A 2021-es csúcsév után ugyan csökkenni kezdett a szintetikus opiátok áldozatainak száma az Egyesült Államokban, de továbbra is 70 ezren halnak meg évente a kábító fájdalomcsillapítóként alkalmazott fentanil fogyasztásában.
A holland Ben Feringa 2016-ban molekuláris motorok létrehozásáért kapott kémiai Nobel-díjat. Csütörtökön Budapesten járt, és kifejtette, hogyan küzdhetünk meg a milliók halálát okozó antibiotikum-rezisztenciával, és hogyan válthatja ki felfedezése az ablakpucolást.
Számos gyógyszer, így az aszpirin esetén is megfigyelték, hogy a nőknél 50-70 százalékkal magasabb az ártalmas mellékhatások kockázata. Ez abból fakad, hogy a gyógyszerek tesztelésére szolgáló klinikai vizsgálatokban hagyományosan csak férfiak vettek részt, és az arányok nagyon lassan egyenlítődnek ki.
Hankó Zoltán, a kamara elnöke szerint a globális és európai válságtényezőkön túl az sem tesz jót a helyzetnek, hogy a közfinanszírozott gyógyszerek ára Magyarországon 2007 óta lényegében változatlan, és az inflációt sem követi a rendszer.
Az intézet szerint gyártáskapacitási problémák miatt alakult ki EU-szintű hiány az antibiotikumok, illetve a láz- és fájdalomcsillapítók piacán. Magyarországon a kisebb gyógyszerpiacunk miatt stabilabb az ellátás.
Az orosz-ukrán háború, az ellátási láncok akadozása, a rossz szabályozás, a gyártó cégek és az egyes kormányok mind hozzájárulnak az európai patikákban tapasztalható hiányhoz. A magyar helyzetet a gyógyszergyártókra karácsony előtt kivetett különadó is bonyolítja.
A német törvénytervezet szerint két tő kannabiszkendert bárki termeszthet majd, a kész kannabisztermékeket pedig gyógyszertárakban és drogériákban lehet majd kapni. A termékekre a THC-tartalmuknak megfelelően vetnének ki jövedéki adót.
Az Alzheimer Szövetség az eddigi legbiztatóbb gyógymódnak nevezte az Eisai nevű japán gyógyszercég antitest-terápiáját, amely másfél év alatt 27 százalékkal csökkentette a kognitív funkciók romlását a vizsgálat első eredményei szerint.
A fájdalomcsillapítók mellett a depresszióra vagy hányingerre felírt gyógyszerek eladásai is egyre csökkenek az USA azon államaiban, ahol legalizálták a füvet. A gyógyszeripari cégek így több milliárd dollártól esnek el, de ahelyett, hogy beszállnának a fűpiacba, inkább a még szélesebb körű legalizáció ellen lobbiznak.
Az angliai York Egyetem által koordinált, világszerte közel száz kutató részvételével folytatott, most publikált átfogó vizsgálat 100 ország 1000 vízmintáját elemezte.
A méhméreg a gyógyszergyártás fontos alapanyaga, de az összetevőit több környezeti tényező, valamint a méhek viselkedése is befolyásolja.
Az Alzheimer-kór elleni, megnyerhetetlennek tűnő küzdelemben ad némi reményt, hogy az Egyesült Államokban engedélyezték az aducanumab forgalmazását. A szenzációt ugyanakkor beárnyékolja, hogy a szer klinikai vizsgálatai felvetnek bizonyos kérdéseket.
A COVID-19 ellen egyelőre nem létezik oltás, a betegség kezelésére pedig több gyógyszert is próbáltak bevetni, változó sikerrel. A kutatók szerint a potenciálisan hatékony készítmények közül azokból, amelyek valóban hatékonynak tűnnek, kifogyhatnak a készletek, ezért mesterséges intelligenciával próbálják modellezni, hogy miből lehet olcsón és készlethiány nélkül előállítani ezeket a szereket.
A gyógyszeriparban a „jobb, mint a Beatles” probléma azt jelenti, hogy mivel már rengeteg nagyon hatékony gyógyszer van sok betegség kezelésére, ezeknél jobbat kifejleszteni hatalmas erőforrásokat igényel, magyarázza Gál Bálint, a Stanford Egyetem szerves kémikus PhD-hallgatója.
Bár csak 2020-ban jár le az első potencianövelő gyógyszer szabadalmi joga, a Viagrát gyártó Pfizer két céggel megállapodott a szer generikumként való felhasználásáról, így december 11-től igazi verseny alakul ki a szildenafilpiacon.