Szófiában és Bukarestben is kevesebbet kell már gürcölni egy Big Macért vagy egy iPhone-ért, mint Budapesten

Csaknem egy órát (55,6 percet) kell még mindig dolgozni Budapesten ahhoz, hogy megvehessünk egy Big Macet a UBS svájci óriásbank átlagbérekkel számoló nemzetközi felmérése szerint

A vizsgált európai nagyvárosok közül csak Isztambulban és Kijevben kell még ennél is többet dolgozni a fizetések vásárlóerejét szimbolizáló, már évek óta összeállított Big Mac-index szerint. A listára a Vakmajom Facebook-oldal figyelt fel.

Az alábbi listán csak a felmérés európai résztvevőit vettük sorra, leszámítva az első három és az utolsó három helyezettet (amelyek kivétel nélkül Európán kívüli nagyvárosok), hogy legyen további összehasonlítási alap. 

A táblázat jobb oldali oszlopára kattintva az is látható, mi a sorrend, ha az iPhone-okon vizsgálják az adott városra jellemző árak és keresetek közötti összefüggést. Budapest így is, úgy is hátulról a hatodik. A UBS teljes listáján a 77 vizsgált nagyvárosból Budapest a 65., akár a Big Mac-, akár az iPhone-indexet nézzük. Utóbbi nem is számít rossz eredménynek, ha figyelembe vesszük, hogy az iPhone-ok hagyományosan Magyarországon a legdrágábbak a világon.

A UBS sorba rendezte a városokat az árak szerint is: Budapest még mindig olcsónak számít, a 77 nagyvárosból a 64. legdrágább, ha a lakbéreket is beleszámolják, akkor a 63.

A keresetek alapján összeállított listán megmutatkozik, hogy itthon milyen különbség van a bruttó és a nettó bérek között: ha az előbbit vizsgálják, Budapest az 57., ha az utóbbit, a 63. a sorban.

A nettó éves jövedelem vásárlóereje alapján összeállított listán Budapest ugyancsak a 63., megelőzve Rigát, Bukarestet és Zágrábot is.

Ezen az oldalon részletesen is átböngészhetők a budapestet számok, illetve az alábbi ábra animálásával azt is bemutatják, hogyan változtak az árak és a keresetek Budapesten 2008 óta bármelyik másik, a listán szereplő városhoz viszonyítva. A grafikon y tengelyén a keresetek, az x-en az átlagárak szintjét látjuk.

Grafika: UBS

A UBS a keresetekről és árakról szóló adatokat idén januártól áprilisig vette föl 77 nagyvárosban. Mindkét terméknél az átlagárat vették figyelembe, és azt osztották el az összesen 15 kiválasztott munkakörben fizetett nettó órabérrel. Az eredményt órákban vagy percekben fejezték ki. 

Míg a Big Mac mindig ugyanaz maradt, az iPhone-index alapjául szolgáló termék változott az évek során: 2015-ben például az iPhone 6, idén az iPhone X árával számoltak. A módszertanról bővebben itt írnak.

Mit művel Kína Afrikában?

Afrika és Kína 2001-ben 13 milliárd dollár értékű tranzakciót bonyolított le egymással, 2015-re viszont már 180 milliárd dollárra duzzadt az összeg, ami több, mint India, Franciaország és az USA afrikai tranzakcióinak értéke összesen. Bekebelezi, kizsákmányolja vagy megmenti az ázsiai ország a kontinenst?