Nyereséges cégen adott túl George F. Hemingway, aki nemrég megvált a Budapest Honvéd focicsapatától. Persze az elmúlt években a magyar-amerikai üzletember valószínűleg inkább tömte a pénzt a csapatba, mint kivette belőle. De ha igazak a hírek a 3 milliárd forint feletti vételárról, nem járhatott nagyon rosszul.
Egy futballklub olyan brand, aminek értékét nagyban meghatározza, hogy épp mennyire megy a csapatnak a játék. A magyar csapatok teljesítménye láttán az is csoda, ha egy szezonban összesen száz mezt el tudnak adni.
Rossz híreink vannak a Vidi-drukkereknek. Ha nem ugrik meg drasztikusan a nézőszám, a klub veszteségesen bérelheti a vadonatúj stadiont, még a borsos jegyárak mellett is.
90 milió euró járt idén a kupa mellé a Real Madridnak – derült ki a nemrég közzétett UEFA-adatokból. Az EL-ben viszont akkor éri meg játszani igazán, ha a BL-ből huppansz oda.
Mi történik, ha rendelsz a neten egy 2XL-es focimezt az eredeti ár harmadáért? Pontosan az, amire számítottál. Ennek ellenére virágzik a biznisz, és egyes becslések szerint a hamisított mezek piaca már meghaladja az eredetiekét.
Pörög a mez- és a jegyeladás, drágulhatnak a szponzori szerződések, és óriási tartalék van Cristiano Ronaldo kiterjedt rajongótáborában. Lassan elhallgatnak az ellenzők, úgy tűnik, a Juventus megütötte a főnyereményt az igazolással.
Ha évről-évre azért gazdálkodhatnak több pénzből a magyar klubok, hogy az európai kupában sikeresebbek legyenek, akkor valami nagyon nem működik. A szűk régió sereghajtói vagyunk a megszerzett pénzek tekintetében.
A legjobban kereső játékosok, Lionel Messi és Cristiano Ronaldo nemcsak a labdarúgók, hanem az összes sportoló között is dobogósok a fizetési listán. Az oroszországi vébétől már mindketten elbúcsúztak.
Ha színvonalban még nem is, az oroszországi labdarúgó-világbajnokság technológiai szempontból már biztosan übereli a korábbi tornákat.
A győztes az aranyérem és a kupa mellé 10 milliárd forintot kap, de ha egy csapat még a csoportjából sem jut tovább, akkor is legalább 2,5 milliárddal lesz gazdagabb.
Az NB1 elitjében a Fradi és a Videoton anyagilag is elhúzott a mezőnytől, de hogy honnan származik a költségvetésük jókora része, nem tudni, mert milliárdokat hagynak felcímkézetlenül a beszámolóikban.
Míg a stadionépítés továbbra is pörög, a magyar klubok változó eredménnyel képesek anyagi lehetőségeiket sportsikerre váltani. Kinek ért meg Svájcban 571 milliót a DVTK brand, és mennyiért adtak el egy rutinos magyar játékost? Az NB1-ben szereplő klubok gazdálkodását vizsgáltuk.
A 2010-es összeg több mint tízszereséből gazdálkodhatott tavaly a Csányi Sándor vezette szövetség. Tavaly év végéig már közel 600 pályát adtak át, további 96 megépítését tervezik.
A befektetői csoport 25 milliárd dollárt kínált azért, hogy megszerezze a klubvilágbajnokság és egy egyelőre nem létező másik sorozat jogdíjait. Az eddig titkolt márciusi ajánlatról a New York Times derített ki részleteket.
A 30 legnagyobb bevételű labdarúgó klub közel 3000 milliárd forint bevételre tett szert tavaly. Még mindig a Manchester keres a legjobban, de a madridi klubok tudnak valamit, különösen az egyikük.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a sorra épülő magyarországi stadionokat piaci alapon nem lehet gazdaságosan üzemeltetni, így az állam költségvetési forrásokból kénytelen hozzájárulni a működésükhöz.
Minden évben csalódás a magyar bajnok szereplése? Nem, ha a pénzt is megszámoljuk, ez a realitás.
Különböző gazdasági mutatókon keresztül szemléltetjük az NB1-es klubok gazdálkodását: mennyiből működhet ma egy magyar első osztályú fociklub, honnan származnak ezek a bevételek, és mire mennek el. Ahogy azt majd látni fogjuk, a grafikonok arról is árulkodnak, mennyiben tekinthető piaci alapúnak a magyar foci működése.
Az MTK mellett talán a Ferencváros volt a 2016/17-es szezon legnagyobb csalódása, legalábbis a fradistáknak biztosan. Egyrészt az NB1 elvileg legmagasabb költségvetésével a dobogóra sem fért fel a magyar kirakatcsapat, másrészt a zöld-fehérek játéka is hagyott maga után kívánnivalót. Kellemes meglepetés volt viszont a Vasas és a Honvéd szereplése, hiszen papíron egyik csapat sem a dobogós helyekért kellett volna, hogy harcoljon.
A magyar NB1 csapatai átlagosan 3,5 millió eurót, vagyis nagyjából 1,1 milliárd forintot költöttek 2015-ben bérekre – derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég megjelent kiadványából. Ezzel a klubok teljes bevételének több mint 60%-a megy el erre a célra, de bármilyen meglepő, ez nem számít kirívóan magasnak Európában.