A James Webb űrtávcső felvételén kivehető négy színes paca a HR 8799 csillag körül keringő négy gázóriás. A bolygók a friss mérés szerint szén-dioxidban gazdagok, ezért a kutatók szerint a Jupiterhez hasonlóan alakulhattak ki.
Csillagászok 128 új holdat fedeztek fel a lélegzetelállító gyűrűiről ismert bolygó körül. Emiatt vészesen fogynak a skandináv mitológiai alakok, amikről a Szaturnusz holdjait elnevezik.
Ausztrál kutatók szerint 466 millió évvel ezelőtt egy széteső aszteroida törmeléke keringett a Föld körül, és a gyűrű alkotóelemei végül több helyen a bolygóba csapódtak.
Azzal a különbséggel, hogy édesvízi folyók és sós óceánok helyett a Titánon metánban gazdag folyók és etánban gazdag óceánok tarkítják a felszínt.
A sokoldalú robot az Enceladus vastag jégkérge alatti óceánba is beférkőzhet a természetes felszíni nyílásokon keresztül – mesélte a Qubitnek a projektet vezető Matthew Robinson, a NASA robotmérnöke.
Az európai űrügynökség hétfőn jelentette be, hogy következő nagy költségvetésű küldetése a Szaturnusz jeges holdját célozhatja. A szonda a 2040-es évek elején indulhatna, és élet után kutatna az égitest felszínén.
Semmi jele nincs a felszínén, mégis egy mély óceánt rejthet vastag jégkérge alatt a Szaturnusz Mimas holdja. A felfedezés átírja ismereteinket arról, hogy mely égitesteken lehetnek óceánok a Naprendszerünkben.
Ezzel teljes a kollekció, most már a Naprendszer mind a négy óriásbolygójáról készített képet az űrteleszkóp – olyan fényben, ahogy még nem láthattuk őket.
Az Enceladus jégkérge alatt óceán húzódik, aminek vizét jégvulkánok repítik a világűrbe. A Cassini űrszonda adatainak elemzésével kutatók most először foszfor jelenlétére bukkantak egy földön kívüli óceánban, ami nélkülözhetetlen az élethez.
A James Webb űrtávcsővel megfigyelt, gejzírszerű kitörés 20-szor távolabbra ért el a világűrbe, mint amekkora az Enceladus nevű kis hold átmérője.
Nincs még egy olyan ismert bolygó a Naprendszerben, aminek több holdjáról tudnánk, most, hogy a gyűrűs égitest újabb 28 holdját fedezték fel.
A Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz is látható lesz az égbolton a Hold alatt napnyugta után.
A bolygókutatók több évtizedes álma egy olyan szonda, ami felderíti a külső naprendszerbeli holdak, köztük az Europa jégtakarója alatt található óceánokat. A NASA most olyan fúziót és maghasadást kombináló reaktor kezdeti fejlesztésére adott támogatást, ami megkönnyíti egy ilyen kriobot létrehozását.
A Vénusz, a Merkúr, a Szaturnusz, a Jupiter és a Mars szabad szemmel is látható lesz, de távcsővel az Uránuszt és a Neptunuszt is el lehet kapni este.
Az égi jelenségnek köszönhetően szeptember 22. és 30. között kiválóan megfigyelhető lesz az óriásbolygó.