A Caltech kutatói a Szaturnusz lenyűgöző gyűrűinek megfigyelésével állapították meg, hogyan épül fel a bolygó magja. Az eredmények felülírhatják az eddigi modelleket, és közelebb vihetnek a bolygók keletkezésének megértéséhez.
Eddig úgy tartották, hogy a Szaturnusz holdja mélyén húzódó óceánból gejzíreken át kitörő metán élettelen geokémiai folyamatok eredménye is lehet, de francia kutatók legújabb modelljei alapján ilyen mennyiségben csak biológiai tevékenység állíthatja elő a gázt, vagyis élet húzódhat az Enceladus jeges felszíne alatt.
Az űrhelikopter a Titán felszíni és légköri összetevőit elemezve vizsgálná a földi élet keletkezési körülményeit. A küldetés indítását a NASA költségvetési okokra hivatkozva 2026-ra halasztotta.
A Cassini űrszonda radaros és infravörös méréseiből összeállított térkép feltárja a Szaturnusz sűrű felhőzettel borított holdjának felszínét, tengereit, tavait, hegyeit és dűnékkel tarkított síkságait. A kutatás a 2026-ban induló Dragonfly drón küldetését is nagyban segíti majd.
Húsz új holdat fedeztek fel a Szaturnusz körül, így a bolygó holdjainak száma 82-re emelkedett. Az égitestek annyira újak, hogy még nevük sincsen, a csillagászok a nagyközönség segítségét várják. A holdakat óriásokról lehet majd elnevezni.
A Szaturnusz holdjának gejzírjeiből való mintavétel páratlan lehetőséget kínál annak eldöntésére, hogy létezik-e élet az Enceladus jégkérge alatti óceánban.
A 2034-ben a Titánra érő szonda küldetése során több száz kilométert is repülhet majd a hold légkörében, felszíni és légköri méréseket végezve. A 2005-ben landoló Huygens után ez lesz a második ember alkotta eszköz, amely meglátogatja a titokzatos holdat.
A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.
Alig hosszabb a Szaturnuszon egy nap, mint amennyit a Földön alvással töltesz. Más kérdés, hogy arra is évtizedekig tartott rájönni, hogyan kellene megmérni.
A 4,5 milliárd éves gázbolygó gyűrűi mindössze 10-100 millió évesek, derült ki a Cassini utolsó küldetésén. Az űrszondának hála a Szaturnusz szerkezetének megismeréséhez is közelebb jutottunk.
A Szaturnusz holdján víz is van, szerves anyag is van, energiaforrás is van. Akkor miért ne lehetne élet is?
Bár a Cassini űrszonda küldetése egy éve véget ért, az annak utolsó fázisából származó eredményeket csak nemrég publikálták.
A NASA csillagászai hanghullámokká alakították a folyamatot, ahogyan a Szaturnusz plazmahullámokat cserél Enceladus nevű holdjával. Éteri zene!
Tengerbiológusok, geológusok és űrkutatók próbálják majd kideríteni, élhetnek-e, és ha igen, hol lehetnek a földönkívüliek.
A New Frontiers űrszondaprogram keretében speciális, hajózni, gurulni és repülni is képes robot kutatná át a Szaturnusz holdját, egy másik miszió pedig mintát venne 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösből, és vissza is térne a Földre.