A Vezúv kitörése körül Pompeji és Herculaneum városaiból túlélők menekültek el, és kezdtek máshol új életet, állítja egy amerikai kutató sírfeliratokra, régi szövegtöredékekre hivatkozva.
Lehetett gondolkodni különböző trükkös megoldásokon, de ezúttal úgy néz ki, hogy a legegyszerűbb megoldás volt a legjobb.
Ukrajna 13 ezer iskolájának legalább egynegyede súlyosan sérült vagy megsemmisült a háború alatt, de a lerombolt intézmények mellett az online oktatás és a harcok okozta lelki traumák is hosszú távú hatással lesznek a diákok kognitív és tanulási készségeire.
Az ukrán menekültek integrálása a lengyel gazdaságba akár 3,5 százalékos GDP-növekedést is jelenthet az országnak, miközben Magyarország nem igazán ösztönzi az ukránokat arra, hogy itt vállalkozzanak.
Hogyan alakult ki a menekültellenesség, Európa két távoli sarkában? Az okokat egyre több tudományos igényű kutatás elemzi.
LMBTQI-ellenes törvények, magukra hagyott áldozatok, szegregált iskolákban tanuló roma gyerekek, jogaiktól megfosztott menedékkérők: így állnak ma nálunk az emberi jogok a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság szerint.
Lelkes önkéntesek két héten át hipermodern eszközökkel tanították a fonyódi gyermeküdülőben a háború elől Magyarországra menekült kárpátaljai roma gyerekeket, akik áprilisban érkeztek, és szeptemberig maradhatnak. Hogy utána mi lesz velük, azt még senki nem tudja.
Az ukrajnai háború hatására globálisan csökkent az elutasítás a menekültstátuszért folyamodókkal szemben. Bár a magyarok segítőkészsége is javult, mindössze 58 százalékuk támogatja a háborús menekültek befogadását – áll az Ipsosnak a menekültek világnapján, június 20-án kiadott jelentésében.
Miközben az uniós tagországok közül Magyarországon kapja a legtöbb figyelmet a menekültügy, tavaly egymillió magyarra mindössze négy menedékkérő jutott. Az orosz-ukrán háború viszont minden eddigi trendet felboríthat.
Önkéntesként segítenéd az ukrán-orosz háború menekültjeit? Átmeneti szállást tudsz felajánlani? Adományozni szeretnél, vagy a szállításban vennél részt? Itt vannak a tudnivalók.
A Mianmarból elüldözött rohingya menekültek példátlan pert indítottak a Facebook ellen, amiért a közösségi média nem hallgattatta el a muszlim kisebbség elleni erőszakra buzdító hangokat. A rohingyák 150 milliárd dollárt követelnek a cégtől, de nem valószínű, hogy meg is ítélik nekik a pénzt.
A 900 ezer menekültnek otthont adó bangladesi tábor védett erdőterületét már szinte teljesen elhordták tűzifának, amikor 2018-ban óriási erdősítésbe kezdtek a helyiek részvételével: a New York-i Central Park területének kétszeresét zöldítették újra, javítva az életkörülményeken, a biodiverzitáson és a szélsőséges időjárásnak való ellenálláson is.
Az emberiség mindig is a mérsékelt égövi területeken koncentrálódott, de az elkövető évtizedekben milliárdok lakóhelyén válik tolerálhatatlanná a klíma Afrikában, a Közel-Keleten, Indiában, Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában. Különféle forgatókönyvekkel számolva ötven év múlva 1-3,5 milliárd ember életét lehetetleníti el a forróság.
Kubától Tuvaluig a világ legszegényebb országaiban 150-szer nagyobb a kockázata annak, hogy az ott lakóknak valamiféle katasztrófa miatt menekülniük kell otthonaikból.
25 millió és egymilliárd közé becsülik azok számát, akik 2050-ig a klímaválság miatt lesznek kénytelenek elhagyni otthonaikat. Az előrejelzések szerint a legszegényebbek indulnak útnak, és nagy részük a saját régióján belül próbál élhetőbb helyet keresni. Ettől még a nemzetközi közösségnek is készülnie kellene a várható népvándorlásra, de ezt is úgy kezeli, mint a klímaváltozás többi aspektusát: leginkább sehogy.