Az illegális bevándorlás önmagában nem növeli a bűnözés arányát
Egy átfogó amerikai kutatás szerint azokon a környékeken, ahol nőtt a nem dokumentált bevándorlók száma, nem lett több erőszakos bűncselekmény.
Egy átfogó amerikai kutatás szerint azokon a környékeken, ahol nőtt a nem dokumentált bevándorlók száma, nem lett több erőszakos bűncselekmény.
Miközben a Tisza-kormány szigorít, szakértők szerint itt az ideje, hogy a külföldi munkavállalók kérdését gazdasági és munkaerőpiaci kérdésként kezeljük, ne pedig politikai kommunikációs eszközként.
Előnyös-e a munkamigráció az országnak? Hányszorosára nőtt az utóbbi években a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma? A Dollárpapa legújabb adásában a Menedék Egyesület igazgatójával beszélgettünk.
Európában a régión belüli nagy mértékű népvándorlás jellemző, míg Ázsiából milliók költöznek évente a közel-keleti országokba, egy friss elemzés szerint.
Miközben az uniós országok munkaerőhiánnyal küzdenek, amit a bevándorlók enyhíthetnének, az Európai Bizottság a külső határvédelem megerősítését, digitális ujjlenyomat- és arcfelismerő rendszerek bevezetését és a kitoloncolások megkönnyítését tervezi.
A hétköznapi tapasztalatok szerint végletesen polarizált társadalomban élünk. De vajon mennyire igaz ez? Egy, a visegrádi országokban elvégzett kutatás meglepő eredményre jutott.
A hivatalos adatok szerint 1924-ig 350 ezer menekült érkezett Magyarországra az elcsatolt területekről, csakhogy ez Ablonczy Balázs történész szerint nem igaz. A Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a 11. Qubit Live-on a migránsoktól való félelemről is beszélt; az előadás most videón és podcastként is elérhető.
Kovách Imre szociológus és kutatótársai csütörtökön bemutatott, nagyszabású munkájából olyan ország képe bontakozik ki, ahol egyes csoportok elégedetten, polgárosodva élik az életüket, míg más nagy méretű csoportok leszakadtak és elmagányosodtak. A politika ezeket az egyenlőtlenségeket kihasználja és konzerválja, hiszen a polarizáció fenntartása és a dezintegrálódott csoportok befolyásolása a jelenlegi rendszer legfőbb pillére.
Mennyivel boldogabbak azok a magyarok, akik legalább egy éve Ausztriában élnek? Milyen könnyű munkát találni, mennyivel jobb a fizetés, mennyit számít a nyelvtudás, és hogyan alakulnak a kiköltözők társas kapcsolatai? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy lassan három éve zajló osztrák-magyar koprodukciós monstre kutatás.
A hőhullámok, aszályok, áradások és a tengerszint-emelkedés miatt milliók kényszerülnek arra, hogy elhagyják otthonukat. De vajon mihez kezd a jog azokkal, akik a klímaváltozás elől menekülnek idegen országba?
Milyen országokból érkeznek az új magyar állampolgárok? Hogyan változott a számuk az elmúlt 15 évben? A CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Kováts András migrációs szakértővel, a Menedék Egyesület igazgatójával beszélgettünk az európai ki- és bevándorlás aktuális trendjeiről.
Az 1,4 millió évesre becsült, darabolásra és famegmunkálására használt eszközök még a hetvenes években kerültek elő, de korukat csak most sikerült meghatározni. Ha megerősítik, a felfedezés teljesen átírja a mai Európa benépesedésének történetét, de egy független szakember óvatosságra int.
Mostanában gyakran hallani arról, hogy miközben a kormány felszította az idegenellenességet, valójában egyre több vendégmunkás és bevándorló érkezik Magyarországra. Melegh Attila szociológus szerint az ellentmondások megértéséhez legalább a rendszerváltásig kell visszamennünk.
Ha egy magyar közmunkás egy hónap alatt nettó 80 ezer forintot állít elő, majd átköltözik Ausztriába, ahol egy éttermi konyhán 400 ezer forintnak megfelelő eurót termel magának, akkor az ő produktivitása egy csapásra az ötszörösére nőtt. Kinek árt ez, kinek használ, és ki fog itthon söprögetni?
A társadalmi különbségek alapvetően befolyásolják a gyerekek iskolai eredményeit, és ez a serdülőkorra válik igazán nyilvánvalóvá – derül ki az OECD friss, az oktatási méltányosságot és befogadást elemző jelentéséből.