Mi kerül ezen a gyógyszeren 23 millió forintba?

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A  20. század egyik legfontosabb innovációja mindenképpen a temérdek új gyógyszer felfedezése és elterjedése volt. A penicillin több millió hadisérült életét mentette meg a második világháborúban. Az AIDS-járvány kezdetekor a fertőzés a halálos ítélettel volt egyenértékű, de a kilencvenes évek közepére már egy HIV-fertőzött beteg naponta egy tabletta szedésével szinte tünetmentesen tud teljes életet élni. A gyógyszerkutatásban és az újabb betegségek kezelésében vagy gyógyításában naponta vannak áttörések, az emberek pedig egyre több pénzt költenek az egészségügyre és gyógyszerekre.

Magyarországon a gyógyszerek ára manapság talán annyira nem téma, de az Egyesült Államokban Bernie Sanders demokrata jelölt elnöki kampánya során éles vitákat váltott ki, és az USA-ban, de a világ más országaiban is mára sokan közellenségként tekintenek a gyógyszercégekre. Sanders szerint a gyógyszeripar a bankszektor után az egyik legnagyobb hatalmú iparág Amerikában. Évi több mint 50 millárd dollárnyi (13 trillió forint) profitot termel, miközben a gyógyszerbizniszben a 10 legjobban kereső vezérigazgató összesen 327 millió dollárt (88 milliárd forint) keresett 2015-ben, és a cégek több mint 3 millárd dollárt (810 milliárd forintot) költöttek lobbizásra az elmúlt tíz évben. Ezzel szemben az amerikaiak 20 százaléka nem tudja kifizetni az orvosok által felírt tablettákat, ami számos család csődbemenetelét is eredményezte.

Az USA-ban a legdrágább

Szinte minden gyógyszer ára az Egyesült Államokban a legmagasabb, és a jelenlegi törvények tiltják, hogy a páciensek ugyanazt a gyógyszert más országokból szerezzék be (Kanadában  például sokszor kevesebb, mint fele annyiba kerül ugyanaz az orvosság). Sanders több demokrata képviselővel együttműködve benyújtott egy tövényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy Kanadából lehessen importálni a gyógyszereket, ami hosszabb távon talán megszüntetné a hasonlóan gazdag országok közötti már-már abszurd árkülönbségeket.

Ahogyan bármely árucikké, a gyógyszerek árazása is komplikált és soktényezős folyamat. Mennyi az anyagköltsége a gyógyszereknek? Hány ember és mennyi ideig dolgozott az adott gyógyszer fejlesztésén? Milyen szabadalmai vannak a cégeknek? Mennyi pénzt költött marketingre és reklámra? Milyen más lehetőségei vannak a pácienseknek? Gyógyítható vagy kezelhető-e az adott betegség? Mennyire tudja a kormány szabályozni az árakat?

A gyógyszercégeknek nem kell nyilvánosságra hozniuk, hogyan történik az árazás, de jó kiindulási pont, ha megnézzük, mire költik el a bevételeiket. Az alábbi ábrán látható, hogy a bevétel közel  20 százaléka haszon, és hogy majdnem kétszer annyi pénz jut reklámozásra, mint kutatásra és fejlesztésre. (Ez az ábra főleg azokra a gyógyszerekre vonatkozik, amelyeknek még nem járt le a szabadalmuk.)

A kémia és biológia fejlődésével egyre nagyobb különbségek keletkeztek a gyógyszerek hatóanyagának kémiai komplexitásai között. Az aszpirint vagy a paracetamolt például nagyon gyorsan elő lehet állítani hatalmas mennyiségekben, mert a hatóanyaguk eléggé egyszerű. A világ egyik legnagyobb hasznot hozó gyógyszere, a Lipitor koleszterinszint-csökkentő gyártása egy fokkal bonyolultabb, körülbelül tucatnyi lépésből áll, és pár napot vehet igénybe, ami az árban is tükröződik. A kemoterápiára használt gyógyszerek (pl. taxol) általában ennél is komplexebbek, előállításuk még több lépésből áll, még több ideig tart, így ezek még drágábbak. 

Az alábbi ábra talán jól szemlélteti, hogy nagy különbségek lehet gyógyszerek kémiai komplexitása között.

Az ezredforduló környékén kezdett megjelenni egy újfajta terápia, ami fehérjékből álló antitesteket használ a szervezetben lévő idegen anyagok felismerésére és hatástalanítására. Ezek a fehérjék nagy méretű és összetett molekulák, előállításuk nem is lehetséges a szokványos kémiai módszerekkel; biológiai úton, élő sejtek felhasználásával történik. Ez a folyamat rendkívül lassú, csak kis mennyiségek termelésére alkalmas, így általánosságban ezeknek a gyógyszereknek a legmagasabb az ára.

Tíz év alatt kell megtérülnie a befektetésnek

Magyarországon a szerzői jogok védelmi ideje az alkotó halála után 70 év, tehát egy művészeti alkotásból hosszú évtizedekig folyhatnak be a jogtulajdonoshoz a bevételek. Ezzel szemben a gyógyszerek szabadalma 20 évig érvényes, és az adott hatóanyag felfedezésekor kezdődik. Mivel a felfedezéstől a piacra dobásig sok esetben 10 év is eltelik, 10 év marad arra, hogy az adott gyógyszer fejlesztési ára a piacon megtérüljön. Egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy egy nagyobb cég megvásárolja egy kisebb startup szabadalmát, ami manapság akár több milliárd dollárba is kerülhet, ezzel is tovább drágítva a gyógyszer végleges árát.

Mivel egyre több gyógyszer áll az orvosok és betegek rendelkezésére, a piac kezd telítődni, a gyógyszercégek pedig egyre több pénzt költenek készítményeik marketingjére és reklámozására. Érdekes módon a legtöbb új gyógyszert nem a betegeknek, hanem az orvosoknak kell reklámozni, hiszen nekik kell tudniuk a hatásról, ők fogják felírni pácienseiknek. Egyes becslések szerint a nagyobb gyógyszercégek kiadásainak akár harmada is marketingre mehet el.

A helyzetet bonyolítja, hogy ugyanazt a gyógyszert drágábban el lehet adni egy gazdagabb országban, mert ott a betegek nagyobb valószínűséggel tudják megfizetni. Olyan betegségek esetén, amelyek az adott gyógyszer forgalomba hozatala előtt nem voltak kezelhetők vagy gyógyítható, a gyártó cég magasabb árat tud megállapítani, hiszen a betegeknek nincs más választása. Jó példa erre a Hepatitis C halálos betegséget gyógyító szer, a Sovaldi, ami 2013-ban került piacra. A gyógyszer magas érteke miatt az ára igazán borsos lett: az Egyesült Államokban 84 ezer dollárba (23 millió forint) került a teljes kezelés, ami az elmúlt években komoly médiabotrányt váltott ki. Más országokban, ahol az állam vagy a biztosítók sikeresebben tudnak alkudozni gyógyszercégekkel, vagy ahol a betegeknek esélyük sincs a magas árat megfizetni, jóval alacsonyabban tudták csak eladni ugyanezt a készítményt (Indiában például 130 ezer forintnak megfelelő összegért). Érdekes módon mivel ez a gyógyszer teljesen meggyógyítja a Hepatitis C-vel küzdő betegeket, nagyon sokan felépültek, így a nyugati országokban mára már jelentősen lecsökkent a szer iránti kereslet -  talán ez is belejátszott a kezdeti árazásba.

A kutatás és fejlesztés ára

Egy gyógyszergyár tevékenységei között az árazás szempontjából a kutatás és fejlesztés a legmeghatározóbb tényező. Egy új vegyület felfedezése és kezdeti optimalizációja évekig eltarthat, és általában több tucat kémikus, biológus és informatikus dolgozik rajta.  Ezt a fejlesztési fázist követik a sok éves klinikai vizsgálatok, amelyek három fő fázisban zajlanak. Ezek a fázisok fokozatosan nehezednek és drágulnak, egyre kevesebb hatóanyag megy át a teszteken. Úgy becsülik, hogy 10 ezer kezdeti vegyületből átlagosan egy kerül piacra, ami jól mutatja, hogy mennyire nehézkes és drága ez a folyamat. Éppen ezért, sajnálatos módon, egyre inkább olyan betegségek kezelése kerül a figyelem középpontjába, ahol a páciensek a gazdagabb országok állampolgárai, és viszonylag sokakat érint az adott betegség. Így rengetek erőforrás van a cukorbetegség, a rák, az Alzheimer-kór vagy a szív- és érrendszeri betegségek kutatására, viszont olyan betegségek, amelyek akár emberek millióit érinthetik Afrika szegényebb országaiban, sokszor háttérbe szorulnak.

Jól szemlélteti mindezt a világ első migrént megakadályozó gyógyszerének idén áprilisi piacra dobása. A migrén emberek millióit érinti, sokaknak elviselhetetlen napokat, heteket okozva. A gyógyszer ára évi 6 900 dollár (1,8 millió forint) lesz.

A számítástechnikában gyakran szokás a Moore-törvényre hivatkozni, miszerint két évenként duplázódik az integrált áramkörök összetettsége, így egyre olcsóbban juthatunk hozzá egyre nagyobb teljesítményű számítógépekhez vagy alkatrészekhez. Ennek nagyjából a fordítottja (Eroom-törvény) zajlik le a gyógyszeriparban. Minden évben körülbelül ugyanannyi új gyógyszer kerül piacra, de ezeket felfedezni és kifejleszteni egyre drágább, annak ellenére, hogy a tudomány és technológia ebben az iparágban is elképesztő mértékben fejlődik. Ennek a jelenségnek két egyszerűbben érthető magyarázata van. „jobb, mint a Beatles” probléma azt jelenti, hogy mivel már rengeteg nagyon hatékony gyógyszer van sok betegség kezelésére, ezeknél jobbat kifejleszteni hatalmas erőforrásokat igényel, és a klinikai vizsgálatokhoz már csak statisztikai okokból is sokkal több páciens kell. (Értsd: nehéz újabb popslágereket írni, amik jobbak, mint az összes Beatles-szám.) Ezzel párhuzamosan a szabályozó szervezetek egyre kevésbé tolerálják a kockázatot, az elfogadott gyógyszerek pedig egyre biztonságosabbak lesznek (és egyre több olyan gyógyszert nem ítélnek biztonságosnak, amelyek mondjuk 10 évvel ezelőtt még elfogadhatók lettek volna.)

Létezik két pozitív tendencia is, ami talán orvosolhatja a felvázolt problémákat. Az egyik, hogy egyre több alapítvány vagy akár állami szervezet dolgozik együtt gyógyszercégekkel egyes betegségek kezelésén, ami pusztán piaci alapokon nem lenne lehetséges. A másik a tudományos fejlődés és innováció. Újabb és újabb betegségeket értünk meg, és hetente lehet hallani innovatív ötletekről ezek gyógyítására. Elképzelhető, hogy a közeljövőben olyan tudományos áttörésekre kerül sor, amelyek több tucatnyi új betegségeket fognak tudni meggyógyítani.  

A szerző szerves kémikus, a Stanford Egyetem PhD-hallgatója.