Mostanában gyakran hallani arról, hogy miközben a kormány felszította az idegenellenességet, valójában egyre több vendégmunkás és bevándorló érkezik Magyarországra. Melegh Attila szociológus szerint az ellentmondások megértéséhez legalább a rendszerváltásig kell visszamennünk.
Ha egy magyar közmunkás egy hónap alatt nettó 80 ezer forintot állít elő, majd átköltözik Ausztriába, ahol egy éttermi konyhán 400 ezer forintnak megfelelő eurót termel magának, akkor az ő produktivitása egy csapásra az ötszörösére nőtt. Kinek árt ez, kinek használ, és ki fog itthon söprögetni?
A társadalmi különbségek alapvetően befolyásolják a gyerekek iskolai eredményeit, és ez a serdülőkorra válik igazán nyilvánvalóvá – derül ki az OECD friss, az oktatási méltányosságot és befogadást elemző jelentéséből.
A hazai iskolák csak a hiányosságokat és a lemaradást látják a külföldről visszatérő gyerekekben, és egyáltalán nem ismerik fel azokat a készségeket, amiket kint szereztek meg. Az oktatási rendszer merevsége miatt a hazatérők nehezen illeszkednek be, és sokszor osztályt kell ismételniük, ami lemorzsolódáshoz vezethet. Nem csoda, hogy a legtöbb gyerek a rossz itthoni iskolaélmények hatására külföldön képzeli el az életét – olvasható egy frissen megjelent nemzetközi tanulmánykötet Magyarországról szóló fejezetében.
A diplomás elvándorlók túlnyomó többségének a nulláról kell újraépítenie egzisztenciáját és társadalmi kapcsolatait, vagyis minél előrébb tartanak a karrierjükben és az életükben, annál nagyobb a visszalépés, ha külföldön kezdenek új életet. A 30-as, 40-es éveikben járó értelmiségiek valószínűleg soha nem tudják újraépíteni az anyaországban hagyott kapcsolati hálójukat.
Miközben az uniós tagországok közül Magyarországon kapja a legtöbb figyelmet a menekültügy, tavaly egymillió magyarra mindössze négy menedékkérő jutott. Az orosz-ukrán háború viszont minden eddigi trendet felboríthat.
A munkaképes korú ukránok negyede már a háború kitörése előtt is külföldön dolgozott, és a szülők sokszor elszakadtak gyerekeiktől. A háború borzalmaival együtt még fájdalmasabb kérdés, hogy milyen károkat okoz ez a túlélők életében.
Az afrikai országban egyre nagyobb a hőség és a szárazság, Zimbabwe példája pedig most megmutatja, hogy milyen népmozgásokra számíthatnak majd az érintett régiókban. Ha nem változik semmi, 2050-re 216 millió embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt, azonnali cselekvéssel ennek a 80 százaléka megelőzhető lenne.
A tudósokat hosszú időn keresztül foglalkoztatta, hogy miért lehet az egyik évben rengeteg vándorlepke, a következőben pedig miért esik vissza drasztikusan a számok. Az Exeteri Egyetem kutatói 21 év adatai alapján úgy gondolják, hogy a szubszaharai esőket mindig nagyobb rajzás követi.
A magyar állam nemzetközi egyezményben kötelezte el magát az állampolgárság nélküliek védelme mellett, egy törvénymódosítás azonban hatósági önkényre ad lehetőséget. A helyzetet az Alkotmánybíróság rendezheti.
A kínai szülők hamis illúzióikat táplálnak a magyar oktatás „boldog” természetéről és magas minőségéről, ezért Magyarországon idővel egyre kínaibbá válik a gyerekek időbeosztása. Beck Fanni társadalmi antropológus kutatásai arra utalnak, hogy az itt nevelkedő gyerekek az érettségi után már Nyugat-Európából indulnak neki felnőtt életüknek.
Több mint hatvanezer tartózkodási engedélyt adtak ki tavaly Magyarországon nem uniós állampolgároknak, ez az EU-átlagnak felel meg, és csaknem háromszor annyi, mint 2015-ben volt. A legtöbben ukrán vendégmunkások, de több mint tízezer külföldi diákot is idecsábítottak a nekik szóló felsőoktatási programok, főként Kínából, Törökországból és az USA-ból.
A német társadalom zárt, még ha nem is annyira, mint más országoké, ami a tudományos életben is érezteti hatását – mondja Özgür Özvatan török származású német szociológus. A volt NDK lakossága nem vált a sikeres európai integráció iskolapéldájává, a török kisebbség pedig radikalizálódik, leginkább az Erdogan által újrateremtett nemzeti mítosz hatására.
Még a zárt kínai diaszpórában is léteznek kínai-magyar vegyesházasságok, bár a tartósságuk kérdéses. Lengyelországban eltérő bánásmód jár a Keletről és Nyugatról visszatelepült lengyeleknek, az Angliába települt magyarok pedig eltérő mértékben szomjazzák az integrációt, derült ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont határokon átnyúló társadalmi folyamatokat vizsgáló konferenciáján.
A migrációs helyzet elérte azt a pontot, amikor már muszáj foglalkozni vele. Ehhez olyan új narratívára van szükség, ami az emberségességen túl más szempontokat is felvet a meggyőzéshez – hangzott el a Goethe Intézet migrációs narratívákról szóló konferenciáján, ahol német kutatók és Timur Vermes író járta körül a kérdést a kitelepített németek sorsától a Willkommenskulturon át a fikcióig.