25 millió és egymilliárd közé becsülik azok számát, akik 2050-ig a klímaválság miatt lesznek kénytelenek elhagyni otthonaikat. Az előrejelzések szerint a legszegényebbek indulnak útnak, és nagy részük a saját régióján belül próbál élhetőbb helyet keresni. Ettől még a nemzetközi közösségnek is készülnie kellene a várható népvándorlásra, de ezt is úgy kezeli, mint a klímaváltozás többi aspektusát: leginkább sehogy.
Úgy tűnik, hogy az elmúlt évtizedekben a migráció növekedéséért nem a magasabb vándorlási kedv, hanem egyszerűen a Föld lakosságának növekedése volt felelős.
Az emberek életkorát egyre pontosabban meghatározni képes genetikai módszer egyelőre nem felváltja, csak kiegészíti a röntgent és az MRI-t, de kulcsszerepe lehet a magukat fiatalkorúnak valló menedékkérők vizsgálatánál. A vizsgálat ugyanakkor számos etikai aggályt is felvet.
Dánia és Németország már törvénybe iktatta a lehetőséget, más európai országok pedig most tervezik, hogy hivatalossá tegyék a bevándorlók telefonjaiban való turkálást.
További 1,8 Celsius-fokos melegedéssel számolva a 21. század végére minden egyes évben egyharmaddal több menekült érkezhet Európába, mint most. Ha viszont minden marad a régiben, évente 660 ezer új bevándorlóra lehet számítani.
Van olyan járás Borsodban, ahonnan a lakosság csaknem 4 százaléka vándorolt el az ország más részeibe, miközben Pest megyébe özönlöttek az emberek. A belső migráció nem mutat egészséges képet, az ok: menekülés a szegénység elől.