Az európai űrügynökség hétfőn jelentette be, hogy következő nagy költségvetésű küldetése a Szaturnusz jeges holdját célozhatja. A szonda a 2040-es évek elején indulhatna, és élet után kutatna az égitest felszínén.
Semmi jele nincs a felszínén, mégis egy mély óceánt rejthet vastag jégkérge alatt a Szaturnusz Mimas holdja. A felfedezés átírja ismereteinket arról, hogy mely égitesteken lehetnek óceánok a Naprendszerünkben.
Ezzel teljes a kollekció, most már a Naprendszer mind a négy óriásbolygójáról készített képet az űrteleszkóp – olyan fényben, ahogy még nem láthattuk őket.
Az Enceladus jégkérge alatt óceán húzódik, aminek vizét jégvulkánok repítik a világűrbe. A Cassini űrszonda adatainak elemzésével kutatók most először foszfor jelenlétére bukkantak egy földön kívüli óceánban, ami nélkülözhetetlen az élethez.
A James Webb űrtávcsővel megfigyelt, gejzírszerű kitörés 20-szor távolabbra ért el a világűrbe, mint amekkora az Enceladus nevű kis hold átmérője.
Nincs még egy olyan ismert bolygó a Naprendszerben, aminek több holdjáról tudnánk, most, hogy a gyűrűs égitest újabb 28 holdját fedezték fel.
A Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz is látható lesz az égbolton a Hold alatt napnyugta után.
A bolygókutatók több évtizedes álma egy olyan szonda, ami felderíti a külső naprendszerbeli holdak, köztük az Europa jégtakarója alatt található óceánokat. A NASA most olyan fúziót és maghasadást kombináló reaktor kezdeti fejlesztésére adott támogatást, ami megkönnyíti egy ilyen kriobot létrehozását.
A Vénusz, a Merkúr, a Szaturnusz, a Jupiter és a Mars szabad szemmel is látható lesz, de távcsővel az Uránuszt és a Neptunuszt is el lehet kapni este.
Az égi jelenségnek köszönhetően szeptember 22. és 30. között kiválóan megfigyelhető lesz az óriásbolygó.
A Caltech kutatói a Szaturnusz lenyűgöző gyűrűinek megfigyelésével állapították meg, hogyan épül fel a bolygó magja. Az eredmények felülírhatják az eddigi modelleket, és közelebb vihetnek a bolygók keletkezésének megértéséhez.
Eddig úgy tartották, hogy a Szaturnusz holdja mélyén húzódó óceánból gejzíreken át kitörő metán élettelen geokémiai folyamatok eredménye is lehet, de francia kutatók legújabb modelljei alapján ilyen mennyiségben csak biológiai tevékenység állíthatja elő a gázt, vagyis élet húzódhat az Enceladus jeges felszíne alatt.
Az űrhelikopter a Titán felszíni és légköri összetevőit elemezve vizsgálná a földi élet keletkezési körülményeit. A küldetés indítását a NASA költségvetési okokra hivatkozva 2026-ra halasztotta.
A Cassini űrszonda radaros és infravörös méréseiből összeállított térkép feltárja a Szaturnusz sűrű felhőzettel borított holdjának felszínét, tengereit, tavait, hegyeit és dűnékkel tarkított síkságait. A kutatás a 2026-ban induló Dragonfly drón küldetését is nagyban segíti majd.
Húsz új holdat fedeztek fel a Szaturnusz körül, így a bolygó holdjainak száma 82-re emelkedett. Az égitestek annyira újak, hogy még nevük sincsen, a csillagászok a nagyközönség segítségét várják. A holdakat óriásokról lehet majd elnevezni.