Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében hívta fel a figyelmet arra, hogy meg kell szabadulni a Kínától és az ázsiai félvezetőipartól való függéstől, és újra kell gondolni az ellátási láncot – az európai autóipar például nem igazán bírna el még egy, a tavalyihoz hasonló csiphiányt.
A vakcina fordulópontot hozhat a koleszterinszint szabályozásában. Angliai bevezetésével több tízezer szívinfarktust és agyvérzést előzhetnek meg a következő években.
Öt kérdés az elmúlt hetek fontos bel- és külpolitikai történéseiről a Political Capital tesztjében. Felismered az álhíreket?
Az EU általában tartózkodik attól, hogy országokat vádoljon kibertámadással, a negyedmillió Microsoft Exchange szervert érintő hackerakció azonban már neki is sok volt. Az unió szerint a támadás aláássa az európai gazdaságot, biztonságot, a demokráciát és társadalmat, a britek nagy kémakciót sejtenek a háttérben.
2030-ig el kell kezdeni az üvegházatású gázok kibocsátásáért leginkább felelős iparágak átalakítását: az erőművek, a gyártás, a teherszállítás, a repülés és az építőipar területén is súlyos adók, vámok és karbondíjak várhatók, míg 2035-ig le kell állni a belső égésű motorok gyártásával. Az EU tervét azonban még a tagállamoknak is el kell fogadniuk, indulhat a lobbizás.
Műszaki együttműködési partnerszövetséget alakított az Európai Unió és az Egyesült Államok. A felek 200 milliárd dollárt költenek az európai és észak-amerikai csipgyártás kapacitásbővítésére.
55 százalékos kibocsátáscsökkentés 10 éven belül, karbonsemlegesség 30 éven belül. Hogyan tud az Európai Unió ilyen gyors változásokat elérni? Hamarosan kiderül az Európai Bizottság tervezetéből, ami jelentősen átírhatja a hazai viszonyokat is.
Hatályba lépett az új uniós irányelv szerint átalakított szerzői jogi törvény, aminek legvitatottabb pontjai linkadó és cenzúragép néven híresültek el. Az elvileg a sajtótermékek és a zeneipar védelmére alkotott jogszabályok ellenzőik szerint a szólásszabadságot és a szabad információáramlást veszélyeztetik, miközben a kiadóknak sem hajtanak hasznot.
Egyre égetőbb kérdéssé válik a fenntartható fehérjebevitel a Földön, de még Bud Spencer országában sem esznek elég babot. Megjelent egy gyerekeknek szóló, kifejezetten a hüvelyeseket népszerűsítő receptgyűjtemény, és most már a Qubiten is olvasható!
Hétmillió adag beadott vakcina után az Egyesült Államok egészségügyi hatóságai a vérrögképződéssel járó szövődmények miatt a Johnson & Johnson egydózisú oltásának leállítását kérték – ugyanazon a napon, amikor Magyarországra megérkezett a vakcina első 28 800 adagja. Biztonságos?
Hiába ért egyet a tudomány, a lakosság és a politikusok is abban, hogy az óraátállítás mára felesleges, sőt káros gyakorlattá vált, a világjárvány megakasztotta az EU-s döntéshozatalt. Jó hír, hogy az óraátállítás eltörlése nem marad el, csak késik, de nagy kérdés, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon-e.
Magyarországon a vendégéjszakák száma 58 százalékkal csökkent, az EU-átlag 52 százalék. Az uniós turisztikai szektort érintő válság össze sem hasonlítható a 2008-2009-es krízissel, a teljesítmény messze a 2005-ös szint alá zuhant.
A bonyolult pontrendszer miatt megnehezedett a munkavállalás és megnövekedtek a felsőoktatás költségei is. A brit egyetemekre idén 58 százalékkal kevesebb magyar diák jelentkezett, mint tavaly.
Ahogy Európa országai egymás után fordulnak a megújuló energiaforrások felé, az orosz-amerikai energetikai vetélkedés a következő években szépen lassan kifullad a kontinensen. Hétfőn a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter, a 444 újságírója és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő beszélgetett az orosz-amerikai gázháború jelenlegi állásáról, ahol kiderült: ebben a háborúban leginkább a földgáz áll vesztésre.
A bérek itthon már nem olyan alacsonyak, hogy ez előnyt jelentsen, az innovációs teljesítmény viszont még nem elég erős ahhoz, hogy versenyre lehessen kelni a fejlett országokkal. Csehország, Észtország, Szlovénia és Litvánia sikeresen küzdött meg a feladattal, míg a régió többi országa, ideértve Magyarországot, még mindig költségalapon versenyez.
A világ élőállat-kereskedelmének 80 százalékáért az Európai Unió felel, 2019-ben 1,9 milliárd élő állatot exportáltak az unión kívülre, gyakran nyomorúságos körülmények között. Az unión belüli élőállat-kereskedelem ennél még tetemesebb, aminek oka a húsipar túlzott specializációja.
A konstelláció kiépítése évekig is eltarthat, de a tervek szerint 2024-ben már beindítanák a rendszert. Még nem tudni, hogy mennyibe fog kerülni a projekt, ahogy azt sem, hogy ki fogja finanszírozni, de a cél világos: nem veszíthetjük el a globális versenyképességünket.
Megeshet, hogy az az import német hústermék, amit legutóbb megvettünk egy német üzletláncnál, kizsákmányolt kelet-európai munkások keze által készült. A visszaéléseket csak súlyosbítja, hogy a világ egyik legjobban szabályozott gazdaságában követik el őket. Egy új törvény most leszámolna a gyakorlattal, de csak a német húsipart veszi célba, holott a kelet-európai munkavállalók sanyargatása a nyugat-európai országok más iparágaiban is elterjedt.
Magyarország 2009-ben nem állt vészesen rosszul a megújuló energiaforrások felhasználását illetően. Azóta, bár bővült valamennyit a megújulók használata, az uniós sereghajtók közé kerültünk Málta, Ciprus és Luxemburg kíséretében.
A Föld egész lakosságát 1-2 év alatt végigoltani egy új kórokozó ellen olyan feladat, amilyenre még nem volt példa a történelemben. A veszélyeztetettek tavasszal, a többség szeptemberre kaphat oltást.
A Reuters összeállítása szerint a franciák 54 százaléka, az olaszok és a spanyolok 64 százaléka kérne az oltásból, míg ez arány Nagy-Britanniában 79 százalék, Svédországban pedig háromból két ember mindenképp beadatná magának a koronavírus elleni engedélyezett vakcinák valamelyikét.
Az Odeuropa az európai kultúrkörhöz tartozó szagokat és illatokat gyűjti és rekonstruálja a motorolajtól a szárított trágyán át a repülősóig. A nemzetközi kutatócsoport 2,8 millió eurós uniós támogatással indul, és többek között a memória és a szaglás közötti kapcsolatot is vizsgálja majd, eredményeiket online publikálják.
Sokkal keményebb, hatékonyságra törekvőbb javaslatcsomagot készített a migráció kezeléséről a bizottság, mint a korábbi tervek, a V4-eknek azonban annak ellenére is puha ez a szöveg, hogy egyes elemeiben a magyar tranzitzónás megoldások felé közelít.
Az elmúlt évtizedekben olyan módszertani eszközök születtek, amelyek, mint a gyógyászatban használt laborleletek, pontosan megmutatják egy demokrácia állapotát, és jelzik a betegség előrehaladottságát. Magyarország 2019-2020-as leletei a társadalom valóságos elmaradottságával szembesítenek.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon egymillió lakosra vetítve 3812-en haltak meg szívkoszorúér-megbetegedésekben 2017-ben, és a helyzet az észak-magyarországi régióban volt a legrosszabb.
Evo Morales elnök a kokacserjét termesztő földművelőkkel együttműködésben szorította vissza 13 év alatt a kokainipart, kiépítve a kokalevélből készült alternatív termékek legális piacát, de az elüldözése után hatalomra jutó átmeneti kormány újra káoszt teremtett. Párbeszéd a termesztőkkel nincs, fenyegetés és EU-s támogatás viszont van.
2007-hez képest 75 százalékkal nőtt a lakások, 64 százalékkal az albérletek ára, miközben az uniós átlag 20-21 százalék. Alig néhány olyan állam akad az EU-ban, ahol az évek során olcsóbb lett a lakhatás.
Kevéssel növekedett az életszínvonal 2019-ben Magyarországon az uniós átlaghoz képest, de továbbra is csak Horvátország és Bulgária van mögöttünk – az unión kívüli Törökország pedig előttünk. Egy főre jutó GDP-ben Magyarország sokkal jobban teljesít, mint fogyasztásban.
A magyar természetvédők és ökológusok szerint a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatoktól eltérően számszerűsített célokat és pontos feladatokat is tartalmaz az Európai Bizottság május közepén elfogadott két stratégiája. A kérdés már csak az, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e megvalósítani azokat.
A helyben született és a bevándorló 30-34 évesek körében vizsgálja a diplomások arányát egy uniós statisztika. Mindez sokat elárul a bevándorlók integrációjának sikerességéről, de arról is, hogy hova gyűlnek a jól képzett szakemberek Európában.
Hétfőtől nemcsak Magyarország, hanem a COVID-19-járványnak leginkább kitett európai országok is lazítottak a korlátozásokon.
Az EU-s listavezető Németországban 3,4, Magyarországon mindössze 1,3 százalék az ápolók részesedése a teljes munkaerőn belül. A volt szocialista országokban szinte sehol sincs elegendő nővér, derült ki az ápolók világnapján közzétett statisztikából.
Az Európai Kutatási Tanács elnökének mandátuma négy évre szólt, de négy hónap után lemondott, mert mint mondta, elvesztette a hitét a rendszerben. Kollégái szerint viszont azért kellett mennie, mert túl sok időt töltött személyes ügyeivel.
A politikai manőverezés közepette a térségben sokan idegesen várják a koronavírus-fertőzések elkerülhetetlen emelkedését. A lengyel orvosok még névvel nyilatkoznak. A Guardian budapesti és krakkói tudósítói vázolták fel olvasóiknak a kelet-európai koronavírus-helyzetet és annak várható fejleményeit.
Az Európai Unióban 2016-ban már a halálesetek több mint negyede következett be rák miatt. Magyarország évek óta vezeti a rákhalálozási rátát, de egy picit nálunk is javult az arány.
Az unióban már lassan az áramfogyasztás egyharmadát fedezik megújuló források, de Magyarország 8 százalékkal az utolsó előtti, és ez az arány alig-alig növekedett az elmúlt 10 évben. Hiszen itt van nekünk Paks.
Az uniós tagállamok közül Svédország használ legnagyobb arányban megújuló energiaforrásokat, a legrosszabb helyzetben pedig Hollandia van. Magyarország már majdnem elérte a 2020-ra kitűzött 13 százalékos arányt, de 2015-ben még ennél is jobban állt. Itthon a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál.
Magyarország ismert társadalomtudósai összeálltak, és teleírtak egy tanulmánykötetet arról, miben mutatkozik meg az EU szétzilálódása, és milyen folyamatok vezettek idáig. Miért nem torkollt mindenhol unortodoxiába a válság? Miért szükségszerűen hazug az illiberalizmus? Volt-e valaha Európa egységesen keresztény? A Közel Európa távol című esszégyűjteményből kiderül.
Az Eurostat a 11-16 évesek által tanult nyelvek számát vizsgálta, és ordító különbségeket talált a tagállamok között. Magyarország az utolsó helyen áll.
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseit három évente felülvizsgáló CITES-csúcstalálkozó részleteiről Poczai Péter növénybiológus, az Európai Unió delegációjának tagja számolt be a Qubitnek.
Véget ért a korszak, amikor a Nokia és az Ericsson uralhatta a techpiacot: mióta a hardver helyett a szoftver és a platformok mennek, az európai cégeknek esélyük sincs a mellettük elszáguldó nagyhatalmakkal szemben. Az EU most elkezdett gondolkodni a megoldáson.
A Nyugat-Európát megperzselő, Magyarországot sem kímélő hőhullámok egyre sűrűbben csapnak le a mérsékelt égöv alatti területekre. Az elsősorban a városlakók egészségét károsító jelenség egyértelműen a klímaváltozás velejárója.
Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség értékelte a Nemzeti Energia- és Klímatervek közlekedésre vonatkozó részeit. Az első helyen álló Hollandia 73, az utolsó helyezett Magyarország 13 pontot kapott: a mi tervünk nemhogy szóba se hozza a csökkentést, de egyenesen 30 százalékos emelkedéssel számol az ágazatban.
A kulturális örökség az ezredfordulóra vált az európai identitás olyan integratív fogalmává, ami nem fenyegeti a nemzeti kultúrák sokszínűségét. Az elkövetkező hét évben az EU több százmillió eurót fordít az örökséggel kapcsolatos kutatásokra.
A túlfogyasztás napja az a dátum, amikor egy adott ország vagy régió fogyasztása túllépi azt a mennyiséget, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni. Magyarországnak egy évben két Földre lenne szüksége.
A Közös Identitástár (CIR) nevű rendszerben a tervek szerint egyetlen ujjlenyomat elég lesz ahhoz, hogy mindent megtudjanak az uniós és az EU-n kívüli személyekről. Akadnak azért adatvédelmi problémák.
Magas hegyek mögött, hol a tenger hupikék, Hókuszpókénál is ravaszabb tervvel készül az EU a bolygó megóvására: a törpikéket igyekszik felhasználni a bolygó óceánjainak védelmében. Zsenik!
Az amerikai kormányzat a Boeing konkurense, a francia Airbus állami támogatása miatt fenyeget az EU-t sújtó szankciókkal. A Kínával szemben hozott intézkedésekhez képest ugyanakkor törpe összegekről van szó.
Mindeddig Nagy-Britannia számított az Európai Kutatási Tanács egyik legeredményesebb pályázójának: a brit tudósok vihették el az EU-s tudományos pénzek 21 százalékát. A brexittel az ország vezető szerepe veszélybe kerül a tudomány világában.
A magyarok 30 százaléka eszik naponta zöldséget, ez az utolsó előtti Romániához képest is jelentős lemaradás, az uniós átlag pedig elérhetetlen távlatnak tűnik. Gyümölcsügyben egy kicsit jobb a magyar helyzet.