A diplomás elvándorlók túlnyomó többségének a nulláról kell újraépítenie egzisztenciáját és társadalmi kapcsolatait, vagyis minél előrébb tartanak a karrierjükben és az életükben, annál nagyobb a visszalépés, ha külföldön kezdenek új életet. A 30-as, 40-es éveikben járó értelmiségiek valószínűleg soha nem tudják újraépíteni az anyaországban hagyott kapcsolati hálójukat.
Miközben az uniós tagországok közül Magyarországon kapja a legtöbb figyelmet a menekültügy, tavaly egymillió magyarra mindössze négy menedékkérő jutott. Az orosz-ukrán háború viszont minden eddigi trendet felboríthat.
A munkaképes korú ukránok negyede már a háború kitörése előtt is külföldön dolgozott, és a szülők sokszor elszakadtak gyerekeiktől. A háború borzalmaival együtt még fájdalmasabb kérdés, hogy milyen károkat okoz ez a túlélők életében.
Az afrikai országban egyre nagyobb a hőség és a szárazság, Zimbabwe példája pedig most megmutatja, hogy milyen népmozgásokra számíthatnak majd az érintett régiókban. Ha nem változik semmi, 2050-re 216 millió embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt, azonnali cselekvéssel ennek a 80 százaléka megelőzhető lenne.
A tudósokat hosszú időn keresztül foglalkoztatta, hogy miért lehet az egyik évben rengeteg vándorlepke, a következőben pedig miért esik vissza drasztikusan a számok. Az Exeteri Egyetem kutatói 21 év adatai alapján úgy gondolják, hogy a szubszaharai esőket mindig nagyobb rajzás követi.
A magyar állam nemzetközi egyezményben kötelezte el magát az állampolgárság nélküliek védelme mellett, egy törvénymódosítás azonban hatósági önkényre ad lehetőséget. A helyzetet az Alkotmánybíróság rendezheti.
A kínai szülők hamis illúzióikat táplálnak a magyar oktatás „boldog” természetéről és magas minőségéről, ezért Magyarországon idővel egyre kínaibbá válik a gyerekek időbeosztása. Beck Fanni társadalmi antropológus kutatásai arra utalnak, hogy az itt nevelkedő gyerekek az érettségi után már Nyugat-Európából indulnak neki felnőtt életüknek.
Több mint hatvanezer tartózkodási engedélyt adtak ki tavaly Magyarországon nem uniós állampolgároknak, ez az EU-átlagnak felel meg, és csaknem háromszor annyi, mint 2015-ben volt. A legtöbben ukrán vendégmunkások, de több mint tízezer külföldi diákot is idecsábítottak a nekik szóló felsőoktatási programok, főként Kínából, Törökországból és az USA-ból.
A német társadalom zárt, még ha nem is annyira, mint más országoké, ami a tudományos életben is érezteti hatását – mondja Özgür Özvatan török származású német szociológus. A volt NDK lakossága nem vált a sikeres európai integráció iskolapéldájává, a török kisebbség pedig radikalizálódik, leginkább az Erdogan által újrateremtett nemzeti mítosz hatására.
Még a zárt kínai diaszpórában is léteznek kínai-magyar vegyesházasságok, bár a tartósságuk kérdéses. Lengyelországban eltérő bánásmód jár a Keletről és Nyugatról visszatelepült lengyeleknek, az Angliába települt magyarok pedig eltérő mértékben szomjazzák az integrációt, derült ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont határokon átnyúló társadalmi folyamatokat vizsgáló konferenciáján.
A migrációs helyzet elérte azt a pontot, amikor már muszáj foglalkozni vele. Ehhez olyan új narratívára van szükség, ami az emberségességen túl más szempontokat is felvet a meggyőzéshez – hangzott el a Goethe Intézet migrációs narratívákról szóló konferenciáján, ahol német kutatók és Timur Vermes író járta körül a kérdést a kitelepített németek sorsától a Willkommenskulturon át a fikcióig.
A november 17-i Közös utakon című konferencián neves német előadók mutatnak be különféle migrációs narratívákat a Goethe Intézet szervezésében, a Társadalomtudományi Központ monstre nemzetközi konferenciáján pedig a társadalmi mobilitás hiányát és a transznacionális migráció kérdéseit tisztázzák a kutatók. Médiapartner a Qubit.
Soha nem vált még ennyire ketté Kelet- és Nyugat-Európa a bevándorlás megítélésében, derül ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásaiból. A magyarok elutasító attitűdje nem csak európai összehasonlításban extrém, még olyan katonai konfliktusban részt vevő országokét is felülmúlja, mint Oroszország vagy Törökország.
Sokkal keményebb, hatékonyságra törekvőbb javaslatcsomagot készített a migráció kezeléséről a bizottság, mint a korábbi tervek, a V4-eknek azonban annak ellenére is puha ez a szöveg, hogy egyes elemeiben a magyar tranzitzónás megoldások felé közelít.
Az emberiség mindig is a mérsékelt égövi területeken koncentrálódott, de az elkövető évtizedekben milliárdok lakóhelyén válik tolerálhatatlanná a klíma Afrikában, a Közel-Keleten, Indiában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában. Különféle forgatókönyvekkel számolva ötven év múlva 1-3,5 milliárd ember életét lehetetleníti el a forróság.
Hogyan okozhat egy többnyire legfeljebb csak náthaszerű tüneteket kiváltó kórokozó világméretű pánikot? Mit kell és mit lehet tenni a fertőzés elkerülése érdekében? Mennyire lenne indokolt bezárni az iskolákat, illetve mennyire racionális több hétre való hideg élelmet raktározni otthon?
Kubától Tuvaluig a világ legszegényebb országaiban 150-szer nagyobb a kockázata annak, hogy az ott lakóknak valamiféle katasztrófa miatt menekülniük kell otthonaikból.
25 millió és egymilliárd közé becsülik azok számát, akik 2050-ig a klímaválság miatt lesznek kénytelenek elhagyni otthonaikat. Az előrejelzések szerint a legszegényebbek indulnak útnak, és nagy részük a saját régióján belül próbál élhetőbb helyet keresni. Ettől még a nemzetközi közösségnek is készülnie kellene a várható népvándorlásra, de ezt is úgy kezeli, mint a klímaváltozás többi aspektusát: leginkább sehogy.
Úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedekben a migráció növekedéséért nem a magasabb vándorlási kedv, hanem egyszerűen a Föld lakosságának növekedése volt felelős.
Az emberek életkorát egyre pontosabban meghatározni képes genetikai módszer egyelőre nem felváltja, csak kiegészíti a röntgent és az MRI-t, de kulcsszerepe lehet a magukat fiatalkorúnak valló menedékkérők vizsgálatánál. A vizsgálat ugyanakkor számos etikai aggályt is felvet.
Dánia és Németország már törvénybe iktatta a lehetőséget, más európai országok pedig most tervezik, hogy hivatalossá tegyék a bevándorlók telefonjaiban való turkálást.
További 1,8 Celsius-fokos melegedéssel számolva a 21. század végére minden egyes évben egyharmaddal több menekült érkezhet Európába, mint most. Ha viszont minden marad a régiben, évente 660 ezer új bevándorlóra lehet számítani.
Van olyan járás Borsodban, ahonnan a lakosság csaknem 4 százaléka vándorolt el az ország más részeibe, miközben Pest megyébe özönlöttek az emberek. A belső migráció nem mutat egészséges képet, az ok: menekülés a szegénység elől.