Algoritmussal maxolná ki a kávéfogyasztás jótékony hatásait az amerikai hadsereg
A feketét a legtöbben nem a megfelelő időpontban, nem a legnagyobb hatást szavatoló mennyiségben és nem igazán optimális időközönként veszik magukhoz – állítják az amerikai hadsereg orvoskutatói. Ezért aztán évek óta fejlesztgetnek egy kávébevitelt optimalizáló algoritmust, ami állítólag most már piacképes.
A hamarosan mobileszközökre telepíthető alkalmazástól kétféle eredményt remélnek: változatlan napi kávéfogyasztás mellett 65 százalékkal javulhat az éberség és a koncentrálóképesség. Ha viszont – a már addig is koffeinnel erősített – teljesítménnyel nem volt gond, az alkalmazás segít azonos eredményt a szokásos kávéadag harmadából elérni. Ezzel kecsegtet legalábbis az Amerikai Védelmi Minisztérium egyik biotechnológiai kutatólaboratóriumának vezetője, Jaques Reifman.
Az algoritmikus kávéadagolás alapja a felhasználók által vezetett digitális alvásnapló lenne. Az alkalmazás egy szimulációs modell segítségével megjósolja az alvásmegvonás lehetséges következményeit, valamint azt, hogy adott mennyiségű alvás mellett hogyan csökken az éberség. A program ezután – a maximálisan fogyasztható napi koffeinadag figyelembe vételével – kiszámolja, mennyi kávéra és milyen adagolásban van szükség a koncentrációs készség visszanyeréséhez.
Hányszor jöjjön a feketeleves?
A koffeinbevitel optimalizálása iránt korántsem újkeletű az amerikai hadsereg érdeklődése. Már az 1990-es évek óta próbálják kimaxolni a legkézenfekvőbb és nem mellesleg teljesen legális teljesítményfokozó hatását. Miután kísérletek segítségével sikerült számszerűsíteni, mennyivel növeli a kávé a koncentrációs készséget, a gyorsaságot és a pontosságot, az is kisült, hogy a laikusok rosszul isszák a kávét. Legtöbben ugyanis a felkelés utáni, esetleg napi kétszeri feketétől várják az egész napos éberséget. Egy-egy komolyabb alváshiányt pedig sokan a reggeli presszó duplázásával gondolják elérni.
Csakhogy a legjobb hatást nem az egyszeri mennyiség növelésével, hanem az egyenlőbb adagolással lehet elérni. Az alváshiányt öt-hat közepes adag, 80-100 milligrammnyi koffein ellensúlyozza a leghatékonyabban. Még jobb az élénkítőszert ételadalékként fogyasztani, ezért az amerikai hadseregben koffeinnel dúsított fehérjeszeletek, a kisétkűek kedvéért pedig koffeinnel felütött rágógumi rendszeresítésén gondolkodnak.
A helyes adagolást nehezíti, hogy a napi optimális koffeinbevitel egyénenként teljesen eltérő. Biztosnak legfeljebb annyi tűnik, hogy a legtöbb ember esetében 200 és 600 milligramm között változik. A személyre szabott adagoláshoz nemcsak az előző napi alvás mennyiségét kell tudni. Az optimális adag függ még attól, hogy a kávéfogyasztó általában mennyit iszik a feketéből, vagyis mennyire van ahhoz hozzászokva a szervezete, sőt, attól is, hogy dohányzik-e, vagy épp szed-e fogamzásgátlót.
Más, korántsem mellékes, ám a katonaorvosok által mégsem nagyon feszegetett kérdés, hogy a koffein legfeljebb csak ideig-óráig képes ellensúlyozni az alvásmegvonás kellemetlen velejáróit.
Tavalyelőtti kísérletükben az Amerikai Alvásgyógyászati Akadémia kutatói arra jutottak, hogy koffeinnel legfeljebb kétnapnyi alváshiányt lehet felülírni. Placebókontrollált kísérletükben a résztvevők öt napon át csak napi öt órát alhattak, és a kávéfogyasztás a harmadik naptól már nem javított a teljesítményükön. Persze nem kizárt, hogy rosszul itták a kávét. Ők ugyanis egy adag italban 200 milligramm koffeint kaptak, naponta kétszer.