Európa elkezdte az okostelefonokat használni az illegális bevándorlók kiszűrésére

Az okostelefonok eddig is fontos szerepet töltöttek be az elmúlt évek migrációjában Európa felé: a legkedvezőbb útvonalak megtalálása és a rokonokkal való kapcsolattartás mellett az embercsempészekkel való kommunikáció is szinte elengedhetetlen kellékké tette a mobiltelefonokat a bevándorlóknál.

Európa most megfordítja az egyenletet, és az okostelefonokat használja fel az illegális bevándorlók kiszűrésére.

A Wired írása szerint a kontinensre vándorlók ma olyan mobilkriminalisztikai technológiával néznek szembe, ami képes minden lényeges információt kiszedni a telefonjukból, legyen az üzenet, helyadatok vagy WhatsApp-híváslista. Erre az elmúlt időben a kormányok is elkezdtek reagálni.

Az iszlám állam ellen menekülő irakiak egy Moszul melletti menekülttábor töltőállomásánFotó: Andrea DiCenzo/dpa Picture-Alliance/AFP

2017-ben Dánia és Németország is olyan törvényeket hozott, amelyek engedélyezik az érintett országok bevándorlási hivatalainak, hogy a menedékkérők telefonjaiból adatokat nyerjenek ki. Az Egyesült Királyságban és Norvégiában már évek óta életben van ilyen törvény, de Ausztria és Belgium is fontolgatja a bevezetését.

A dublini rendelet értelmében a menedékkérők csak abban az országban nyújthatják be a menekültkérelmet, ahol először betették a lábukat az Európai Unióba, ez azonban kikerülhető azzal, ha sikerül elérniük a célországba, de a kérelem benyújtása előtt megszabadulnak a mobiljaiktól.

Németországon 2016-ban például csak a menedékkérők 40 százaléka tudta hivatalos dokumentumokkal igazolni magát, a bevándorlási hivataloknak a másik 60 százalék esetében akkor még nem sokat tudtak tenni, de most már a tolmácsok és a nyelvelemző szoftverek segítsége mellett a menekültek okostelefonjainak metaadatai alapján is azonosítani tudják a nemzetiségüket.

Német rendőr egy Dániába továbbutazó menekült mobil-előfizetését intéziFotó: CHRISTIAN CHARISIUS/dpa Picture-Alliance/AFP

Személyiségi jogokat sért

Dániában nemrég a menekültek jogaival foglalkozó szervezetek hozták nyilvánosságra, hogy a bevándorlási hivatal esetenként már a menedékkérők Facebook-jelszavát is törvényesen elkérheti a személyazonosság igazolására – egyéb közösségi oldalakét viszont egyelőre nem. A dán menekültszervezetek szerint ez a magánélethez való jog megsértése, nem utolsósorban azért, mert a menedékkérőknek sokszor a telefonjukon tárolt információk jelentik a magánszférájuk összes maradékát.

A modern technológiához kapcsolódó jogokkal (megfigyelés, lehallgatás, adatvédelem) foglalkozó szervezet, a Privacy International ügyvezető igazgatója, Gus Hosein szerint soha nem volt még ilyen erős valóságellenőrző eszköz a bevándorlási tisztviselők kezében. A brit rendőrségnél végzett vizsgálatuk szerint például a hatóságok olyan, a felhasználó előtt elérhetetlen információkhoz is hozzáférnek, mint a törölt üzenetek vagy a törölt böngészési előzmények.

Az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának (UNHCR) jelentése szerint 2017-ben 68,5 millió ember élt otthonától elszakítva, ebből 25,4 millió menekült és 3,1 menedékkérő volt. Az UNHCR szerint migráció közben vagyonuk körülbelül egyharmadát költik arra, hogy tartsák a kapcsolatot rokonaikkal, ismerőseikkel – az ebből származó adatok pedig felbecsülhetetlenek a bevándorlási hivatalok számára.