Leállítják a gigantikus amerikai alkoholkutatást, mert kiderült, hogy italgyártók szponzorálták

Ősrégi kérdést igyekezett volna tisztázni egy nagyszabású amerikai állami kutatás az alkoholfogyasztással kapcsolatban: vajon napi egy koktél, pohár bor vagy egy sör tényleg segít-e megelőzni egyes szív- és érrendszeri problémákat?

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) 100 millió dollárral támogatta a kutatást, amely alkoholt nem fogyasztók adatait vetette össze azokéval, akik isznak.

A tíz évig tartó vizsgálatba a világ 16 pontjáról összesen 7800 résztvevőt vontak be. Az ötven évesnél idősebb alanyok egyik felét arra kérték, hogy ne igyon semmit, míg a többiek napi egy egység, ízlésüknek megfelelő alkoholos italt fogyaszthattak. Arra voltak kíváncsiak, hogy a kisivóknál vajon kisebb-e a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, illetve az elhalálozás kockázata, mint az absztinenseknél. A nagy merítés miatt a végeredmény bebiztosíthatta volna az alkoholos italok pozícióját az egészségmegőrző étrendben.

Korrupció és „rendkívüli erőfeszítések”

Ám a New York Times tavaly feltárta, hogy a pénz nagy részét alkolohos italok gyártói adták össze. Kiderült, hogy az NIH alá tartozó, alkoholfogysztást és alkoholizmust kutató intézet (NIAAA) maga folyamodott a gyártók támogatásáért, ezzel megszegve a szövetségi szabályozást.

Francis Collins NHI-igazgató belső vizsgálatot rendelt el, és múlt péntekre jutott el odáig az ügy, hogy az NIH vizsgálóbizottsága azt javasolta, a nagyszabású alkoholkutatást állítsák le úgy, ahogy van.

A vizsgálat megállapította egyebek mellett, hogy az alkoholizmust kutató intézet munkatársai, külsős kutatók, illetve az alkoholipar képviselői gyakorta váltottak emaileket. Sőt, a kutatás vezetője, Kenneth J. Mukamal, a Harvard Medical Shool pofesszora 2014 augusztusában emailben, az év decemberében pedig konferenciabeszélgetésben tárgyalta meg alkoholipari szereplőkkel a módszertant.

A vizsgálóbizottság szerint mindez megkérdőjelezi a kutatási folyamat pártatlanságát, így a kutatásból nyert tudományos megállapítások hitelét is.

Mukamal közleményben tagadta, hogy rosszhiszeműen járt el, és hangsúlyozta, hogy ő és kollégái elkötelezettek a „tudományos integritás” iránt. Emelett mélységes csalódodottságának adott hangot, hogy a belefeccölt „rendkívüli erőfeszítések” ellenére arra született javaslat, hogy leállítsák a kutatást.

Módszertanilag lejt a pálya

A kutatásban részt vevő szakemberek a vizsgálat megállapításai szerint már az előtt felvették a kapcsolatot az iparági szereplőkkel, hogy az NIH alapítványa engedélyt kapott volna, hogy magánpénzt szerezzen a kísérletre. Az alkoholfogyasztást kutató intézet emellett tényeket rejtett el az alapítvány és az NHI egyéb munkatársai elől. A tudósokat iparági találkozókra reptették, ahol felvázolták a készülő kísérletet, és utaltak rá, hogy az eredmények támogatnák a mérsékelt alkoholfogyasztást.

Módszertani gondok is akadtak: az alkoholipari szereplőkkel folytatott egyeztetések hatására a tudományos feltevés szándékosan abba az irányba torzult, hogy bizonyítsák a kismértékű alkoholfogyasztás üdvös hatásait. Ráadásul sem a résztvevők száma, sem az eredmények kifuttatására megszabott idő nem volt elegendő arra, hogy a napi alkoholfogyasztás összes szóba jöhető káros hatását, például a rákra való hajlamot felmérjék. „A kutatás csak az előnyökre tér ki, míg az ártalmakkal nem foglalkozik” – állt a vizsgálóbizottság jelentésében.

A belső vizsgálat arra jutott, hogy a kutatók ki akarták hagyni az alanyok közül azokat, akiknek az egészsége a kismértékű alkoholizálás miatt romolhatott meg, így például a korábbi droghasználókat, a mentális zavarokban szenvedőket, a máj- és vesebetegeket, rákból felgyógyultakat, illetve olyanokat, akiknek a családjában előfordult rák. Sőt még azokat is, akik soha életükben nem ittak egy kortyot sem.

A Budweiser gyártója már kihátrált

Az öt iparági szponzor egyike, a belga székhelyű Anheuser Busch InBev (olyan világsörök gyártója, mint a Budweiser vagy a Corona) a múlt héten vonta vissza az alkoholkutatásra adott 15 millió dolláros támogatását, mondván: a kutatás körüli zűrzavar aláásta volna az eredmények hitelét. Nem tudni, hogy a cégek összesen hány millió dollárral támogatták a NIAAA projektjét.

Michael Siegel, a Boston Egyetem közegészségügyi tudománnyal foglalkozó professzora már a kezdetektől kritizálta a kutatást, úgyhogy most üdvözölte a projekt leállítására tett javaslatot. Szerinte ez biztosítja, hogy az NIH kutatásait ne céges marketingérdekek, hanem tudományos célok vezéreljék.

Ilyen óriási merítésű kutatást egyébként még az Egyesült Államokban sincs esélye más tudományos műhelynek megfinanszírozni, mint az NIH-nak.