Így énekel egy bolygó és a holdja: lenyűgöző hangfelvételen a Szaturnusz és az Enceladus közös koncertje

Két évtizedes küldetése végén, tavaly szeptemberben csillagközi hattyúdallal köszönt el a nem sokkal később a Szaturnusz légterébe irányított és ott megsemmisülő Cassini űrszonda. 

A szinte kizárólag hidrogénből és héliumból álló hatalmas gázbolygó és holdjai megfigyelésére 1997-ben elindított Cassini utolsó napjaiban azt rögzítette, hogyan kerül kölcsönhatásba a Szaturnusz egyik holdja, az Enceladus felszínéről a bolygó irányába induló vízpermet a hatalmas gázgömb mágneses mezőjével. A műszerek a találkozás során keletkező plazmahullámokat, az abban mozgó részecskék oszcillációját rögzítették. A Földre sugárzott adathalmazt fizikusok és csillagászok alakították hanghullámokká. 

Így beszélget több mint 60 holdja egyikével, az Enceladusszal a Szaturnusz:


Ott van a nyelved hegyén, de nem tudod kimondani? Nem vagy egyedül!

Mindannyiunkkal előfordul, hogy egy-egy teljesen hétköznapi szó kimegy a fejünkből, de már majdnem eszünkbe jut. A jelenség utalhat valami komoly bajra is, de nem kell rögtön aggódni: teljesen normális, hogy már megint tepsiütőnek hívtad a serpenyőt, sőt, ha tornáztatod egy kicsit az agyad, még jót is tehet az, ha egy szó a nyelved hegyén van, mégsem tudod kimondani.

Mit üzennek egymásnak a növények?

A növények olyan fokú kémiai diverzitást állítanak elő, amit talán most még felfogni sem vagyunk képesek. Parádi István, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék egyetemi adjunktusának előadása a márciusi Budapest Science Meetupon.