Komplex szerves molekulákat fedeztek fel az Enceladus gejzírjeiben
A Szaturnusz körül keringő Enceladus jégkérge alatt globális óceán rejtőzik, ahol úgy tűnik, minden feltétel rendelkezésre áll az élet létezéséhez.
A Szaturnusz körül keringő Enceladus jégkérge alatt globális óceán rejtőzik, ahol úgy tűnik, minden feltétel rendelkezésre áll az élet létezéséhez.
Hétfő este elindult hatéves útjára a NASA által valaha épített legnagyobb űrszonda, a Europa Clipper. Az 5,2 milliárd dolláros, kosárlabdapálya szélességű szonda nem életet keres, mégsem kizárt, hogy észlelheti annak jeleit. A Clipper egyik műszerét magyar kutató, Luspay-Kuti Adrienn felügyeli.
A sokoldalú robot az Enceladus vastag jégkérge alatti óceánba is beférkőzhet a természetes felszíni nyílásokon keresztül – mesélte a Qubitnek a projektet vezető Matthew Robinson, a NASA robotmérnöke.
Az Enceladus jégkérge alatt óceán húzódik, aminek vizét jégvulkánok repítik a világűrbe. A Cassini űrszonda adatainak elemzésével kutatók most először foszfor jelenlétére bukkantak egy földön kívüli óceánban, ami nélkülözhetetlen az élethez.
Lehet-e bizonyítani valamiről, hogy ott van, ha amúgy láthatatlan? Vajon módosítani kell-e a gravitáció törvényét a galaktikus skálán? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A Caltech kutatói a Szaturnusz lenyűgöző gyűrűinek megfigyelésével állapították meg, hogyan épül fel a bolygó magja. Az eredmények felülírhatják az eddigi modelleket, és közelebb vihetnek a bolygók keletkezésének megértéséhez.
A Cassini űrszonda radaros és infravörös méréseiből összeállított térkép feltárja a Szaturnusz sűrű felhőzettel borított holdjának felszínét, tengereit, tavait, hegyeit és dűnékkel tarkított síkságait. A kutatás a 2026-ban induló Dragonfly drón küldetését is nagyban segíti majd.
A Szaturnusz holdjának gejzírjeiből való mintavétel páratlan lehetőséget kínál annak eldöntésére, hogy létezik-e élet az Enceladus jégkérge alatti óceánban.
A 2034-ben a Titánra érő szonda küldetése során több száz kilométert is repülhet majd a hold légkörében, felszíni és légköri méréseket végezve. A 2005-ben landoló Huygens után ez lesz a második ember alkotta eszköz, amely meglátogatja a titokzatos holdat.
A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.
Alig hosszabb a Szaturnuszon egy nap, mint amennyit a Földön alvással töltesz. Más kérdés, hogy arra is évtizedekig tartott rájönni, hogyan kellene megmérni.
A 4,5 milliárd éves gázbolygó gyűrűi mindössze 10-100 millió évesek, derült ki a Cassini utolsó küldetésén. Az űrszondának hála a Szaturnusz szerkezetének megismeréséhez is közelebb jutottunk.
Bár a Cassini űrszonda küldetése egy éve véget ért, az annak utolsó fázisából származó eredményeket csak nemrég publikálták.
A NASA csillagászai hanghullámokká alakították a folyamatot, ahogyan a Szaturnusz plazmahullámokat cserél Enceladus nevű holdjával. Éteri zene!