A bonyolult pontrendszer miatt megnehezedett a munkavállalás és megnövekedtek a felsőoktatás költségei is. A brit egyetemekre idén 58 százalékkal kevesebb magyar diák jelentkezett, mint tavaly.
Ahogy Európa országai egymás után fordulnak a megújuló energiaforrások felé, az orosz-amerikai energetikai vetélkedés a következő években szépen lassan kifullad a kontinensen. Hétfőn a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter, a 444 újságírója és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő beszélgetett az orosz-amerikai gázháború jelenlegi állásáról, ahol kiderült: ebben a háborúban leginkább a földgáz áll vesztésre.
A bérek itthon már nem olyan alacsonyak, hogy ez előnyt jelentsen, az innovációs teljesítmény viszont még nem elég erős ahhoz, hogy versenyre lehessen kelni a fejlett országokkal. Csehország, Észtország, Szlovénia és Litvánia sikeresen küzdött meg a feladattal, míg a régió többi országa, ideértve Magyarországot, még mindig költségalapon versenyez.
A világ élőállat-kereskedelmének 80 százalékáért az Európai Unió felel, 2019-ben 1,9 milliárd élő állatot exportáltak az unión kívülre, gyakran nyomorúságos körülmények között. Az unión belüli élőállat-kereskedelem ennél még tetemesebb, aminek oka a húsipar túlzott specializációja.
A konstelláció kiépítése évekig is eltarthat, de a tervek szerint 2024-ben már beindítanák a rendszert. Még nem tudni, hogy mennyibe fog kerülni a projekt, ahogy azt sem, hogy ki fogja finanszírozni, de a cél világos: nem veszíthetjük el a globális versenyképességünket.
Megeshet, hogy az az import német hústermék, amit legutóbb megvettünk egy német üzletláncnál, kizsákmányolt kelet-európai munkások keze által készült. A visszaéléseket csak súlyosbítja, hogy a világ egyik legjobban szabályozott gazdaságában követik el őket. Egy új törvény most leszámolna a gyakorlattal, de csak a német húsipart veszi célba, holott a kelet-európai munkavállalók sanyargatása a nyugat-európai országok más iparágaiban is elterjedt.
Magyarország 2009-ben nem állt vészesen rosszul a megújuló energiaforrások felhasználását illetően. Azóta, bár bővült valamennyit a megújulók használata, az uniós sereghajtók közé kerültünk Málta, Ciprus és Luxemburg kíséretében.
A Föld egész lakosságát 1-2 év alatt végigoltani egy új kórokozó ellen olyan feladat, amilyenre még nem volt példa a történelemben. A veszélyeztetettek tavasszal, a többség szeptemberre kaphat oltást.
A Reuters összeállítása szerint a franciák 54 százaléka, az olaszok és a spanyolok 64 százaléka kérne az oltásból, míg ez arány Nagy-Britanniában 79 százalék, Svédországban pedig háromból két ember mindenképp beadatná magának a koronavírus elleni engedélyezett vakcinák valamelyikét.
Az Odeuropa az európai kultúrkörhöz tartozó szagokat és illatokat gyűjti és rekonstruálja a motorolajtól a szárított trágyán át a repülősóig. A nemzetközi kutatócsoport 2,8 millió eurós uniós támogatással indul, és többek között a memória és a szaglás közötti kapcsolatot is vizsgálja majd, eredményeiket online publikálják.
Sokkal keményebb, hatékonyságra törekvőbb javaslatcsomagot készített a migráció kezeléséről a bizottság, mint a korábbi tervek, a V4-eknek azonban annak ellenére is puha ez a szöveg, hogy egyes elemeiben a magyar tranzitzónás megoldások felé közelít.
Az elmúlt évtizedekben olyan módszertani eszközök születtek, amelyek, mint a gyógyászatban használt laborleletek, pontosan megmutatják egy demokrácia állapotát, és jelzik a betegség előrehaladottságát. Magyarország 2019-2020-as leletei a társadalom valóságos elmaradottságával szembesítenek.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon egymillió lakosra vetítve 3812-en haltak meg szívkoszorúér-megbetegedésekben 2017-ben, és a helyzet az észak-magyarországi régióban volt a legrosszabb.
Evo Morales elnök a kokacserjét termesztő földművelőkkel együttműködésben szorította vissza 13 év alatt a kokainipart, kiépítve a kokalevélből készült alternatív termékek legális piacát, de az elüldözése után hatalomra jutó átmeneti kormány újra káoszt teremtett. Párbeszéd a termesztőkkel nincs, fenyegetés és EU-s támogatás viszont van.
2007-hez képest 75 százalékkal nőtt a lakások, 64 százalékkal az albérletek ára, miközben az uniós átlag 20-21 százalék. Alig néhány olyan állam akad az EU-ban, ahol az évek során olcsóbb lett a lakhatás.
Kevéssel növekedett az életszínvonal 2019-ben Magyarországon az uniós átlaghoz képest, de továbbra is csak Horvátország és Bulgária van mögöttünk – az unión kívüli Törökország pedig előttünk. Egy főre jutó GDP-ben Magyarország sokkal jobban teljesít, mint fogyasztásban.
A magyar természetvédők és ökológusok szerint a korábbi fellengzős, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozatoktól eltérően számszerűsített célokat és pontos feladatokat is tartalmaz az Európai Bizottság május közepén elfogadott két stratégiája. A kérdés már csak az, hogy az uniós tagállamok hajlandók-e megvalósítani azokat.
A helyben született és a bevándorló 30-34 évesek körében vizsgálja a diplomások arányát egy uniós statisztika. Mindez sokat elárul a bevándorlók integrációjának sikerességéről, de arról is, hogy hova gyűlnek a jól képzett szakemberek Európában.
Hétfőtől nemcsak Magyarország, hanem a COVID-19-járványnak leginkább kitett európai országok is lazítottak a korlátozásokon.
Az EU-s listavezető Németországban 3,4, Magyarországon mindössze 1,3 százalék az ápolók részesedése a teljes munkaerőn belül. A volt szocialista országokban szinte sehol sincs elegendő nővér, derült ki az ápolók világnapján közzétett statisztikából.
Az Európai Kutatási Tanács elnökének mandátuma négy évre szólt, de négy hónap után lemondott, mert mint mondta, elvesztette a hitét a rendszerben. Kollégái szerint viszont azért kellett mennie, mert túl sok időt töltött személyes ügyeivel.
A politikai manőverezés közepette a térségben sokan idegesen várják a koronavírus-fertőzések elkerülhetetlen emelkedését. A lengyel orvosok még névvel nyilatkoznak. A Guardian budapesti és krakkói tudósítói vázolták fel olvasóiknak a kelet-európai koronavírus-helyzetet és annak várható fejleményeit.
Az Európai Unióban 2016-ban már a halálesetek több mint negyede következett be rák miatt. Magyarország évek óta vezeti a rákhalálozási rátát, de egy picit nálunk is javult az arány.
Az unióban már lassan az áramfogyasztás egyharmadát fedezik megújuló források, de Magyarország 8 százalékkal az utolsó előtti, és ez az arány alig-alig növekedett az elmúlt 10 évben. Hiszen itt van nekünk Paks.
Az uniós tagállamok közül Svédország használ legnagyobb arányban megújuló energiaforrásokat, a legrosszabb helyzetben pedig Hollandia van. Magyarország már majdnem elérte a 2020-ra kitűzött 13 százalékos arányt, de 2015-ben még ennél is jobban állt. Itthon a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál.
Magyarország ismert társadalomtudósai összeálltak, és teleírtak egy tanulmánykötetet arról, miben mutatkozik meg az EU szétzilálódása, és milyen folyamatok vezettek idáig. Miért nem torkollt mindenhol unortodoxiába a válság? Miért szükségszerűen hazug az illiberalizmus? Volt-e valaha Európa egységesen keresztény? A Közel Európa távol című esszégyűjteményből kiderül.
Az Eurostat a 11-16 évesek által tanult nyelvek számát vizsgálta, és ordító különbségeket talált a tagállamok között. Magyarország az utolsó helyen áll.
A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi egyezmény rendelkezéseit három évente felülvizsgáló CITES-csúcstalálkozó részleteiről Poczai Péter növénybiológus, az Európai Unió delegációjának tagja számolt be a Qubitnek.
Véget ért a korszak, amikor a Nokia és az Ericsson uralhatta a techpiacot: mióta a hardver helyett a szoftver és a platformok mennek, az európai cégeknek esélyük sincs a mellettük elszáguldó nagyhatalmakkal szemben. Az EU most elkezdett gondolkodni a megoldáson.
A Nyugat-Európát megperzselő, Magyarországot sem kímélő hőhullámok egyre sűrűbben csapnak le a mérsékelt égöv alatti területekre. Az elsősorban a városlakók egészségét károsító jelenség egyértelműen a klímaváltozás velejárója.
Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség értékelte a Nemzeti Energia- és Klímatervek közlekedésre vonatkozó részeit. Az első helyen álló Hollandia 73, az utolsó helyezett Magyarország 13 pontot kapott: a mi tervünk nemhogy szóba se hozza a csökkentést, de egyenesen 30 százalékos emelkedéssel számol az ágazatban.
A kulturális örökség az ezredfordulóra vált az európai identitás olyan integratív fogalmává, ami nem fenyegeti a nemzeti kultúrák sokszínűségét. Az elkövetkező hét évben az EU több százmillió eurót fordít az örökséggel kapcsolatos kutatásokra.
A túlfogyasztás napja az a dátum, amikor egy adott ország vagy régió fogyasztása túllépi azt a mennyiséget, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni. Magyarországnak egy évben két Földre lenne szüksége.
A Közös Identitástár (CIR) nevű rendszerben a tervek szerint egyetlen ujjlenyomat elég lesz ahhoz, hogy mindent megtudjanak az uniós és az EU-n kívüli személyekről. Akadnak azért adatvédelmi problémák.
Magas hegyek mögött, hol a tenger hupikék, Hókuszpókénál is ravaszabb tervvel készül az EU a bolygó megóvására: a törpikéket igyekszik felhasználni a bolygó óceánjainak védelmében. Zsenik!
Az amerikai kormányzat a Boeing konkurense, a francia Airbus állami támogatása miatt fenyeget az EU-t sújtó szankciókkal. A Kínával szemben hozott intézkedésekhez képest ugyanakkor törpe összegekről van szó.
Mindeddig Nagy-Britannia számított az Európai Kutatási Tanács egyik legeredményesebb pályázójának: a brit tudósok vihették el az EU-s tudományos pénzek 21 százalékát. A brexittel az ország vezető szerepe veszélybe kerül a tudomány világában.
A magyarok 30 százaléka eszik naponta zöldséget, ez az utolsó előtti Romániához képest is jelentős lemaradás, az uniós átlag pedig elérhetetlen távlatnak tűnik. Gyümölcsügyben egy kicsit jobb a magyar helyzet.
Az EU több jó sorsú tagállamában az idősebbek a fiatalabb generációnál több időt kezdenek el sportolásra fordítani, amint megszabadultak a munka terhétől. Tehát a pénzük és az egészségük is megvan hozzá, hogy nyugdíjas éveikben aktvak maradjanak. A Kelet-EU-ra nem ez a jellemző.
Ami az egy főre jutó GDP-t illeti, Magyarország négy régióval is képviselteti magát a sereghajtók között. Még jó, hogy itt van nekünk Budapest mint a gazdaság motorja. Csakhogy Budapest is csúnyán lemaradt, nemcsak a visegrádi fővárosoktól, hanem Bukaresttől is.
Az Egyesült Királyság teljes népességének 49 százaléka támogatja az EU-ban maradást, 27 százalék a megegyezés nélküli kilépést, és 24 százalék Theresa May megállapodáscsomagját. De mit tudunk azokról, akik felsorakoztak az egyes forgatókönyvek mögé?
Egy hároméves EU-s projekt keretében a két főváros tájékoztató kampánnyal és más eszközökkel igyekszik megakadályozni a rovarok kipusztulását és annak következményeit.
Az Európai Bizottság által kiszabott 2018-as rekordbírság éreztette hatását. Ettől még a Google-tulajdonos Alphabet tavaly 143 százalékkal növelte profitját.
A francia adatvédelmi hatóságnak már korábban is szúrta a szemét a Google, de a tavalyi EU-s adatvédelmi szabályozás előtt legfeljebb 150 ezer eurós büntetéseket szabhatott ki. Most jól odacsapott.
Decemberben elbukott a közös európai uniós kezdeményezés a techóriások megadóztatására, de Franciaország nem vár tovább, és január 1-től kiveti az adót a Google-re, az Apple-re, a Facebookra és az Amazonra.
A Bank of England a kormányzat kérésére kiadta szakmai előrejelzését a Brexit gazdaságra gyakorolt hatásáról. A számok, amelyek közül a legpesszimistább szerint 15 éven belül 8 százalékkal eshet vissza az Egyesült Királyság gazdasága, rosszul érintik Theresa May kormányát.
A Google elkezdett utalgatni rá, hogy bezárhatja híraggregátorát Európában, ha életbe lépnek az EU szerzői jogi irányelvei. A bevételeihez képest minimálisan adózó cég társadalmi szolgálatnak fogja fel a Google Newst.
Magyarország fontolva halad az organikus gazdálkodás útján, meg sem közelítjük az uniós átlagot – derül ki az Eurostat adataiból. A szomszédos országok közül Ausztria és Szlovákia is elhúzott mellettünk.
Európa, köszöni, egyre jobban van, de ez a jóllét nem egyenletesen oszlik meg. A kelet-európai egészségügyi rendszerek össze sem hasonlíthatók a nyugatiakkal, számít az önpusztítás és az elhízás, de olyan tényezők is, mint a levegő minősége.
Nagyot nőtt a magyarországi foglalkoztatottság az elmúlt 5 évben, így egy kicsivel jobban állunk, mint az uniós átlag. A munkaerőhiány ugyanakkor drámai méreteket öltött.