Kovách Imre szociológus és kutatótársai csütörtökön bemutatott, nagyszabású munkájából olyan ország képe bontakozik ki, ahol egyes csoportok elégedetten, polgárosodva élik az életüket, míg más nagy méretű csoportok leszakadtak és elmagányosodtak. A politika ezeket az egyenlőtlenségeket kihasználja és konzerválja, hiszen a polarizáció fenntartása és a dezintegrálódott csoportok befolyásolása a jelenlegi rendszer legfőbb pillére.
Mennyivel boldogabbak azok a magyarok, akik legalább egy éve Ausztriában élnek? Milyen könnyű munkát találni, mennyivel jobb a fizetés, mennyit számít a nyelvtudás, és hogyan alakulnak a kiköltözők társas kapcsolatai? Ezekre a kérdésekre keresi a választ egy lassan három éve zajló osztrák-magyar koprodukciós monstre kutatás.
A hőhullámok, aszályok, áradások és a tengerszint-emelkedés miatt milliók kényszerülnek arra, hogy elhagyják otthonukat. De vajon mihez kezd a jog azokkal, akik a klímaváltozás elől menekülnek idegen országba?
Milyen országokból érkeznek az új magyar állampolgárok? Hogyan változott a számuk az elmúlt 15 évben? A CEU és a Qubit közös podcastjának legújabb adásában Kováts András migrációs szakértővel, a Menedék Egyesület igazgatójával beszélgettünk az európai ki- és bevándorlás aktuális trendjeiről.
Az 1,4 millió évesre becsült, darabolásra és famegmunkálására használt eszközök még a hetvenes években kerültek elő, de korukat csak most sikerült meghatározni. Ha megerősítik, a felfedezés teljesen átírja a mai Európa benépesedésének történetét, de egy független szakember óvatosságra int.
Mostanában gyakran hallani arról, hogy miközben a kormány felszította az idegenellenességet, valójában egyre több vendégmunkás és bevándorló érkezik Magyarországra. Melegh Attila szociológus szerint az ellentmondások megértéséhez legalább a rendszerváltásig kell visszamennünk.
Ha egy magyar közmunkás egy hónap alatt nettó 80 ezer forintot állít elő, majd átköltözik Ausztriába, ahol egy éttermi konyhán 400 ezer forintnak megfelelő eurót termel magának, akkor az ő produktivitása egy csapásra az ötszörösére nőtt. Kinek árt ez, kinek használ, és ki fog itthon söprögetni?
A társadalmi különbségek alapvetően befolyásolják a gyerekek iskolai eredményeit, és ez a serdülőkorra válik igazán nyilvánvalóvá – derül ki az OECD friss, az oktatási méltányosságot és befogadást elemző jelentéséből.
A hazai iskolák csak a hiányosságokat és a lemaradást látják a külföldről visszatérő gyerekekben, és egyáltalán nem ismerik fel azokat a készségeket, amiket kint szereztek meg. Az oktatási rendszer merevsége miatt a hazatérők nehezen illeszkednek be, és sokszor osztályt kell ismételniük, ami lemorzsolódáshoz vezethet. Nem csoda, hogy a legtöbb gyerek a rossz itthoni iskolaélmények hatására külföldön képzeli el az életét – olvasható egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet Magyarországról szóló fejezetében.
A diplomás elvándorlók túlnyomó többségének a nulláról kell újraépítenie egzisztenciáját és társadalmi kapcsolatait, vagyis minél előrébb tartanak a karrierjükben és az életükben, annál nagyobb a visszalépés, ha külföldön kezdenek új életet. A 30-as, 40-es éveikben járó értelmiségiek valószínűleg soha nem tudják újraépíteni az anyaországban hagyott kapcsolati hálójukat.
Miközben az uniós tagországok közül Magyarországon kapja a legtöbb figyelmet a menekültügy, tavaly egymillió magyarra mindössze négy menedékkérő jutott. Az orosz-ukrán háború viszont minden eddigi trendet felboríthat.
A munkaképes korú ukránok negyede már a háború kitörése előtt is külföldön dolgozott, és a szülők sokszor elszakadtak gyerekeiktől. A háború borzalmaival együtt még fájdalmasabb kérdés, hogy milyen károkat okoz ez a túlélők életében.
Az afrikai országban egyre nagyobb a hőség és a szárazság, Zimbabwe példája pedig most megmutatja, hogy milyen népmozgásokra számíthatnak majd az érintett régiókban. Ha nem változik semmi, 2050-re 216 millió embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt, azonnali cselekvéssel ennek a 80 százaléka megelőzhető lenne.
A tudósokat hosszú időn keresztül foglalkoztatta, hogy miért lehet az egyik évben rengeteg vándorlepke, a következőben pedig miért esik vissza drasztikusan a számok. Az Exeteri Egyetem kutatói 21 év adatai alapján úgy gondolják, hogy a szubszaharai esőket mindig nagyobb rajzás követi.
A magyar állam nemzetközi egyezményben kötelezte el magát az állampolgárság nélküliek védelme mellett, egy törvénymódosítás azonban hatósági önkényre ad lehetőséget. A helyzetet az Alkotmánybíróság rendezheti.