több saját nevelésű fiatalt játszat, így jól állt az MLSZ premizálási versenyében. A beszámoló szerint a szombathelyi klubnál is több mint félmilliárd forintot vitt el tavaly a játékosok bérköltsége.

7. Paks (Paksi FC Kft.)

• Árbevétel: 596,4 millió forint.
  
• Egyéb bevétel: 533,7 millió forint.
  
• Adózott eredmény: 27,6 millió forint.
  
• Becsült költségvetés: 1102,5 millió forint.
  
• Pályán elért helyezés: 7.
  
• Pénzügyi helyesés: 10.
  
• Alul/felülteljesítés: +3.

Évről évre az egyik legkisebb költségvetésből csinálnak kisebb-nagyobb csodát Pakson, volt már dobogós helyezésük is, és idén sem volt komoly kiesési gondjuk. A bevétel tetemes része, 536,6 millió forint az MLSZ-től érkezett, emellett még 68,6 milliónyi egyéb bevételt is folyósított támogatásként a szövetség. Vagyis nem túlzás azt mondani, hogy a Mezőkövesd és a Haladás mellett a Paks is az MLSZ-nek és az anyagi ösztönzőknek köszönhette pénzügyi stabilitását 2017-ben. Emellett a tulajdonos is adott 287 millió forint működési támogatást, ami szintén kellett ahhoz, hogy ne legyen vesztesége a társaságnak.

Ahogy említettük, néhány napon belül jön az NB1 első felének hasonló áttekintése, majd készülünk még egy cikkel, melyben grafikonokon magyarázzuk el a magyar foci 2017-es gazdálkodásának lényegét. Kövessétek továbbra is a Sportértéket!

Facebookon is követed a QubitEt? Lájkold a Sportértéket is!